Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Szívinfarktus-elõrejelzés csípõméretbõl

Érdekességek2026. április 26.

Fotó: jittawit © 123RF.comKanadai kutatók tanulmánya szerint a túlsúly következtében fellépõ szívinfarktus veszélyét leghatékonyabban a csípõ és a derék kerületének alapján lehet elõre jelezni. Ezen felül pedig egy új gyógyszer is csökkentheti a halálos kimenetelû szívinfarktus rizikójának kockázatát - írja a The Lancet címû orvosi szaklap.

Infarktus-megelõzés többféleképpen

A derék, illetve csípõtérfogat mérésén alapuló módszer felfedezõi szerint háromszor annyi ember tartozik a szívinfarktus-veszélyzónába, mint az eddig használatos Body-Mass-Index (BMI) alapján ez várható lenne - áll a The Lancet címû orvosi szaklapban publikált cikkben.

Egy másik kutatás szerint az acetilszalicilsav (ASS) és egy véralvadás-gátló keveréke szívinfarktusos páciensek százainak életét mentheti meg. A szert mint "rutinkezelést" kellene biztosítani a betegek számára - áll szintén a The Lancet hasábjain.


Világszinten ötezer halálos infarktus lenne elkerülhetõ...

Világszerte évente mintegy tízmillió ember esik át szívinfarktuson. Zhengming Chen, az Oxford Tudományegyetem kutatója és munkatársai kínai klinikákon 45 852 szívinfarktusos páciens adatait vizsgálták meg. A teszt-személyek egyik fele a napi ASS adag mellett négy héten keresztül naponta 75 milligramm kapott a fent leírt gyógyszerbõl, míg a kontroll-csoport tagjai a gyógyszer helyett placebót kaptak. Az eredmény: az új készítmény hatására jelentõsen - kilenc százalékkal - kevesebbszer jelentkezett újabb infarktus. Ez azt jelenti, hogy a második infarktus következtében fellépõ elhalálozások arányát hét százalékkal tudták csökkenteni.

Amennyiben az évi tízmillió szívinfarktusos páciens közül akár egymillióan kaphatnának világszerte hasonló kezelést, ötezer halálos infarktust lehetne elkerülni, illetve további ötezer - nem halálos - újabb infarktustól is megkímélhetõek lennének a betegek - véli Chen.

Infarktus és "úszógumi" együtt jár?

Salim Yusuf, a kanadai Ontario államban levõ Hamiltonban található McMaster Tudományegyetem kutatója és munkatársai a Body Mass Indexet és a csípõ, valamint a derék méretét vizsgálták 52 országból származó, 27 000 teszt-személy bevonásával.

A kísérletben résztvevõk fele már elszenvedett egy szívinfarktust, a kontroll-csoportba pedig korban és nemben a szívinfarktusos páciensekkel megegyezõ személyeket gyûjtöttek össze. Kiderült: a BMI a szívinfarktusos páciensek esetében csak kissé volt magasabb, mint a kontroll-csoport esetében mért adatok. Az infarktuson átesett személyeknek azonban feltûnõen nagyobb volt a csípõ- és derékmérete. Ez egyaránt áll a férfiakra és a nõkre is - mindegyik korcsoportban, minden vizsgált régióban.

A nagyobb derékbõség ugyanis jelentõsebb mennyiségû, egészségkárosító, a hastájékon felhalmozódott zsírt feltételez - teszik hozzá a kutatók, akik szerint kutatásaik fényében a szív- és érrendszeri megbetegedések és az elhízás közötti összefüggéseket - a világ több régiójában - felül kell vizsgálni.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Mit tehetünk, ha a stressz felborítja a hormonális egyensúlyt?

2026. augusztus 15.

