Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Szorongás, pánik és a szem betegségei

Érdekességek2024. április 06.

A hangulati élet zavarai a szem állapotát, illetve a látást jelentősen befolyásolják. Korábban többször beszélgettünk Prof. Dr. Holló Gáborral, a Szemészeti Központ szemész szakorvosával, glaukóma specialistájával a szemészeti vizsgálatok eredményeit tévútra terelő kondíciókról, állapotokról. Ezek közül talán a legfontosabb a vizsgált személy szorongása és a sajnálatosan hazánkban is gyakori pánik szindróma. Éppen ezért, ezeknek egy külön beszélgetést szentelünk a mostani alkalommal.

Fotó: 123rf.comSzorongás, pánik szindróma

A szorongás lényegében a szervezet stressz-reakciója egy nem létező veszélyre. Tudjuk valamennyien – az iskolában is tanuljuk-, hogy a valós, külső veszedelem, például az oroszlán támadása, hirtelen nagy mennyiségű stressz-hormon kibocsátását eredményezi a mellékveséből. Emiatt rövid időre átmenetileg megnő a vérnyomás, megszaporodik a pulzus és sokkal nagyobb fizikai teljesítményre vagyunk képesek, mint általában. Ez teszi lehetővé a valós veszély elől történő sikeres elmenekülést. Természetesen az oroszlántól félünk utána is, ez azonban egy jól megfogalmazott, létező veszélyes szituációtól való tartózkodás.

A szorongás annyiban különbözik a félelemtől, hogy a tárgya nem valós, a beteg belső állapotát tükrözi és csak az értelem, a ráció miatt vetül ki valamiféle formálisan jól meghatározható, de nem valódi okot jelentő veszedelemre. Ilyen esetben a szorongásról panaszkodó elsősorban ezt a nem valós, de számára rendkívül aggasztónak tűnő állapotot jelöli meg a lelki egyensúlyzavar okának. Azonban, ha ezt megoldjuk, újabb és újabb látszólagos okok keletkeznek, hiszen valójában az ok az szorongó emberen belül van.

Szorongás esetén a valódi stressz-reakció tünetei jelennek meg: átmenetileg, illetve hullámokban megemelkedik a vérnyomás, megnő a pulzusszám, feszültté válik az illető, nehezen tud ellazulni. Mindezek alapján számos biológiai paraméter megváltozik a szorongás ideje alatt. Ez önmagában nem betegség, viszont, ha a szorongás tartós, akkor részben betegséghez vezethet.

Szemészeti szempontból azért jelentős a szorongásos állapot, mert számos, a szem működését befolyásoló paraméter megváltozik a szorongás ideje alatt. Így a szemen belüli vér- és folyadékáramlás, valamint a szemnyomás szabályozása is megváltozik. Azonban ezek a változások nem a szem belső betegségei miatt jönnek létre. A nehézséget az adja a gyakorlati ellátásban, hogy meg kell különböztetni a szorongás okozta változásokat a valódi szembetegségek okozta változásoktól. Nem ritkán e két hatás egy szemen egy időben jelentkezik. Nagy szakmai tudás, gyakorlat valamint kellő vizitidő szükséges ahhoz, hogy szét tudjuk választani, miért felelős a szorongás és miért egy valódi szembetegség. A rutin klinikai gyakorlatban ez azonban nagyon gyakran nem sikerül, sőt a szorongás észlelése is meglepően sokszor elmarad.

 A pánik szindróma a szorongás egyik formája, melyben hullámzó jelleggel, időszakosan a szorongás szélsőségesen felerősödik. Ez a beteg vizsgálatát, illetve a vizsgálat során kapott eredmények értékelését még nehezebbé teszi.


Szorongás miatti téves diagnózisok és felesleges kezelések a szemészetben

A szorongás fent említett következményei miatt elsősorban azok az állapotok jelennek meg szemészeti panaszként, illetve vezetnek egy nem létező betegség diagnózisához, melyekben a szem életfolyamatainak pontos és folyamatos szabályozása szükséges a normálisnak mérhető nyugalmi állapot fenntartásához. Ilyen a szemen belüli vérkeringés és a szemnyomás szabályozása. (Korábban a szemnyomás szabályozásáról már számos alkalommal beszélgettünk).

