Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Szívinfarktus-elõrejelzés csípõméretbõl

Érdekességek2026. április 26.

Fotó: jittawit © 123RF.comKanadai kutatók tanulmánya szerint a túlsúly következtében fellépõ szívinfarktus veszélyét leghatékonyabban a csípõ és a derék kerületének alapján lehet elõre jelezni. Ezen felül pedig egy új gyógyszer is csökkentheti a halálos kimenetelû szívinfarktus rizikójának kockázatát - írja a The Lancet címû orvosi szaklap.

Infarktus-megelõzés többféleképpen

A derék, illetve csípõtérfogat mérésén alapuló módszer felfedezõi szerint háromszor annyi ember tartozik a szívinfarktus-veszélyzónába, mint az eddig használatos Body-Mass-Index (BMI) alapján ez várható lenne - áll a The Lancet címû orvosi szaklapban publikált cikkben.

Egy másik kutatás szerint az acetilszalicilsav (ASS) és egy véralvadás-gátló keveréke szívinfarktusos páciensek százainak életét mentheti meg. A szert mint "rutinkezelést" kellene biztosítani a betegek számára - áll szintén a The Lancet hasábjain.


Világszinten ötezer halálos infarktus lenne elkerülhetõ...

Világszerte évente mintegy tízmillió ember esik át szívinfarktuson. Zhengming Chen, az Oxford Tudományegyetem kutatója és munkatársai kínai klinikákon 45 852 szívinfarktusos páciens adatait vizsgálták meg. A teszt-személyek egyik fele a napi ASS adag mellett négy héten keresztül naponta 75 milligramm kapott a fent leírt gyógyszerbõl, míg a kontroll-csoport tagjai a gyógyszer helyett placebót kaptak. Az eredmény: az új készítmény hatására jelentõsen - kilenc százalékkal - kevesebbszer jelentkezett újabb infarktus. Ez azt jelenti, hogy a második infarktus következtében fellépõ elhalálozások arányát hét százalékkal tudták csökkenteni.

Amennyiben az évi tízmillió szívinfarktusos páciens közül akár egymillióan kaphatnának világszerte hasonló kezelést, ötezer halálos infarktust lehetne elkerülni, illetve további ötezer - nem halálos - újabb infarktustól is megkímélhetõek lennének a betegek - véli Chen.

Infarktus és "úszógumi" együtt jár?

Salim Yusuf, a kanadai Ontario államban levõ Hamiltonban található McMaster Tudományegyetem kutatója és munkatársai a Body Mass Indexet és a csípõ, valamint a derék méretét vizsgálták 52 országból származó, 27 000 teszt-személy bevonásával.

A kísérletben résztvevõk fele már elszenvedett egy szívinfarktust, a kontroll-csoportba pedig korban és nemben a szívinfarktusos páciensekkel megegyezõ személyeket gyûjtöttek össze. Kiderült: a BMI a szívinfarktusos páciensek esetében csak kissé volt magasabb, mint a kontroll-csoport esetében mért adatok. Az infarktuson átesett személyeknek azonban feltûnõen nagyobb volt a csípõ- és derékmérete. Ez egyaránt áll a férfiakra és a nõkre is - mindegyik korcsoportban, minden vizsgált régióban.

A nagyobb derékbõség ugyanis jelentõsebb mennyiségû, egészségkárosító, a hastájékon felhalmozódott zsírt feltételez - teszik hozzá a kutatók, akik szerint kutatásaik fényében a szív- és érrendszeri megbetegedések és az elhízás közötti összefüggéseket - a világ több régiójában - felül kell vizsgálni.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Serkentés és gátlás társas helyzetekben

2026. június 19.

Bizonyára mindenki tapasztalta már, hogy mások jelenléte hatással van a viselkedésére. De különböző helyzetekben, különböző egyéneknél eltérő módon. Ez ma már közhely, ám hogy pontosan milyen irányú és milyen mértékű ez a társas hatás, amely a személyközi viszonyok alapvető formája, azt sokáig és hosszan kutatták.

