Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Szezononként 8-10 hurutos megbetegedés: átlagos

Érdekességek2017. november 25.

Dr. Aschenbrenner Zsuzsanna

Hiába a szülői gondoskodás, a hűvösebb időjárással együtt járó évszakokban a gyermekek is könnyebben betegednek meg, különösen, ha rendszeresen járnak közösségbe. Dr. Aschenbrenner Zsuzsanna gyermekorvos, szülő-csecsemő/kisgyermek konzulens azonban összefoglalta azokat a szempontokat, amelyek alapján eldönthetik a szülők, mikor, mit tegyenek, ha a család legkisebb tagja gyengélkedik.

Teljesen normális lehet, ha egy kisgyerek, bekerülve egy közösségbe, az első őszi-téli szezont sok betegeskedéssel tölti. Mindez nem jelenti azt, hogy gyenge volna az immunrendszere – vélekedik a gyermekorvos. Most találkozik olyan kórokozókkal, amelyektől eddig a „családi burok” jótékony módon megvédte őt. Ez az időszak akár úgy is felfogható, mint az immunrendszer tréningje a későbbi egészségért.

„Ezek a betegségek 70-80%-ban vírusos fertőzések, amelyek az esetek zömében jóindulatúak, megfelelő tüneti kezelés és elegendő gyógyulási idő esetén nyom nélkül, szövődménymentesen gyógyulnak. Már 200 felettire tehető azoknak a vírusoknak a száma, amelyek felelősek ezekért az elsősorban légúti megbetegedésekért – mondta Dr. Aschenbrenner Zsuzsanna gyermekorvos, szülő-csecsemő/kisgyermek konzulens. –Szezononként nyolc-tíz, szövődménymentesen néhány nap alatt gyógyuló hurutos megbetegedés, vagy gyomor-bélhurut is beleférhet. Az elhúzódó, vagy ismétlődően szövődményes betegségek azonban kivizsgálást sürgetnek. Ilyenkor állhat a háttérben egy légúti- vagy táplálékallergia, egy megnagyobbodott, gócként funkcionáló orrmandula, vagy hajlam a kisdedkori visszatérő asztmatikus hörghurutokra. Ha ilyen állapotokra van gyanú, mielőbb szakorvost kell felkeresni.”

“Biológiai fegyver” a gyerekközösségekben

A gyerekközösségbe bekerülő kicsi az egyik leghatékonyabb „biológiai fegyver”. Amit elkap, azt nagy valószínűséggel szétszórja szűk és tágabb környezetben is. Fontos elegendő időt hagyni a gyermek gyógyulására, mielőtt visszakerül a közösségbe, különben nagyobb lehet az esélye egy felülfertőzésnek, egy szövődmény kialakulásának. Ami az egyik gyereknél csak orrfolyással jár, a másiknál vezethet intenzív osztályos kezelést igénylő krupphoz, asztmatikus hörghuruthoz, vagy éppen tüdőgyulladáshoz.


Ez a leggyakoribb őszi-téli megbetegedés a gyerekek között

A leggyakoribb megbetegedések a náthával, köhögéssel járó, vírusos eredetű hurutos fertőzések. Tüneti kezelés mellett, a légúti váladék eltávolításával nagyjából egy hét alatt gyógyulnak. Felső légúti hurutnál, náthánál ez az orrszívás, nagyobb gyerekeknél az orrfújás. Sok szülő tart a porszívós orrszívástól, de nem is feltétlenül a beavatkozás, hanem a gyerek ellenkezése miatt. Pedig pillanatnyilag ez a leghatékonyabb módszer a kicsiknél. Orrszívás előtt a sóoldatos, tengervizes orrspray-s öblítés segíthet a váladék fellazításában.

