Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Szívügyek: hogyan előzhetjük meg a leggyakoribb szívbetegségeket?

Érdekességek2024. november 13.

A szív- és érrendszeri betegségek, mint például a magas vérnyomás, a szívroham, a szélütés és a szívelégtelenség, a vezető halálokok közé tartoznak világszerte, évente több mint 20,5 millió halálesetet okozva. A szeptember 29-ei szív világnap alkalmából a Budai Egészségközpont arra hívja fel a figyelmet, hogy életmódunkkal – vagyis azzal, hogy mit eszünk és iszunk, mennyit sportolunk, és hogyan kezeljük a stresszt – sokat tehetünk szívünk egészségéért és nagy eséllyel legyőzhetjük a szív- és érrendszeri betegségeket.

„A szív- és érrendszeri betegségek Magyarországon évente több mint 60 000 halálesetért felelősek. Sokszor tünetmentesen alakulnak ki, az első figyelmeztető jelek, mint például a fáradékonyság, a gyengeség vagy a szédülés pedig könnyen összetéveszthetők más, ártalmatlannak tűnő problémákkal. Emellett az elhízás, a magas vérnyomás-betegség, a cukorbetegség, a dohányzás és a mozgásszegény életmód mind hozzájárulnak a kardiovaszkuláris betegségek kialakulásához.

Ha ezeket az eltéréseket, állapotokat kimutatjuk és szakszerűen kezeljük, akkor érdemben csökkenthető a szív- és érrendszeri betegségek életminőséget rontó szövődményeinek kialakulása (szívinfarktus, stroke). A rendszeres orvosi szűrővizsgálatokon való részvétel célja ezeknek az állapotoknak az időben történő felismerése, a kardiológiai gondozás során pedig szakszerű kezeléssel a súlyos szövődmények megelőzése ellen történik az orvosi gondoskodás – hangsúlyozza dr. Bencze Ágnes, a Budai Egészségközpont kardiológusa.

A szakorvos szerint a leggyakoribb tünetek, melyek esetén sürgős orvosi kivizsgálás szükséges:

Ha ilyen tüneteket tapasztalunk, ne várjunk, keressük fel orvosunkat, hogy időben megkezdődhessen a kezelés!


Tanácsok az egészséges szívműködéshez

A szív- és érrendszeri betegségek megelőzésért kis lépésekkel is sokat tehetünk. A Budai Egészségközpont szakembere a következő hasznos tanácsokat emeli ki a megelőzés érdekében:

  1. Egészséges étrend: Az étrendünk döntő szerepet játszik a szív egészségének megőrzésében. Általános elvként fogyasszunk kevesebb szénhidrátot, csökkentsük a bevitt só, cukor és zsír mennyiségét. A mediterrán diéta, amely gazdag zöldségekben, gyümölcsökben, teljes kiőrlésű gabonákban, halakban és olívaolajban, bizonyítottan csökkenti a szív- és érrendszeri betegségek előfordulását. 
  2. Rendszeres testmozgás: A mozgásnak óriási szerepe van a megelőzésben, amit a Központi Statisztikai Hivatal adatai is alátámasztanak. Eszerint a heti rendszerességgel sportolók körében feleannyi a kardiovaszkuláris betegségek előfordulási aránya, mint az ennél ritkábban és a nem sportolók körében (7,8% vs 16,3%). Heti legalább 150 perc mérsékelt intenzitású mozgás, mint például gyaloglás, kerékpározás vagy úszás, de akár a kertészkedés is jelentősen csökkentheti a szívbetegségek kockázatát. A mozgás segít a testsúly szabályozásában, javítja a vérkeringést és csökkenti a stresszt. 
  3. Dohányzás és alkohol mellőzése: A dohányzás az erek elmeszesedésének, a koszorúér-betegségnek az egyik legfőbb kockázati tényezője. A cigaretta, valamint az alkohol elhagyása jelentősen csökkenti a szívinfarktus és a stroke kockázatát.
  4. Vérnyomás- és vércukorszint ellenőrzése: A magas vérnyomás és a cukorbetegség gyakran tünetmentes, de súlyos károkat okozhatnak a szívben és az erekben. Rendszeres orvosi ellenőrzéssel és megfelelő kezeléssel azonban megelőzhetők a súlyos szövődmények. Ha a családi előzmények alapján hajlamosak vagyunk a szív- és érrendszeri betegségekre, javasolt a vérnyomás rendszeres otthoni mérése és vérnyomásnapló vezetése. Az ideális érték 130/80 Hgmm, így, ha tartósan e felett vannak az értékek, érdemes felkeresni a háziorvosunkat vagy kardiológusunkat.
  5. Stresszkezelés: A tartós stressz növeli a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát, ezért fontos, hogy megtaláljuk a számunkra megfelelő stresszkezelési technikákat. Ilyen lehet például a meditáció, jóga, séta vagy egyéb mozgásforma, pszichoterápia. Szánjunk elég időt a pihenésre, kikapcsolódásra, feltöltődésre is, alvászavar esetén pedig forduljunk mielőbb szakemberhez!