Mert társadalomban élő emberként sokféle helyzetben sokféle különböző szerepet veszünk fel, rengeteg elvárásnak kell egyidejűleg megfelelnünk, így egyáltalán nem egyértelmű, hogy mások jelenléte miként hat ránk. És nyilván személyiség- és helyzetfüggő is, hogy valaki hogyan reagál a különböző szituációkra. Egy színésznek egész más közönség előtt szerepelnie, mint egy politikai gyűlés alkalmi szónokának, egy sportoló másként teljesít versenyhelyzetben, mint edzésen, egy munkás is más módon vagy tempóban dolgozik a főnöke jelenlétében, mint mikor csak a vele egyenrangú kollégái látják.

Új remény a hajhullás kezelésében

2026. június 18.

Az SFRP-1 fehérje lehet a kulcs?



A hajhullás világszerte emberek millióit érinti, ezért folyamatosak a haj élettanra fókuszáló tudományos kutatások. A kutatók figyelme az elmúlt években egy különleges fehérjére, az úgynevezett SFRP-1-re (Secreted Frizzled-Related Protein 1) irányult, amely lelassíthatja a haj növekedését – és ha ezt sikerül „kikapcsolni”, a haj új esélyt kap.

A tudományos vizsgálatok szerint az SFRP-1 kulcsszerepet játszik a hajhagymák működésének szabályozásában. Ez a fehérje képes gátolni a Wnt-jelátviteli útvonalat — azt a biológiai rendszert, amely a haj növekedéséért és az új hajszálak kialakulásáért felelős. Amikor az SFRP-1 szintje túl magas, a hajhagymák „alvó állapotba” kerülhetnek, ami fokozott hajritkuláshoz és hajvesztéshez vezethet.

A kutatók szerint éppen ezért az SFRP-1 gátlása új lehetőségeket kínálhat a hajhullás elleni terápiák fejlesztésében. Laboratóriumi eredmények arra utalnak, hogy bizonyos molekulák képesek csökkenteni az SFRP-1 aktivitását, ezzel újra aktiválva a hajhagymák természetes növekedési ciklusát.

Június 15-22: Az inkontinencia hete

2026. június 18.

Amikor senki nem meri kimondani: inkontinencia a családban



Sok családban nem az inkontinenciatermék kiválasztása a legnehezebb lépés, hanem az első mondat. Az, amikor valaki végre kimondja: segítségre van szükség. Addig sokszor mindenki kerülgeti a témát. Az idős hozzátartozó szégyelli, a család nem akarja megbántani, a probléma pedig közben egyre több kellemetlen helyzetet okoz.

A vizelettartási nehézség gyakran nem egyik napról a másikra válik nyilvánvalóvá. Először csak apró jelek tűnnek fel: gyakoribb ruhacsere, nedves ágynemű, kellemetlen szag a szobában, sietős mosás, bezárt fürdőszobaajtó, elmaradó családi programok. Az érintett kevesebbet mozdul ki, kerüli a hosszabb utakat, nem szívesen alszik máshol, ingerülten reagál a kérdésekre, vagy azt mondja: „nincs semmi baj”. A család ilyenkor sokszor érzi, hogy változás történt, de nem tudja, hogyan közelítsen.

Pedig a hallgatás ritkán segít. Az inkontinencia nem szégyen, hanem gyakori egészségügyi és gondozási helyzet. Lehet átmeneti, lehet tartós, jelentkezhet műtét, betegség, szülés, prosztataprobléma, mozgáskorlátozottság, gyógyszerszedés vagy időskori állapotromlás mellett is. Éppen ezért visszatérő vagy tartós panasz esetén fontos az orvosi kivizsgálás. A megfelelő betét, nadrágpelenka vagy pelenkanadrág sokat segíthet a mindennapokban, de nem helyettesíti annak tisztázását, hogy mi áll a tünet mögött.