Lényege, hogy a szemen belül egy folyadék, az úgynevezett csarnokvíz termelődik a szivárványhártya (írisz) mögött, az úgynevezett hátulsó szemcsarnokban. Ez a pupilla területén előre jön a szivárványhártya és az átlátszó szaruhártya közötti elülső szemcsarnokba, melynek széli részén, az úgynevezett csarnokzugban folyamatosan elhagyja a szemet. Ez az áramlás változik meg szorongás, illetve pánik állapot miatt.

A változás részben azért jön létre, mert a vérnyomás jelentősen, hevesen felugrik, részben pedig azért, mert a csarnokvíz elvezetését szabályozó rendszer sejtjei ugyanolyan kémiai hatásoknak engedelmeskednek, mint az erek, így pánikroham, illetve erős szorongás esetén a csarnokvíz elvezetése a szemből átmenetileg csökken. Mindez azt eredményezi, hogy szorongás, illetve nagyobb vérnyomás kiugrás esetén a szemnyomás átmenetileg lényegesen magasabb, mint amely a nyugalmi normális érték.

Fontos hangsúlyozni, hogy a stresszes helyzetben történő szemnyomás emelkedés nem betegség. Hasonló ahhoz, mint amikor két dühös ember egymást szidva, öklét rázva vitatkozik és a vérnyomásuk a vita idejére jelentősen megemelkedik. Nyilvánvaló, hogy a dühösen veszekedő emberek aktuális vérnyomás értékét senki nem gondolná nyugalminak. Hasonlóképpen, a stresszhelyzetben tapasztalható illetve a szorongás vagy pánik miatti átmenti szemnyomás emelkedés sem a normális értéktől való eltérés, hiszen egy nem nyugalmi helyzetet jellemez.

Fotó: 123rf.com

Mi ezzel a gyakorlati probléma?

A fenti helyzet a mindennapi zöldhályog (glaukóma) diagnosztika és kezelés szempontjából jelentős nehézség okoz. A beteg ugyanis szorongás esetén látszólag hasonlóan viselkedik, mint nyugodt állapotban (nem hordoz táblát magával, melyre az van írva hogy éppen most pánikrohamom van, kérem ezt vegyék figyelembe). A vizsgáló szemorvos nagyon gyakran nem észleli a normális pszichés állapottól való eltérést, azaz a szorongásos állapotot, ami ahhoz vezet, hogy a szorongás miatt nagyon jelentősen megemelkedett szemnyomás értéket betegség, azaz a zöldhályog miatti szemnyomás emelkedésnek tartja.

Ezért szemészeti kezelést vezet be, a kezelést idővel erősíti, műtétre küldi a beteget (mivel a mért szemnyomás a kezeléssel nem csökken), holott a páciens szeme egészséges, csupán a szorongása az, amit kezelni kellene akár pszichoterápiával, akár gyógyszeresen, akár a két módszert kombinálva.

“Saját, 4 évtizede tartó gyakorlatomban rendkívül gyakran láttam és látom ma is a fent leírt helyzetet. Megdöbbentően nagy azon betegek száma, akik szoronganak és a szorongást az orvosnál is leplezik, sőt önmaguk előtt is titkolni igyekeznek. Pedig az orvosi vizsgálat során ezt mindenképpen célszerű a betegnek elmondani és az orvosnak figyelembe venni. Sajnos sem az előbbi, sem az utóbbi helyzet nem gyakori.”

Egyéb, a szorongás által kiváltott látásváltozások

A nagyfokú szorongás nem ritkán a vérnyomás jelentős, átmeneti emelkedését eredményezi, ami az ideghártya (retina) keringését átmenetileg módosíthatja. Ez csillámló, mozgó kétszemes látási élmény átmeneti észlelését eredményezheti. Amennyiben a vérnyomás emelkedése, vagy gyors változása kimutatható a háttérben, annak kezelése, illetve az azt kiváltó szorongás kezelése kell, hogy legyen napirenden, nem pedig a felesleges szemészeti kezelés.

