Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Szívügyek: hogyan előzhetjük meg a leggyakoribb szívbetegségeket?

Érdekességek2024. november 13.

A szív- és érrendszeri betegségek, mint például a magas vérnyomás, a szívroham, a szélütés és a szívelégtelenség, a vezető halálokok közé tartoznak világszerte, évente több mint 20,5 millió halálesetet okozva. A szeptember 29-ei szív világnap alkalmából a Budai Egészségközpont arra hívja fel a figyelmet, hogy életmódunkkal – vagyis azzal, hogy mit eszünk és iszunk, mennyit sportolunk, és hogyan kezeljük a stresszt – sokat tehetünk szívünk egészségéért és nagy eséllyel legyőzhetjük a szív- és érrendszeri betegségeket.

„A szív- és érrendszeri betegségek Magyarországon évente több mint 60 000 halálesetért felelősek. Sokszor tünetmentesen alakulnak ki, az első figyelmeztető jelek, mint például a fáradékonyság, a gyengeség vagy a szédülés pedig könnyen összetéveszthetők más, ártalmatlannak tűnő problémákkal. Emellett az elhízás, a magas vérnyomás-betegség, a cukorbetegség, a dohányzás és a mozgásszegény életmód mind hozzájárulnak a kardiovaszkuláris betegségek kialakulásához.

Ha ezeket az eltéréseket, állapotokat kimutatjuk és szakszerűen kezeljük, akkor érdemben csökkenthető a szív- és érrendszeri betegségek életminőséget rontó szövődményeinek kialakulása (szívinfarktus, stroke). A rendszeres orvosi szűrővizsgálatokon való részvétel célja ezeknek az állapotoknak az időben történő felismerése, a kardiológiai gondozás során pedig szakszerű kezeléssel a súlyos szövődmények megelőzése ellen történik az orvosi gondoskodás – hangsúlyozza dr. Bencze Ágnes, a Budai Egészségközpont kardiológusa.

A szakorvos szerint a leggyakoribb tünetek, melyek esetén sürgős orvosi kivizsgálás szükséges:

Ha ilyen tüneteket tapasztalunk, ne várjunk, keressük fel orvosunkat, hogy időben megkezdődhessen a kezelés!


Tanácsok az egészséges szívműködéshez

A szív- és érrendszeri betegségek megelőzésért kis lépésekkel is sokat tehetünk. A Budai Egészségközpont szakembere a következő hasznos tanácsokat emeli ki a megelőzés érdekében:

  1. Egészséges étrend: Az étrendünk döntő szerepet játszik a szív egészségének megőrzésében. Általános elvként fogyasszunk kevesebb szénhidrátot, csökkentsük a bevitt só, cukor és zsír mennyiségét. A mediterrán diéta, amely gazdag zöldségekben, gyümölcsökben, teljes kiőrlésű gabonákban, halakban és olívaolajban, bizonyítottan csökkenti a szív- és érrendszeri betegségek előfordulását. 
  2. Rendszeres testmozgás: A mozgásnak óriási szerepe van a megelőzésben, amit a Központi Statisztikai Hivatal adatai is alátámasztanak. Eszerint a heti rendszerességgel sportolók körében feleannyi a kardiovaszkuláris betegségek előfordulási aránya, mint az ennél ritkábban és a nem sportolók körében (7,8% vs 16,3%). Heti legalább 150 perc mérsékelt intenzitású mozgás, mint például gyaloglás, kerékpározás vagy úszás, de akár a kertészkedés is jelentősen csökkentheti a szívbetegségek kockázatát. A mozgás segít a testsúly szabályozásában, javítja a vérkeringést és csökkenti a stresszt. 
  3. Dohányzás és alkohol mellőzése: A dohányzás az erek elmeszesedésének, a koszorúér-betegségnek az egyik legfőbb kockázati tényezője. A cigaretta, valamint az alkohol elhagyása jelentősen csökkenti a szívinfarktus és a stroke kockázatát.
  4. Vérnyomás- és vércukorszint ellenőrzése: A magas vérnyomás és a cukorbetegség gyakran tünetmentes, de súlyos károkat okozhatnak a szívben és az erekben. Rendszeres orvosi ellenőrzéssel és megfelelő kezeléssel azonban megelőzhetők a súlyos szövődmények. Ha a családi előzmények alapján hajlamosak vagyunk a szív- és érrendszeri betegségekre, javasolt a vérnyomás rendszeres otthoni mérése és vérnyomásnapló vezetése. Az ideális érték 130/80 Hgmm, így, ha tartósan e felett vannak az értékek, érdemes felkeresni a háziorvosunkat vagy kardiológusunkat.
  5. Stresszkezelés: A tartós stressz növeli a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát, ezért fontos, hogy megtaláljuk a számunkra megfelelő stresszkezelési technikákat. Ilyen lehet például a meditáció, jóga, séta vagy egyéb mozgásforma, pszichoterápia. Szánjunk elég időt a pihenésre, kikapcsolódásra, feltöltődésre is, alvászavar esetén pedig forduljunk mielőbb szakemberhez!

A megelőzés kapcsán dr. Bencze Ágnes a rendszeres orvosi vizsgálatok fontosságát is kiemeli: „Ne várjuk meg a súlyos tünetek megjelenését, tegyünk lépéseket már ma a szívünk védelméért! Éljünk egészségesen, járjunk szűrővizsgálatra! Vérnyomásmérés, EKG vizsgálat, szívultrahang, és egy vérvételi eredmény már korai stádiumban fényt deríthet olyan problémákra, amelyek idővel súlyos betegségekhez vezethetnek. Ha valakinél szív- és érrendszeri károsodást mutattak ki, mint például magasvérnyomás-betegség, koszorúér-betegség, tünetmentes érelmeszesedés vagy cukorbetegség, akkor vegyünk igénybe rendszeres kardiológiai gondozást, amelynek célja a szakmai alapon történő gyógyítás.”


