Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Szívügyek: hogyan előzhetjük meg a leggyakoribb szívbetegségeket?

Érdekességek2024. november 13.

A szív- és érrendszeri betegségek, mint például a magas vérnyomás, a szívroham, a szélütés és a szívelégtelenség, a vezető halálokok közé tartoznak világszerte, évente több mint 20,5 millió halálesetet okozva. A szeptember 29-ei szív világnap alkalmából a Budai Egészségközpont arra hívja fel a figyelmet, hogy életmódunkkal – vagyis azzal, hogy mit eszünk és iszunk, mennyit sportolunk, és hogyan kezeljük a stresszt – sokat tehetünk szívünk egészségéért és nagy eséllyel legyőzhetjük a szív- és érrendszeri betegségeket.

„A szív- és érrendszeri betegségek Magyarországon évente több mint 60 000 halálesetért felelősek. Sokszor tünetmentesen alakulnak ki, az első figyelmeztető jelek, mint például a fáradékonyság, a gyengeség vagy a szédülés pedig könnyen összetéveszthetők más, ártalmatlannak tűnő problémákkal. Emellett az elhízás, a magas vérnyomás-betegség, a cukorbetegség, a dohányzás és a mozgásszegény életmód mind hozzájárulnak a kardiovaszkuláris betegségek kialakulásához.

Ha ezeket az eltéréseket, állapotokat kimutatjuk és szakszerűen kezeljük, akkor érdemben csökkenthető a szív- és érrendszeri betegségek életminőséget rontó szövődményeinek kialakulása (szívinfarktus, stroke). A rendszeres orvosi szűrővizsgálatokon való részvétel célja ezeknek az állapotoknak az időben történő felismerése, a kardiológiai gondozás során pedig szakszerű kezeléssel a súlyos szövődmények megelőzése ellen történik az orvosi gondoskodás – hangsúlyozza dr. Bencze Ágnes, a Budai Egészségközpont kardiológusa.

A szakorvos szerint a leggyakoribb tünetek, melyek esetén sürgős orvosi kivizsgálás szükséges:

Ha ilyen tüneteket tapasztalunk, ne várjunk, keressük fel orvosunkat, hogy időben megkezdődhessen a kezelés!


Tanácsok az egészséges szívműködéshez

A szív- és érrendszeri betegségek megelőzésért kis lépésekkel is sokat tehetünk. A Budai Egészségközpont szakembere a következő hasznos tanácsokat emeli ki a megelőzés érdekében:

  1. Egészséges étrend: Az étrendünk döntő szerepet játszik a szív egészségének megőrzésében. Általános elvként fogyasszunk kevesebb szénhidrátot, csökkentsük a bevitt só, cukor és zsír mennyiségét. A mediterrán diéta, amely gazdag zöldségekben, gyümölcsökben, teljes kiőrlésű gabonákban, halakban és olívaolajban, bizonyítottan csökkenti a szív- és érrendszeri betegségek előfordulását. 
  2. Rendszeres testmozgás: A mozgásnak óriási szerepe van a megelőzésben, amit a Központi Statisztikai Hivatal adatai is alátámasztanak. Eszerint a heti rendszerességgel sportolók körében feleannyi a kardiovaszkuláris betegségek előfordulási aránya, mint az ennél ritkábban és a nem sportolók körében (7,8% vs 16,3%). Heti legalább 150 perc mérsékelt intenzitású mozgás, mint például gyaloglás, kerékpározás vagy úszás, de akár a kertészkedés is jelentősen csökkentheti a szívbetegségek kockázatát. A mozgás segít a testsúly szabályozásában, javítja a vérkeringést és csökkenti a stresszt. 
  3. Dohányzás és alkohol mellőzése: A dohányzás az erek elmeszesedésének, a koszorúér-betegségnek az egyik legfőbb kockázati tényezője. A cigaretta, valamint az alkohol elhagyása jelentősen csökkenti a szívinfarktus és a stroke kockázatát.
  4. Vérnyomás- és vércukorszint ellenőrzése: A magas vérnyomás és a cukorbetegség gyakran tünetmentes, de súlyos károkat okozhatnak a szívben és az erekben. Rendszeres orvosi ellenőrzéssel és megfelelő kezeléssel azonban megelőzhetők a súlyos szövődmények. Ha a családi előzmények alapján hajlamosak vagyunk a szív- és érrendszeri betegségekre, javasolt a vérnyomás rendszeres otthoni mérése és vérnyomásnapló vezetése. Az ideális érték 130/80 Hgmm, így, ha tartósan e felett vannak az értékek, érdemes felkeresni a háziorvosunkat vagy kardiológusunkat.
  5. Stresszkezelés: A tartós stressz növeli a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát, ezért fontos, hogy megtaláljuk a számunkra megfelelő stresszkezelési technikákat. Ilyen lehet például a meditáció, jóga, séta vagy egyéb mozgásforma, pszichoterápia. Szánjunk elég időt a pihenésre, kikapcsolódásra, feltöltődésre is, alvászavar esetén pedig forduljunk mielőbb szakemberhez!