Az arra lelkileg alkalmas személyeken szorongást válthat ki néhány üvegtesti úszó homály, amit egyébként szinte minden középkorú vagy idősebb ember tapasztal. Az üvegtest az élet során kezelést nem igénylő, úgynevezett üvegtesti öregedési folyamaton megy át (amit korábbi beszélgetéseinkben szintén érintettünk). Az üvegtesti öregedés lényege, hogy a szemlencse és a retina közötti nagy, átlátszó területet kitöltő kocsonyás anyag kollagén szemcséiben kis szakadások keletkeznek.

Így a kollagén kötegek egy kisebb része a rögzített helyzetéből elszabadul, és ez a folyadék térben a nehézségi erő, illetve a szem mozgásai által meghatározott pályán lassan tovaúszó kicsi árnyékot eredményez. Ez nem veszélyes szembetegség, az élet során gyakorlatilag mindenkinél kialakul. Ha az egyszerű üvegtesti homályok látása szorongást vált ki, akkor a szorongás csökkentése révén az életminőséget nagyban javítja a beteg korrekt szemorvosi vizsgálatán alapuló részletes felvilágosítása.

Utószó a szorongáshoz

Nagyon fontos megérteni azt, hogy a szorongás nem szégyen, a pánikbetegség nem mindenki előtt titkolandó állapot. Fontos továbbá, hogy a bizonytalan, esetlegesen szorongással magyarázható szemorvosi diagnózisokat úgynevezett másodvélemény (second opinion) kérése révén, más, hozzáértő szemorvossal is ellenőriztessük. Mindenképpen el kell kerülni a teljesen felesleges szemműtétek végzését, melyek a szorongás által létrehozott, nem szembetegség eredetű magas szemnyomás “kezelésére” szolgálnak.

Ezek a beavatkozások jelentős kockázattal járnak ,valós javallatuk pedig nincsen. Alapvető fontosságú az, hogy a “beteg” objektív felvilágosítást kapjon szemészeti állapotának negatív voltáról, és emellett a szorongás pszichológusi, illetve pszichiátriai kezelésének megkezdéséhez is hatékony segítséget kapjon. Ha ez nem történik meg, lehet hogy az illető a szemorvosi rendeléseket a későbbiekben már elkerüli, de más szakorvosnál, hasonlóan a szorongás által kiváltott, nem valós, nem szervi betegségek miatt kezelésre kerülhet, így életminősége tartósan alacsony maradhat – mondta Prof. Dr. Holló Gábor, a Szemészeti Központ szemész szakorvosa, glaukóma specialistája.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

A táltos meg a sámán, az ősi magyar hitvilág főhősei

2024. május 18.

A táltosok és a sámánok különleges szerepet játszottak az ősmagyar közösségek életében. Ők voltak azok, akik közvetítettek az emberek és a természetfeletti világ között. Gyakran a gyógyításban és jóslásban voltak jártasak, rendszerint beavatási rituálékon mentek keresztül, hogy képességeiket és tudásukat fejlesszék, melyekben ősi rítusok, dallamok és gyógynövények segítették őket. A táltosok és sámánok élete szorosan összefonódott a természettel, tudásuk generációról generációra öröklődött.  

A pogány magyarság hitvilágáról, a környező népekkel való összehasonlító kutatásokból az derült ki, hogy a magyar hitvilág egyedi, nem a környező népektől átvett. A sámánisztikus világkép alkothatta a pogány magyarság világfelfogásának az alapját. Ez a világfelfogás azonban nem volt teljesen homogén, mivel maga a pogány magyarság sem volt az. Az egykori világkép aztán egyre inkább alkotórészeire hullott, mivel az azt összetartó erő, benne való hit megszűnt a kereszténység felvételével.

Azonban a sámánizmus nem volt vallásnak tekinthető, a szó teljes értelmében, mivel nem ismerte az Isten fogalmát és az ahhoz fűződő dolgokat.

Ki az a táltos?

A magyar folklórban a táltos sajátságos személye egyedi színfoltot képez. A boszorkányperek adataiból élesen kiütközik a különbség a közép-európai boszorkány és a magyar táltos között. Ezek az írásos emlékek megfelelő alapot nyújtanak a környező népek és az uráli rokonnépek hitvilágával való összehasonlításra.

A táltos a magyar népi hitvilág természetfeletti erejű személye, aki a természetfeletti lények rendelése következtében lett táltossá.