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Mi tegyünk, ha

2026. október 20.

Ha megfázunk, egyik domináns tünetünk rögtön a kezdetektõl az orrdugulás és az orrfolyás, melyek bizony alaposan meg tudják keseríteni az életünket. "Deb kabunk levegõt", nappal nehezen tudunk eldugult orrunk miatt levegõt venni, éjszaka pedig nehezen tudunk aludni, pihenni. 

A sok orrfújástól az orrunk alatti bõrterület kisebesedik, fájdalmassá válik. Ráadásul, mivel arcunk melléküregei kis járatokon keresztül állnak összeköttetésben az orrüreggel, ha sokáig van eldugulva orrunk, arcunk melléküregei a duzzadt orrnyálkahártya miatt nem tudnak a kis járatokon keresztül szellõzni, továbbá az üregekben termelõdött váladék sem tud távozni, mely pang és így nõ az arcüreggyulladás kockázata. A közönséges megfázás vírusos betegség, mely az esetek túlnyomó többségében (ha nem kapunk felülfertõzõdést baktériumoktól) egy hét alatt gyógyul: általában ennyi idõre van szüksége a szervezetünknek ahhoz, hogy immunrendszerünk legyõzze a vírusokat. Ezen idõ alatt a legfontosabb teendõink a sok pihenés és a megfelelõ tüneti kezelés. Ennek egyik legfontosabb eleme egy jól kiválasztott orrspray, mely gyorsan, pár perc alatt és remélhetõleg hosszú órákra megszabadít a kínzó orrdugulástól.

Miért célszerûbb orrsprayt választani orrcsepp helyett?

Ma már az orrcseppek és orrpsrayk széles választéka várja a betegeket a gyógyszertárban. A széles palettából érdemes a korszerûbb orrspray formátumot választani, mert:

Rák

2026. október 20.

Az élõ szervezet állandóan megújul, az elhalt sejtek pótlódnak. Leggyorsabban a vérképzõ rendszer sejtjei képzõdnek újra. Naponta sejtek százezrei pusztulnak el és születnek meg. Az emberi szervezet több billió sejtbõl épül fel, nem csoda hát, hogy naponta mintegy 100-200 tumoros sejt képzõdik. Az emberi szervezet hihetetlenül kicsiny hibaszázalékkal dolgozik, de mégiscsak hibázik. Az immunrendszer a tumoros sejteket felismeri és elpusztítja. Jó esetben. 

A tumor nem csak korunk betegsége, hanem egyidõs az emberiséggel. Már az õsembernél is találtak csontrákot. Nem csak az emberek, hanem az állatok is megbetegedhetnek rákban, és az õ esetükben is gyakran halálos kimenetelû ez a betegség. Joggal várja el mindenki, hogy a természettudományok és az orvostudomány hihetetlen fejlõdésével az összes rosszindulatú daganatos betegséget meg tudja gyógyítani. Sajnos ma még a daganatokról viszonylag keveset tudunk, és csak az idõben felismerteket vagyunk képesek tökéletesen meggyógyítani. A tumor (daganat) a szó szoros értelmében térfogat-megnagyobbodást jelent. A gyulladás által létrejött megnagyobbodás is tumor, a szó szûkebb értelmében azonban, ha a tumor kifejezést használjuk, mindig daganatos megbetegedést értünk alatta.

A depresszió kezelhetõ betegség

2026. október 19.

Életünk során többször elõfordul, hogy elszomorodunk, vagy letörtekké válunk. Hangulatváltásainkat néha életeseményeik következményének tartjuk, máskor minden különösebb kiváltó ok nélkül válunk szomorúvá. A lelki fájdalmak részei a mindennapi életnek és nem tartjuk betegségnek idõnkénti megjelenésüket.
 
 Azonban ha a rossz hangulat tartósan fennáll és befolyásolja a mindennapi életfunkciókat, felmerül a depresszió lehetõsége, amit komolyan kell venni, és orvosi segítséget kell kérni fellépése esetén.

A hangulat megváltozása mellett az érdeklõdés és az aktivitás csökkenése a depresszió olyan alaptünetei, amelyek jelentõsen befolyásolják a betegek munkaképességét és életminõségét. A depressziós tünetegyüttes a szubjektív szenvedés mellett hatással van a beteg családi életének minõségére, valamint családi és társadalmi szerepeire is.

A depresszió a leggyakrabban elõforduló pszichiátriai zavar, a felnõtt lakosság 8-17 %-a él át legalább egy epizódot élete során. A depressziós epizód megismétlõdhet, egyes esetekben krónikus lefolyást mutat.

A depresszió legjellemezõbb tünetei: levert hangulat a nap nagy részében, az érdeklõdés és az örömérzés elvesztése, étvágycsökkenés, alvászavar, meglassult gondolkodás, energiavesztés és fáradtság, bûntudat érzése, lelassult cselekvés és beszéd, koncentrációs zavarok, visszatérõ öngyilkossági gondolatok. Amennyiben ezen tünetek közül legalább négy jelen van legalább két héten keresztül, valószínûsíthetõ a depresszió diagnózisa.