Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Szójaallergia – nem mindig lehet kimutatni

Érdekességek2021. szeptember 02.

Szójavariációk (fotó: 123rf.com)

Aki valamilyen oknál fogva nem fogyaszt tejfehérjét, tejcukrot tartalmazó ételeket, gyakran helyettesíti szójából készült termékkel a joghurtot, tejet. Azonban a szója is okozhat allergiás tüneteket, de ezt nem minden esetben egyszerű vizsgálattal kimutatni. A hagyományos allergiateszt negatív eredményt adhat, miközben a panaszokat mégis a szója okozza. Dr. Hidvégi Edit gasztroenterológus, a Budai Allergiaközpont orvosa elmondta, hogyan lehetséges ez.

A táplálékallergia kivizsgálása

Az allergiás beteg immunrendszere bizonyos külső ingerek hatására ellenanyagot termel egy-egy allergén ellen. Ez az ellenanyag az IgE, melynek szintje – táplálékallergiások egy jó részénél – megemelkedik az adott élelmiszerre jelentkező allergiás reakció során. Az IgE szint akkor is magas marad, ha az allergén már nincs jelen, értéke csak nagyon lassan csökken. Ezért alkalmas az allergia diagnosztizálására. A táplálékallergia vizsgálata során ezért a betegtől levett vérmintából az IgE mértékét vizsgálják.

Eltérő tulajdonságú komponensek

Az allergiás tüneteket okozó anyagok, az allergének – mint a szójafehérje is – rendszerint nem egyetlen molekulát takarnak, hanem több fehérje molekula összessége. Ezek a komponensek eltérő tulajdonságokkal rendelkeznek. Előfordulhat, hogy a hagyományos vérvizsgálat során az össz. szója IgE nem emelkedett, azonban multiplex allergiateszttel vizsgálva a szója három allergén összetevője közül az egyik – Gly m 4 – mégis emelkedett lehet, ami már elegendő ahhoz, hogy a szója fogyasztása tüneteket okozzon.


Szójatej és sütemény (fotó: unsplash.com)

Milyen tünetek kapcsán gondoljon allergiára?

Allergiát jelezhet, ha a szóját tartalmazó ételek fogyasztását követően viszketés jelentkezik a szájüregben, ajakduzzanat, kiütések, hányás lép fel. Súlyos esetben életveszélyes anafilaxiás sokk is kialakulhat szójaallergia következtében.

Szójakockák zöldségkörettel (Fotó: unsplash.com)

A szójamentes diéta nem egyszerű

Ha arra gyanakszunk, hogy panaszaink összefügghetnek a szója fogyasztásával, akkor érdemes mielőbb utána járni, hogy valóban így van-e, vagy esetleg mégis más élelmiszer miatt érezzük gyakran rosszul magunkat, bizonyos ételek fogyasztása után. A multiplex allergiateszt elvégzésével a szükségtelen diéták elkerülhetők, mivel pontosan választ kaphatunk arra, hogy melyik élelmiszer, melyik komponense okozza a tüneteinket. Dr. Hidvégi Edit arra figyelmeztet, hogy feleslegesen ne kezdjünk szójamentes diétába, ez ugyanis sok megszorítást igényel: szója többek közt pékáruk, hústermékek, felvágottak, konzervek, szószok és csokoládék összetevői közt is gyakran megtalálható.


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Gyógyszerformák - Gélek, sprayk, habok

2026. október 11.

A gélek, sprayk, habok olyan különleges gyógyszerformák, amelyeknek az összetevõi különbözõ halmazállapotúak. 
A gélek esetében a szilárd anyag részecskéi folyadék - legtöbbször víz - hatására megduzzadnak, egymással kapcsolatba kerülnek, vázszerkezetet képeznek és a folyékony, valamint szilárd halmazállapot közötti kocsonyás állapotot hoznak létre. A gélekre jellemzõ, hogy melegítéssel elfolyósíthatók - akár a megkocsonyásodott húsleves -, illetve keveréssel vagy rázással is megszakítható a vázszerkezet, ez is folyékony halmazállapothoz vezet. A gélek a magas folyadék-, általában víztartalmuk miatt áttetszõk, felhasználásukban leginkább a kenõcsökre, krémekre hasonlítanak. Alkalmazhatók fogápolásra, pl.: foggél, kozmetikai célokra, pl. hajzselék, valamint a bõrfelületén helyi vagy távolhatás kifejtésére.