Táltosnak születni kell. A magyar táltos természetellenes születési jegyei, illetve feltételei: ujjhiány, ujjtöblet, foggal születés, azaz fölös csont (akinek nincs fölös csontja, az nem lehet sámán), nagy erő, mindjárt születéskor emberré válás. Gyermekkorában a közönséges gyermekektől eltérő módon viselkedik, emberkerülő, nyugtalan stb. Később ezek a tünetek tovább fokozódnak, látomásai lesznek. A táltosra jellemzők a huzamos alvás, látomások, a pénz meglátása a földben, a regölés, éneklés.

A primitív vallások alapelemei fellelhetők a legtöbb vallásban. A primitív társadalomban, így a szibériai népeknél is megtalálhatjuk azt, amit közösségi mágiának nevezhetnénk, azaz azt a varázslatot, amelyet az egész közösség érdekében végeznek. Mindenütt, ahol a közjó érdekében végzett ilyenfajta szertartással találkozunk, nyílvánvaló, hogy a mágikus cselekményt gyakorló személy nem magánszemély többé, hanem bizonyos fokon közfunkcionáriussá válik.

A magyar táltos viszont szabályosan menekül a társadalom elől, sőt a társadalom maga is kitaszítja. A táltosok a településektől távol éltek, vagy vándoroltak.

A táltos-történetekből levezetve, az eredeti táltos totemisztikus perszonifikáció, míg a sámán csak a lélek, szellem tartózkodási helye, azaz csak közvetítő az istenek és az emberek között. A táltos élő fétis. A táltosnak sajátos volt a tápláléka, tejen, másodsorban tojáson élt. A tej a varázsjegyek közül az egyik legfontosabb, mágikus felnagyításban mindenféle táplálékot jelent. A táltost a Földanya fia, szükségképpen az anyatej táplálja. Mindent tudott, jövendölt, megmondta, hol van kincs a földben, jégesőt, vihart okozott és oszlatott, testét nem fogta golyó.

A fejlődés folyamán aztán a táltos "főpappá" válik. A táltos elnevezés, a feljegyzések szerint elválik a varázslótól, de sámánról még nincs szó. A Biblia körülírtan így sorolja fel a táltos, sámán neveit: "Ne találtassék teközötted aki az õ fiát vagy lányát átvigye a tűzön, se jövendőmondó, se igéző, se jegymagyarázó, se varázsló; se bűbájos, se ördöngőstől tudakozó, se titokfejtő, se halottidéző." (5Móz. 18:10-11.) E kifejezések elemzésének eredménye: totemmágia a tűzugrálás (pogány házasságkötés), a jövendőmondás (a táltos meglátja a földben a kincset a jegymagyarázás (csillagjóslás). Ezzel szemben: az igéző, bűbájos ördöngös, titokfejtő (animista jós), halottidéző mind a sámán neve, tekintettel arra, hogy ezek a jelölések animista mágiát jelentenek. A varázsló megnevezés itt még a többi mellett van, csak később lesz gyűjtőfogalom, amikor összefogja mind a totemista mind az animista elnevezéseket.

Kajacsere – Alacsony GI-vel rendelkező élelmiszer-alternatívák

2024. május 18.

Az alábbiakban összegyűjtöttünk hasznos alternatívákat, amelyek alacsony glykaemiás indexük (GI) miatt kiváló választások lehetnek az egészségünkre káros hatású, magas GI-jű élelmiszerekkel szemben, amiket ezért érdemes lenne lecserélni.

A glykaemiás index (GI) fontos számérték az azonos csoportból származó élelmiszerek összehasonlításához és a jó választáshoz.

Fehér cukor helyett akácméz

A cukornak, legyen az bármelyik fajtája, magas a glykaemiás indexe (70). A méz, különösen az akácméz jó alternatívája lehet, mivel az alacsony GI-vel rendelkező fruktózban gazdagabb. Mértékkel kell azonban fogyasztani, mert nagy mennyiségben a fruktóz káros lehet. Napi 50 g fruktóz felett olyan negatív hatásai jelentkezhetnek, mint pl. a máj és a vér zsírtartalmának növekedése. Ahhoz, hogy ezt a szintet elérjük, csaknem fél üveg mézet kellene elfogyasztani, ami azért bizonyos mozgási szabadságot hagy a fogyasztásában.