A megelőzés kapcsán dr. Bencze Ágnes a rendszeres orvosi vizsgálatok fontosságát is kiemeli: „Ne várjuk meg a súlyos tünetek megjelenését, tegyünk lépéseket már ma a szívünk védelméért! Éljünk egészségesen, járjunk szűrővizsgálatra! Vérnyomásmérés, EKG vizsgálat, szívultrahang, és egy vérvételi eredmény már korai stádiumban fényt deríthet olyan problémákra, amelyek idővel súlyos betegségekhez vezethetnek. Ha valakinél szív- és érrendszeri károsodást mutattak ki, mint például magasvérnyomás-betegség, koszorúér-betegség, tünetmentes érelmeszesedés vagy cukorbetegség, akkor vegyünk igénybe rendszeres kardiológiai gondozást, amelynek célja a szakmai alapon történő gyógyítás.”


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Magnézium

2026. augusztus 18.



A magnéziumellátottságot nehéz megbecsülni.

Számos hátrányosan befolyásoló tényezője van: táplálkozás során túl kevés magnézium bevitele, (alacsony magnéziumtartalmú élelmiszerek, illetve alacsony biológiai hasznosulás), fokozott magnéziumveszteség vagy megnövekedett magnéziumszükséglet.

A felszívódás mértékét a különböző tényezők jelentős mértékben csökkentik:


foszfáttartalmú üdítőitalok túlzott mértékű fogyasztása (pl. kóla)
túl magas fehérje- és zsírbevitel
krónikus emésztési zavarok, hashajtó készítmények hosszú távú alkalmazása
bélbetegségek, pl. Crohn-betegség, fekélyes vastagbélgyulladás (colitis ulcerosa), bélsipoly stb.


A veséken keresztül történő magnéziumkiválasztást a fokozott alkoholfogyasztás, a túlzott sófogyasztás, vízhajtók, szívglikozidok és aminoglikozid típusú antibiotikumok szedése növeli.

Hiánya számos különböző panaszt idézhet elő, mint például:


fejfájás, szédülés, koncentrálóképesség csökkenése, idegesség, szorongás
mellkasi fájdalom, görcsök, szívritmuszavar
hasi és bélgörcs, hányinger, hányás, hasmenés
kéz érzészavara, zsibbadás
húgyúti és menstruációs görcs, menstruációs panaszok
comb- és lábszárgörcs
talp-, lábujjgörcs
bőr érzékelési zavarai, pl. bizsergés, hangyamászás érzése (paresztézia)

A munka és a magánélet ésszerű kialakítása

2026. augusztus 17.

Y generációsként a gyógyszertárban

A „generációs bumm” minden munkahelyen megjelenhet, akár együtt dolgozásról, együtt gondolkodásról, vagy – mint a gyógyszertárban – a különböző generációk kiszolgálásáról van szó. Más a nyelvezet, az élethelyzet és a motiváció. Mindegyik félnek törekednie kell a különbségek megértésére és a kommunikációs hidak felépítésére. A gyógyszertárban ez kulcsfontosságú, hisz az egészségünkről van szó.


Az Y generáció tagjaként a munka és a magánélet egyensúlyának megtartása komoly kihívást jelenthet. Ezzel összhangban legalább annyira fontos, hogy a betegségek megelőzésére, és a meglévő egészségi problémák kezelésére is kellő figyelmet fordíts. Természetes, hogy szeretnél több időt tölteni a családtagjaiddal, de közben igyekszel a legjobb formádat hozni a munka világában is, mégpedig úgy, hogy közben ne égj ki. Gyakran felteszed a kérdést, hogy vajon megvalósítható-e mindez?

Az előrelátás – Gyerekkorban előzhető meg az időskori csontritkulás

2026. augusztus 17.

Bár sokan azt hiszik, hogy a csontritkulás időskori probléma, ez valójában a gyermekkorból eredeztethető.

A kalcium bevitele szempontjából az első 25 év a meghatározó, mert a csontállomány addigra fejlődik ki, utána már csak veszít ásványi anyag tartalmából. A kalcium beépülését a D-vitamin és a mozgás segíti elő – mondja Szabó András, a II. sz. Gyermekgyógyászati Klinika igazgatója.

A csontozat erősségét alapvetően az öröklött (genetikai) hajlam határozza meg, de befolyásolhatják a környezeti hatások, a táplálkozás, vagy valamilyen tartós betegség. Ha a kalciumbevitel alacsony gyermekkorban, tehát még a növekedési fázisban, akkor a csont nem képes a maximális tömegét elérni. Így 25 éves kor után már csak csökkenni fog a csont tömege, az pedig nem mindegy, hogy 45 vagy 65 éves korban éri el a csont a töréshatárt. Különösen a nőknél fontos, hogy honnan indul el a csökkenés a menopauza után. Ha gyerekkorban odafigyelnek, akár 5–10 évet lehet nyerni időskorra, és súlyos combnyak- vagy csigolyatörést lehet elkerülni. Magyarországon csaknem egymillió embert érint az időskori csontritkulás.