Mi az összefüggés a hormonális egyensúly és a stressz között? Hogyan hat ránk az „üss vagy fuss” mechanizmus? Milyen hosszú távú hatásai lehetnek a kezeletlen stressznek a hormonrendszerünkre és van-e mód ezek korrekciójára? Dr. Bérczy Judit, az Endokrinközpont endokrinológusa, belgyógyász válaszolt a kérdésekre.



Üss vagy fuss: mivel jár a stresszválasz?

Sokan hallhattak már az úgynevezett stresszválaszról, vagyis arról a működési módról, ahogyan a testünk a stresszhelyzetre reagál. Az „üss vagy fuss” reakció során felgyorsul a szívverésünk, kitágulnak a pupillák, elkezdünk izzadni. Ha a helyzet elhúzódik vagy a stresszreakció nem vezetődik le például aktív mozgásban, a túlélő üzemmód miatt az emésztő- és a reproduktív rendszer is lelassul, szinte kikapcsol, hiszen a meneküléshez vagy a támadáshoz nincs szükség ezek aktív működésére. Éppen ezért logikus, hogy ha valaki huzamosabb ideig stresszes helyzetben van, amelyet nem sikerül kezelni, éppúgy lehetnek például emésztési problémái, mint termékenységi gondjai. 
– Minden hormonnak van egy optimális szintje a szervezetben, amellyel fenntartható a hormonális egyensúly.

Amikor pedig a stressz hatására olyan hormonok szabadulnak fel nagyobb mennyiségben, mint például a kortizol, más hormonok, így a TSH (pajzsmirigy stimuláló hormon), az inzulin és a nemi hormonok visszaszorulhatnak. Ennek az egyensúlyzavarnak pedig számos fizikai, lelki, szellemi hatása lehet. A túl sok kortizol például arra készteti a szervezetet, hogy kevesebb progeszteront termeljen a menstruációs ciklus második felében, ami miatt kialakulhat egy ösztrogén dominancia.

A játékosságtól a tudatosságig

2026. augusztus 15.

Táplálkozás gyermekkorban 3-12 év között.

Sok szülõ problémája, hogy amikor gyermeke közösségbe - óvodába, iskolába - kerül, tanácstalannak érzi magát csemetéje táplálkozását illetõen. Ennek oka egyfelõl, hogy míg otthon a gyermek ízlését szem elõtt tartva a szülõtõl függ, hogy mi kerül a tányérba, addig az intézményi keretek között már a közétkeztetésé a döntõ szerep. Másfelõl a saját korosztály és egyéb külsõ tényezõk (divat, reklámok) befolyása erõs, és a társak példájával szemben sokszor úgy tûnhet, hogy a serülõkor felé haladva már egyre kevésbé van eredménye a szülõi ráhatásnak. Vegyük sorra, hogy a gyermekek fejlõdésével párhuzamosan mit lehet tenni azért, hogy mindezek mellett megfelelõ irányba terelgessük a táplálkozást.

Hurutos vagyok, cigizek - COPD-s vagyok?

2026. augusztus 14.

Tanácsok a COPD-s betegeknek.

Hol fázhattam meg ennyire? - tûnõdött János, amikor már legalább három hete kínlódott különbözõ felsõ légúti panaszokkal. - Ez a hurutos köhécselés úgy látszik már soha nem akar elmúlni, de hát csak nem fogok egy kis megfázással orvoshoz rohanni.

Pedig szükség lenne rá. A dohányos gyakran elbagatellizálja felsõ légúti panaszait. Egy egyszerûnek tûnõ megfázásból csak lassan, elhúzódóan tud kilábalni. A makacs köhécselések nem akarnak elmúlni. Általában nem tulajdonít ezeknek különös fontosságot, betudja egy makacs megfázásnak, és így nem megy orvoshoz. Pedig az elhúzódó felsõ légúti megbetegedés - dohányosok körében - felkeltheti a COPD gyanúját, amely egyfajta nehézlégzés, ami krónikussá válik. Kezdetben csak fizikai terhelésre, késõbb már nyugalomban is felléphet.