Inkább házi sütemény, mint péksütemény

Eltekintve bizonyos, divatos süteménykészítési tendenciáktól, amelyek alacsony GI-recepteken alapulnak, a sütemények többsége fehér cukrot és fehér lisztet tartalmaz. Ha ilyet fogyasztunk délutánonként, garantáltan megugrik a vércukorszintünk. Ideális esetben csak olyan házi süteményeket, édes tésztákat fogyasszunk, melyek teljes kiőrlésű lisztből (tönköly, rozs, hajdina stb.), alacsony GI-tartalmú cukrokkal (akácméz, kókuszcukor, agávészirup) készülnek. Adhatunk hozzájuk olajos magvakat (chia-, tök-, napraforgómag stb.) és szezonális gyümölcsöket.

Zabpehely más reggeli gabonapelyhek helyett

A megfelelő reggeli gabonapelyhek kiválasztásánál nem csak a cukortartalom számít. A termék gyártási folyamata is fontos: a puffasztott vagy a zúzott és grillezett (kukoricapehely-típusú) gabonafélék GI-je magas, megközelíti a 85-öt. Azok a pelyhek viszont, amelyek csak lapított és párolt gabonafélék, jó alternatívát jelentenek. Különösen ajánlottak a zabból készült változatok, amelyek vízben oldható rosttartalma magas, és lassítják az emésztést.

Fehér kenyér helyett kovászos kenyér

A kenyerek GI-je jelentősen eltér a liszt fajtájától és az előállítás módjától függően. Ez a skála a teljes kiőrlésű lisztből készült és a kovászos kenyér 40 GI-től, a fehér szendvicskenyér 75, a komplett kenyér 65, a fehér kenyér 70 GI-jéig terjedhet. A lényeg az, hogy minél inkább teljes kiőrlésű a liszt, vagy minél hosszabb a kovászos erjesztés, annál alacsonyabb lesz a GI. A fehér liszttel és adalékanyagokkal gyorsan elkészíthető ipari kenyereket ebből a szempontból tanácsos kerülni.

Párkapcsolat - áldozat vagy anyaszerepet játszol?

2024. május 17.

Hogyan tudunk véget vetni a válások növekedésének és a boldogtalan kapcsolatok gyarapodásának? A válasz egyszerű: mi nők érzékeljük az újfajta energiákat, és ezek nálunk tudatosodnak először.  

Először nézzünk meg két szerepet, amit leginkább játszani szoktunk kapcsolatainkban.

Amit mi nők szeretünk „elkövetni”, az az, hogy párunkat a második gyermekünkként kezeljük, anyja helyett anyja próbálunk lenni. Hányszor hallom nőktől: „Nekem 2 gyerekem van, a gyerek meg a férjem.” Sajnos így is kezelik a párjukat. Gyermekként. Ilyenkor mindent megcsinálunk helyette, nem merünk rábízni feladatokat, mert azt gondoljuk, csak mi tudjuk azt elvégezni, ő úgysem képes jól megcsinálni. Emlékeztetjük, hogy jól öltözzön fel, mert hideg van és megfázik, hogy ne felejtsen el tejet önteni a kávéjába, merthogy úgy szereti, ha pedig azt mondja, hogy nem éhes, visszakérdezünk még legalább háromszor, hogy „biztos?”.

Másik kedvenc játszmánk az áldozatszerep. A kapcsolat elején még esetleg hagyjuk, hogy párunk főzzön, elmosogasson, kivigye a szemetet stb. Később viszont átvesszük tőle ezeket a munkákat, azzal a felkiáltással, hogy: „Hagyd csak, majd én megcsinálom!”. Aztán egy idő múlva elkezdünk panaszkodni, hogy párunk lusta lett, nem segít semmit a háztartásban, és mindent nekünk kell csinálni. Ha felfedezted magadon ezeket a „tüneteket”, akkor valószínűleg egy áldozatszereppel azonosulsz, amit valakitől át is vehettél a családi rendszeredből. Az állandóan panaszkodó, magukat sajnáltató hölgyek többsége ebben „szenved”.