Szívbetegség lehet a long-COVID következménye?
Érdekességek2024. november 04.
a már egyre több vizsgálat elemzi a long-COVID jelenséget, ami a koronavírus fertőzés után hónapokkal, évekkel fellépő tünetek, betegségek kialakulására vonatkozik. Az már közismert, hogy a COVID hosszú távon is leginkább légzőrendszeri és szív-érrendszeri panaszokat okozhat, bár valójában bármilyen szervrendszert érinthet. Dr. Ferenczy Péter, a KardioKözpont kardiológusa most azokra a kardiológiai tünetekre hívta fel a figyelmet, amelyeket ajánlatos kivizsgáltatni.
Hogyan károsíthatja a COVID-fertőzés a szív-érrendszert?
A COVID okozta panaszokat ma már időbeliség szerint is el lehet különíteni: a tünetek jelentkezhetnek már közvetlenül a fertőzés közben, a fertőzés után (negatív PCR teszt mellett) ún. post-COVID tünetegyüttesként, vagy akár hónapokkal később, ún. long-COVID szindrómaként. Mindhárom szakaszban igen gyakran kardiológiai problémák jelentkeznek, amelyek jellemzően nem életveszélyesek az akut fázis lezajlása után, de jelentősen befolyásolják a páciensek életminőségét, és lassan javulnak. Annak, hogy a szív-érrendszer károsodik, több oka is lehet a koronavírus fertőzéssel összefüggésben:
– Oxigénhiány: sokan tapasztalhatták az első hullámok idején, hogy a súlyosabb fertőzések oxigénhiánnyal járnak – ez volt a kórházi ellátások egyik fő oka is. Ez a probléma még enyhébb formában is arra kényszeríti a szívet, hogy erősebben dolgozzon, ami veszélyes lehet a már korábban is szívbeteg személyeknél, hosszú távon pedig mindenkinél károsíthatja a szív szöveteit.
– Miocarditis (szívizom-gyulladás): a COVID vírus elsődlegesen a tüdőt támadja, bár ahhoz is hozzájárulhat, hogy a szervezet túlzott immunválaszt produkáljon, ami fokozza a gyulladást szerte a testben. Ha pedig a szívizomban jelentkezik gyulladás, akkor romlik a szív pumpafunkciója és az elektromos jelek továbbításának képessége is. Súlyosabb formában ez a probléma szívritmuszavarhoz, szívelégtelenséghez is vezethet.
– Citokin-vihar: ez a sokat emlegetett kifejezés arra vonatkozik, hogy a vírus elleni védekezés részeként az szervezet felszabadíthat egy citokin nevű anyagot (ez a sejtek által termelt gyulladásos mediátorok összefoglaló neve), ami segíti a sejtek kommunikációját és a vírus elleni harcát. Ha azonban ez reakció eltúlzott, az arra érzékeny személyeknél erős gyulladás alakulhat ki és olyan egészséges szövetek és szervek is károsodhatnak, mint a vese, a máj és a szív.
Jellemző poszt- és long-COVID tünetek
A koronavírus fertőzés akut szakasza után is fennmaradhat, illetve újonnan jelentkezhet néhány olyan tünet, amelyet ajánlatos kivizsgáltatni a különböző szakterületek bevonásával.
Tünetek, amelyekkel kardiológushoz kell fordulni:
– légszomj,
– csökkent terhelhetőség, kimerültség,
– mellkasi fájdalom,
– szívdobogás-érzés,
– zavartság, szédülés.
Tünetek, amelyekkel neurológushoz kell fordulni:
– agyköd,
– zsibbadás vagy bizsergés a végtagokban,
– a szaglással és ízleléssel kapcsolatos problémák.
Tünet, amellyel szomnológushoz kell fordulni:
– alvászavarok, álmatlanság.
Az enyhébb tünetek okát is vizsgálni kell
- Ismerünk olyan tanulmányokat, melyek szerint azoknál, akiknél korábban is jelen volt valamilyen szív-érrendszeri betegség, könnyebben kialakulhatnak ilyen panaszok a COVID után, de az is megfigyelhető, hogy a fiatalabb, egészséges páciensek is küzdenek a koronavírus ilyen jellegű következményeivel. Vagyis bár ismerünk bizonyos rizikófaktorokat, nem mondhatjuk, hogy vannak e tekintetben biztosan védett személyek – hangsúlyozza dr. Ferenczy Péter, a KardioKözpont kardiológusa.
- – Tehát mindazoknak, akik átestek a koronavírus fertőzésen és még hetek, hónapok múlva is tüneteket tapasztalnak – és ezek lehetnek enyhék is -, ajánlott részt venni egy COVID utáni kiterjesztett kardiológiai vizsgálaton. Így ki tudjuk zárni a súlyosabb következményeket, illetve, ha szervi problémát fedezünk fel, idejében megkezdődhet a kezelés.
forrás: Patika Magazin