Halálos is lehet

2026. október 11.

A Pneumococcust, ami a "Streptococcus pneumoniae" nevû baktérium rövidített elnevezése, már az 1800-as évek vége óta ismerik. A baktériumnak több mint 90 típusa ismert, de közülük csak néhány típus okoz súlyos, akár halálos kimenetelû megbetegedést. Ez a kórokozó kizárólag csak az embert betegíti meg, így az ember csak másik embertõl kaphatja meg a fertõzést. 

A Pneumococcus évente több mint 700 000 öt év alatti gyermek halálát okozza a világban. Az egészséges emberek orrüregében és a garatában természetes körülmények között kimutathatók különbözõ baktériumok anélkül, hogy bármifajta betegséget okoznának. Közülük a Pneumococcus az egyik leggyakrabban elõforduló mikrorganizmus. Különösen a 2 hónapos-2 éves kor közötti csecsemõk azok, akik nagy arányban hordozzák az orrgaratukban a Pneumococcus kórokozót. Az életkor elõrehaladtával ez az arány rohamosan csökken, s idõsekben szinte meg is szûnik. A hordozó állapotot más tényezõk is befolyásolják, így például az évszakok - télen növekszik a hordozók száma - vagy a közösség, hiszen a bölcsõdébe, óvodába járó gyermekek körében jóval magasabb az elõfordulási arány.

A fertõzés terjedése

A betegség kialakulását mindig megelõzi a baktérium megtelepedése az orr- és a garatüregben. A Pneumococcus baktérium emberrõl emberre cseppfertõzéssel terjed, köhögéssel, tüsszentéssel a nyál közvetítésével. A tünetmentes hordozó gyerekek - akikben nem okoz betegséget a baktérium - továbbadhatják a garatukban lévõ baktériumokat másoknak, akiket ugyanaz a Pneumococcus megbetegíthet.

Az egészséges bélflóráért

2026. október 10.

Ellenség vagy barát - a baktériumokról hallva az átlagember, érthetõ módon, azonnal a betegségek okozóira gondol, hiszen ezek felelnek a különféle gyulladások, fertõzések kialakulásáért. Kevesen tudják, hogy léteznek egyéb, számos pozitív tulajdonsággal rendelkezõ baktériumok is.

Az ember és a környezetében található baktériumok között az idõk folyamán sajátos együttélés fejlõdött ki - kialakítva az ember mikroflóráinak sokszínû összetételét. Csak a bélben mintegy 100 billió baktérium található. Ez több mint duplája a testünket felépítõ sejtek számának. Erre gondolva is egyértelmû, hogy a baktériumok túlnyomó többsége békében él az emberrel, sõt, fontos feladatot lát el. Baktériumok nélkül az ember nem élhet.

A jól mûködõ bélflóra sokrétû feladatai között fõ helyen említendõ, hogy támogatja az immunrendszer mûködését. Harcol a szervezetet, elsõsorban a májat terhelõ veszélyes kórokozók ellen. Részt vesz a fontos mikrotápanyagok (vitaminok, rövidláncú zsírsavak) szállításában. Elõsegíti az emésztést. Különbözõ tényezõk - így a helytelen táplálkozás, a stressz, egyes betegségek, de legfõképp bizonyos antibiotikumok szedése - megtámadhatják az egészséges bélflórát és a bélrendszerhez kapcsolódó immunrendszert, így veszélybe kerül a szervezetben szükséges egyensúly. Ennek következtében, mindenekelõtt a gyerekeknél, zavarok léphetnek fel, a hasmenéstõl a visszatérõ fertõzésekig. Az egészséges bélflóra védõgátjainak gyengülésével az állandóan visszatérõ fertõzések ördögi köre indulhat meg.

Az antibiotikumokról azt is tudni kell, hogy nem tesznek különbséget a hasznos és az ártalmas mikroorganizmusok között. Ennek ismeretében szokták az orvosok egyes gyógyszerek felírásakor azt ajánlani a betegnek, hogy feltétlenül fogyaszszon bizonyos joghurtokat, legalább a tablettaszedés idején, amúgy pedig az egészségmegõrzés szempontjaira figyelve, azon túl is.