A megelőzés kapcsán dr. Bencze Ágnes a rendszeres orvosi vizsgálatok fontosságát is kiemeli: „Ne várjuk meg a súlyos tünetek megjelenését, tegyünk lépéseket már ma a szívünk védelméért! Éljünk egészségesen, járjunk szűrővizsgálatra! Vérnyomásmérés, EKG vizsgálat, szívultrahang, és egy vérvételi eredmény már korai stádiumban fényt deríthet olyan problémákra, amelyek idővel súlyos betegségekhez vezethetnek. Ha valakinél szív- és érrendszeri károsodást mutattak ki, mint például magasvérnyomás-betegség, koszorúér-betegség, tünetmentes érelmeszesedés vagy cukorbetegség, akkor vegyünk igénybe rendszeres kardiológiai gondozást, amelynek célja a szakmai alapon történő gyógyítás.”


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Pollenszezon

2026. április 19.

A pollenek egyrészt szénanáthás, másrészt asztmás tüneteket okozhatnak, ezért nagyon fontos, hogy mind a szénanátha, mind az asztma kezelésére gondoljunk ebben az időszakban. Nem árt észben tartani azt sem, hogy a "csak" szénanáthával kezelt betegek jelentős részének a pollenszezonban vannak - elsősorban éjszakánként és fizikai terhelésre (futás, lépcsőn járás) asztmás tünetei is. 

A hosszú és csapadékos tél után, mely kedvezett a háziporatkák elszaporodásának, itt van a tavasz, és jönnek a sokak által rettegett virágporok: nyakunkon tehát a pollenszezon. Magyarországon februártól a barkás növények - mint a mogyoró és a nyír - bocsátanak polleneket a levegőbe, ezek jelentősége azonban csekély, allergiát okozó hatásuk hazánkban nem számottevő. Az "igazi" pollenszezon kezdete április, ekkor kezdenek virágozni a pázsitfűfélék és a velük közeli rokonságban álló gabonafélék. A fűfélék a legtöbb pollent májusban juttatják a levegőbe egy időben a kanadai nyár vattaszerű termésének hópehelyszerű szállingózásával, így alakult ki az a tévhit, hogy ez utóbbi okozza az allergiás tüneteket.

Vigyázat! Támadnak a pollenek

2026. április 19.

Tüsszög, folyik az orra és könnyezik a szeme? Majdnem minden 5. embernek ismerõsek lehetnek szezonálisan ezek a tünetek Magyarországon. Az ÁNTSZ 2011-es jelentései szerint már februárban megjelentek az elsõ pollenek, amelyek allergiás reakciót válthatnak ki szervezetünkben.

Mi is a pollenallergia?

Az immunrendszer egy túlzott reakciója, amikor a pollenek belégzés útján (inhalatív allergia) jutnak be a szervezetbe. A leginkább allergizáló növényfajok azok, amelyeket a szél poroz be, ezáltal nagy tömegben juttatják a levegõbe a polleneket. A tavaszi meleg és szeles idõ akár több száz kilométerre is elrepíti ezeket a polleneket.

Minden 5. ember szenved tõle

A pollenallergia helyzete egyre súlyosabb hazánkban, becslések szerint körülbelül kétmillió ember szenved tõle, tehát minden 5. ember. A pollenallergia egyáltalán nem válogat, ugyanolyan mértékben hat a gyermekekre és a felnõttekre is, bár az Allergia Ambulancia tapasztalatai szerint a fiatal felnõttek körében fordul elõ a leggyakrabban.

Sült paprika krémleves

2026. április 18.

Tejszínes krémleves a sült paprika csodás ízével. A paprika sütésekor valami megváltozik az ízében, kiteljesedik. Aki szereti az Ajvart vagy a Zakuszka ízét, annak mindenképpen ajánlom. Kápia paprikát egész évben tudunk venni, ha szépet találunk, érdemes nagyobb mennyiséget megvenni, lesütni, és meghámozva lefagyasztani, így csak elő kell venni, és bármikor készíthetünk egy adag krémlevest.

Elkészítési idő: 70-75 perc

1-1,2 kg piros paprika (kápia)
2 fej vöröshagyma
3-4 gerezd fokhagyma
2 kisebb sárgarépa
3-4 evőkanál sűrített paradicsom
2 dl tejszín
2-3 evőkanál olívaolaj
2 teáskanál cukor
só 
bors