És végül egy örök vitatéma: a lázcsillapítás

Évek óta új, korszerű szakmai ajánlás van érvényben ezzel kapcsolatban. A magyar Csecsemő- és Gyermekgyógyászati Szakmai Kollégium orvosi kutatásokra támaszkodva adta ki négy éve irányelvét, amely szerint 38, 39 fok felett sem kell rutinszerűen lázcsillapítót adni, ha a gyermek közérzete jó. A lázcsillapító gyógyszer mellékhatásokkal járhat és károsíthatja a vesét vagy a májat. A tét óriási, ugyanis a gyermekkori máj transzplantációk kb. 20 százalékát a túl sok lázcsillapító használata teszi szükségessé.

„Ha a gyermek fájdalomra panaszkodik, egy kis kreativitással derítsük ki, valóban baj van-e, vagy esetleg csak a lelkének ápolására van szükség. A fájdalomnak ugyanis lehetnek lelki okai is. Ezeket sokszor nem könnyű elkülöníteni a testi eredetű problémáktól, mert ilyenkor a gyermek ugyanolyan fájdalmat élhet át, mint testi betegség esetén. Ezek az úgynevezett pszichoszomatikus betegségek és tünetek már bölcsődés korban is előfordulhatnak. Fontos, hogy visszatérő fájdalmak esetén a gyermekorvos segítségével ki kell zárni az esetleges testi, szervi betegségeket, utána a kisebbeknél szülő-csecsemő/kisgyermek konzulens, a nagyobb gyerekeknél pedig gyermekpszichológus segíthet a lelki okok felderítésében és a problémák megoldásában” – tette hozzá Dr. Aschenbrenner Zsuzsanna.

Tippek, hogyan kerülje el a tartós betegeskedést?


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Tudományosan is igazolt a természetes gyógyító: újra hódít az árnika

2025. december 12.

Újra reflektorfénybe került a népi gyógyászat régóta ismert, talán legsokoldalúbb gyógynövénye. Friss kutatások is bizonyítják, az Arnica montana hatékony gyulladáscsökkentő, fájdalomcsillapító és sebgyógyító hatását. Ősszel, a túrák, sportesemények és aktív hétvégék idején ez a természet egyik legerősebb regenerálója lehet.

Friss tudományos vizsgálatok szerint az árnika kivonatai képesek csökkenteni a gyulladást és a fájdalmat az immunválasz szabályozásán keresztül, míg gél formában alkalmazva gyorsítják a sebgyógyulást és mérséklik a duzzanatot. Ezzel a népi gyógyászatban régóta ismert „csodaszert” a modern kutatások is igazolják, és az ősz egyik alapgyógyítójává teszik.

Ez a hegyvidéki sárga virág 2000 méter feletti magasságban terem, és nyáron kézzel gyűjtik. Rendkívül érzékeny a környezeti változásokra, ezért minden cseppje igazi kincs.

Az árnika külsőleg alkalmazva gél formájában enyhíti a húzódásokat, izomfájdalmakat és gyulladásokat. Sportorvoslásban, masszázsterápiában, de plasztikai beavatkozások után is előszeretettel használják: csökkenti a véraláfutásokat, duzzanatot és fájdalmat, és elősegíti a gyorsabb regenerációt.

A látást fenyegető betegségek

2025. december 11.

A lehetséges felnőtt páciensek, aki megfelelően egészségtudatosak, az alábbi fő betegségkategóriákról kell, hogy tudjanak.

Glaukóma (zöldhályog)

A glaukóma egy neurodegeneratív betegségcsoport, ami jó kezelhető abban az esetben, ha a kezelés megfelelő erősségű, és elég korán megkezdik. A betegség lényege, hogy a látóidegben futó idegrostok visszafordíthatatlanul és nagy mértékben károsodnak. Ez azonban csak meglehetősen későn válik nyilvánvalóvá a páciens számára. Kezeletlen nyitott csarnokzugú glaukóma esetében akár 10-12 évig is eltarthat, amíg az ép látásból súlyos látótérkárosodás alakul ki. Ezért lenne fontos, hogy 40 éves kor felett mindenki vegyen részt jó minőségű szemészeti kivizsgáláson, még látási panasz nélkül is.

