Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Szkizofrénia és egyéb pszichotikus zavarok

Érdekességek2025. május 10.

Fotó: korvin79 © 123RF.com

A szkizofrénia olyan betegségcsoport, amely a kedély, a gondolkodás és a viselkedés jellegzetes zavaraiban nyilvánul meg. A gondolkodás zavarát a fogalomalkotás olyan elváltozásai jelzik, amelyek a valóság hibás értelmezéséhez vezetnek, téves eszméket, hallucinációkat hoznak létre. Az ehhez járuló kedélyváltozások: az ambivalens, beszűkült vagy nem a helyzethez illő affektív válaszkészség, a mások iránti empátia elvesztése.

A viselkedést elzárkózás, regresszió vagy bizarréria jellemzi. A betegség egységes, általánosan elfogadott definíciója nem ismert. A fogalmat tünetfelsorolással kísérlik meg körülírni és elhatárolni (A pszichiátria magyar tankönyve, 2003: Trixler M.).

A szkizofréniát általánosságban a gondolkodás és a percepció torzulása (fragmentációja), valamint a nem megfelelő és/vagy elsivárosodott affektusok jellemzik. A tudat tiszta, az intellektuális képességek megtartottak, de bizonyos kognitív deficit kialakulhat a lefolyás során. A legfontosabb pszichopatológiai tünetek a következők: a gondolat(ok) felhangosodása, gondolatok betoldása, elvont gondolatok szétsugárzása (telekommunikációs eszközökkel); a percepció kóros értelmezése; külső irányítottságról való meggyőződöttség; dominancia vagy passzivitás; akusztikus hallucinációk; a hangok egyes szám harmadik személyben beszélnek a páciensről, vagy kommentálják őt; gondolkodászavar és negatív tünetek.

Pszichológiai kezelési módok


Megjegyzés: más pszichoterápiás módszerek is hatékonyak lehetnek a szkizofrénia és egyéb pszichotikus zavarok kezelésében, de azokat eddig nem vizsgálták ugyanolyan tudományos módszerekkel, mint a fentieket, illetve még nem gyűlt össze róluk megfelelő mennyiségű és minőségű tudományos eredmény. Sokféle gyógyszeres terápia is segíthet a szkizofrénia és egyéb pszichotikus zavarok kezelésében, de azokat nem vontuk be az értékelésbe. Minden esetben javasoljuk, hogy konzultáljon pszichiáterrel vagy klinikai szakpszichológussal, aki szakszerű diagnózist állíthat fel, és akivel megbeszélhetik a szóba jövő különböző kezelési lehetőségeket. Állapotának javulása érdekében panaszait nyíltan beszélje meg terapeutájával, aki segít a terápiás célok megfogalmazásában, és akivel majd együtt dolgozhatnak e célok megvalósításán.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Június 15-22: Az inkontinencia hete

2026. június 18.

Amikor senki nem meri kimondani: inkontinencia a családban



Sok családban nem az inkontinenciatermék kiválasztása a legnehezebb lépés, hanem az első mondat. Az, amikor valaki végre kimondja: segítségre van szükség. Addig sokszor mindenki kerülgeti a témát. Az idős hozzátartozó szégyelli, a család nem akarja megbántani, a probléma pedig közben egyre több kellemetlen helyzetet okoz.

A vizelettartási nehézség gyakran nem egyik napról a másikra válik nyilvánvalóvá. Először csak apró jelek tűnnek fel: gyakoribb ruhacsere, nedves ágynemű, kellemetlen szag a szobában, sietős mosás, bezárt fürdőszobaajtó, elmaradó családi programok. Az érintett kevesebbet mozdul ki, kerüli a hosszabb utakat, nem szívesen alszik máshol, ingerülten reagál a kérdésekre, vagy azt mondja: „nincs semmi baj”. A család ilyenkor sokszor érzi, hogy változás történt, de nem tudja, hogyan közelítsen.

Pedig a hallgatás ritkán segít. Az inkontinencia nem szégyen, hanem gyakori egészségügyi és gondozási helyzet. Lehet átmeneti, lehet tartós, jelentkezhet műtét, betegség, szülés, prosztataprobléma, mozgáskorlátozottság, gyógyszerszedés vagy időskori állapotromlás mellett is. Éppen ezért visszatérő vagy tartós panasz esetén fontos az orvosi kivizsgálás. A megfelelő betét, nadrágpelenka vagy pelenkanadrág sokat segíthet a mindennapokban, de nem helyettesíti annak tisztázását, hogy mi áll a tünet mögött.

Csak ne nassolnék annyit...

2026. június 17.

Rossz táplálkozási szokásaink

Munkahelyen vagy otthon, étkezések között vagy tévénézés közben, vendégségben vagy a késve érkezõ baráti társaságot várva - nassolhatunk mindenütt és a nap minden szakában, alkalomban nincs hiány... Könnyen kísértésbe esünk, és "meggyõzzük magunkat" róla, mert a rágcsálnivaló rendszerint kéznél van. Pedig a nassolást nem szabad túlzásba vinni, még kevésbé rendszeressé tenni! Néhány megoldás a fölösleges "ropogtatás" csökkentésére vagy elkerülésére.

Hiába a sok figyelmeztetés és ellenvetés, táplálkozási szakemberek intelmei, a nassolásnak egyre több buzgó követõje akad... Egy kis rágcsálni való igazán nem árthat délutánonként vagy éppen este, a tv elõtt ülve - vélik sokan -, pedig tévednek: a rendszeres "ropogtatás" vagy "egy kis plusz" a hûtõszekrénybõl nem marad negatív következmények nélkül egészségünkre nézve. Ezért hát tennünk kell ellene, illetve meg kell elõznünk ezt a fajta "függõséget"...

Szénanátha, légúti allergiák, gyulladások ellen

2026. június 17.

A légút érzékeny nyálkahártyáját folyamatosan érik támadások a beszippantott különféle porok (pl. virágpor), cigaretta és városi füstök, valamint a szinte mindenütt jelen lévõ vírusok és baktériumok által. Immunrendszerünk nyújt védelmet a káros hatásokkal szemben, ha azonban a szervezet legyengült, az immunrendszer nem képes megfelelõen ellensúlyozni a légutat ért káros hatásokat.

Torma, fokhagyma, gyömbér és antioxidánsok

A légút nyálkahártyája az irritációk és az immunreakciók eredményeként gyulladásba kerül, ami váladékozást, valamint a légutak tisztítását célzó reflexfolyamatot, köhögést eredményez. Elõfordul, hogy az immunrendszer túlzott mûködésbe jön. Például a szénanátha esetében, melyet virágporok, pollenszemcsék váltanak ki. A szervezet ellenreakciója olyan heves lehet, hogy légúti és szempanaszokat: köhögést, viszketésérzést, könnyezést, orrfolyást, görcsöt eredményezhet.