Szürkehályog

Ez a szemlencse teljesen normális változásával járó állapot, ami az öregedéssel mindenképp bekövetkezik, és műtéttel jól kezelhető. Fontos azonban felhívni a figyelmet, hogy a szürkehályog nem zárja ki más szembetegség jelenlétét, és nemritkán ezen betegségek (például glaukóma, makula degeneráció) okozzák a látás jelentős megromlását, nem pedig a szürkehályog.

Nehezen kap levegőt? Lehet, hogy krónikus obstruktív tüdőbetegségben (COPD) szenved!

2025. december 11.

Ez a mottója a COPD betegség idei világnapjának, amihez kapcsolódva nagyszabású konferenciát szervezett az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet (OKPI). Ennek célja – az elmúlt évekhez hasonlóan – a légzőszervi megbetegedésekkel kapcsolatos szakmai és társadalmi párbeszéd erősítése kiemelten a korai felismerést, a hatékony megelőzést és a legmodernebb kezeléseket illetően. Ezenkívül lehetőség nyílt a legújabb kutatási eredmények, hazai és nemzetközi szintű kezdeményezések, valamint egyes innovatív egészségügyi megoldások bemutatására a szakpolitikai irányok megismerése mellett.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) becslése szerint a krónikus obstruktív tüdőbetegség, a COPD napjaink egyik leggyakoribb, de megelőzhető és kezelhető krónikus betegsége. Mivel világszerte – és Magyarországon is – egyre több embert érint, az ellene való küzdelem immár népegészségügyi prioritás. A 2025-ös világnap fókuszában a megelőzés, az egészségpolitikai együttműködések erősítése és a betegek életminőségének javítása áll. Ezzel összhangban a konferencia délelőttje a COPD szakmapolitikai megközelítésének jegyében telt. Elsőként kormányzati és betegszervezetek meghívott képviselői járták körbe a megelőzés és az ellátás kapcsolatát egészségügyi vezetői szemszögből. Ezt követően a betegútszervezés kérdésköre került terítékre. Ennek során Dr. Bogos Krisztina, az OKPI főigazgatója hangsúlyozta: „A nemzeti COPD regiszter adatai világosan megmutatták, hogy a betegség visszaszorítása csak akkor lehet eredményes, ha a korai felismeréstől a rehabilitációig egységes, adatalapú betegútszervezésben gondolkodunk – ez az a szemléletváltás, amely a következő években a COPD-ellátás egészét meg fogja határozni.” A krónikus légzőszervi megbetegedések visszaszorítását célzó „JARED” európai uniós projekt bemutatásakor Prof. Dr. Horváth Ildikó, az OKPI tudományos és oktatási igazgatója kiemelte: A JARED az első olyan európai kezdeményezés, amely egységes ellátási szemlélettel közelíti meg a krónikus légzőszervi betegségek teljes rendszerét, és külön büszkeség, hogy a program nemzetközi koordinációját az Országos Korányi látja el – olyan megoldásokat dolgozva ki, amelyek a megelőzésben, a korai diagnózisban és az egészségegyenlőség javításában is valódi előrelépést hozhatnak.  Ezután a tüdőgondozók hagyományos és a közösségi hálózatok innovatív szerepe következett az ellátások fejlesztésében. A délután folyamán a COPD megelőzésének lehetőségei álltak a középpontban. Szóba kerültek még a betegség kialakulásának környezeti (pl. levegő minősége) és gyermekkori etiológiai (biológiai-kémiai) kockázati tényezői. Emellett nem lehet elégszer hangsúlyozni a lehető legkorábbi felismerés fontosságát, aminek egyik módszertani eszköze a tüdő kapacitását és a légutak állapotát mérő légzésfunkciós vizsgálat. Fentieken túl a résztvevők megismerhették a legújabb klinikai ajánlásokat (pl. a GOLD 2026 irányelveit), illetve a praxisközösségek és a multidiszciplináris együttműködések már kialakult jó gyakorlatait. A tematikus előadások során pedig nemcsak aktuális információk hangzottak el, hanem közös szakmai gondolkodásra is lehetőség nyílt.