Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Szezonális depresszió: hogyan ismerhetjük fel, és mit tehetünk ellene?

Érdekességek2025. március 05.

Fotó: rawpixel © 123RF.com

A végeláthatatlanul hosszú január után még egy téli hónap vár ránk, ami már a hátunk közepére sem hiányzik. Messze már a december csillogó fénye, és még odébb vannak az igazán napsütéses órák is. Általános tény, hogy a hideg, borongós idő beköszöntével sokan tapasztalhatják a levertség, fáradtság és kedvetlenség érzését, amely így a tél második felében gyakran fokozottan jelentkezik. Ezek a tünetek azonban bizonyos esetekben egy komolyabb állapot, a szezonális affektív zavar (SAD) jelei is lehetnek. De hogyan különböztethetjük meg a szezonális depressziót az általános depressziótól, és mit tehetünk ellene?

„A szezonális depresszió ciklikusan jelentkezik, évről évre ugyanabban az időszakban, leggyakrabban ősztől tavaszig. Jellemző rá a fáradtság, a fokozott aluszékonyság, a szénhidrátok utáni sóvárgás és az ebből fakadó súlygyarapodás, valamint a társas kapcsolatok iránti érdeklődés csökkenése” – kezdi Pollák Éva, a Mindwell Pszichológiai Központ szakmai vezetője.

Kik a leginkább érintettek?

A szezonális depresszió gyakrabban fordul elő a mérsékelt és északi éghajlati övezetekben, ahol a téli hónapokban jelentősen csökken a napsütéses órák száma. „A nők kétszer-háromszor nagyobb valószínűséggel érintettek, és leggyakrabban fiatal felnőttek körében fordul elő” – teszi hozzá Pollák Éva.” –„Természetesen gyermekek és idősek körében is megjelenhet, bár náluk gyakran nehezebb felismerni a tüneteket.”

A szakemberek szerint a szezonális depresszió kialakulásában elsősorban a napfényhiány játszik szerepet, amely befolyásolja a melatonin- és szerotoninszintet. „A melatonin túltermelődése fokozott álmosságot okozhat, míg a szerotoninszint csökkenése hangulati zavarokhoz vezethet. Emellett a cirkadián ritmus felborulása is hozzájárulhat a tünetek kialakulásához” – magyarázza a pszichológus.


Mik a rejtett jelei a szezonális depressziónak?

Sokan nem is sejtik, hogy a téli fáradtság, a csökkent motiváció vagy az étkezési szokások megváltozása a szezonális depresszió tünetei is lehetnek. „Gyakran előfordul, hogy az érintettek visszahúzódóbbá válnak, vagy kevesebb érdeklődést mutatnak a szokásos tevékenységeik iránt. Ezeket a jeleket fontos időben felismerni” – hívja fel a figyelmet Pollák Éva.

Mit tehetünk a megelőzés érdekében?

A Mindwell szakértője szerint a legfontosabb megelőzési lépések a következők:

Hogyan segíthetünk egy érintett barátnak vagy családtagnak?

Ha egy hozzátartozónk szezonális depresszióval küzd, fontos, hogy jelen legyünk mellette. „Ajánljuk fel a támogatásunkat, szervezzünk közös programokat, és biztassuk arra, hogy beszéljen az érzéseiről. Ha szükséges, segítsünk neki szakemberhez fordulni” – tanácsolja Pollák Éva.

A szezonális depresszió komoly hatással lehet a mindennapi életre, de időben felismerve és megfelelő módszerekkel kezelve jelentősen enyhíthetőek a tünetek. Ha valaki saját magán vagy közeli hozzátartozóján észleli ezeket a jeleket, érdemes szakmai segítséget kérni, hiszen a megfelelő támogatással és stratégiákkal a téli hónapok is kiegyensúlyozottabbá válhatnak.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Mi sül ki ebből?

2025. június 23.

Erős Antónia és Sárközi Ákos együtt!

Idén új zsűrije van a Magyarország Cukormentes Tortája versenynek, melyben a cukrász és a dietetikus tagokon kívül fitneszvilágbajnok és Michelin-csillagos séf is pontoz. A bírálók Budapesten, a Zila kávéházban rendezett elődöntőn választották ki a továbbjutókat. A hozzáadott cukrot nem tartalmazó torták között olyan alkotások is a zsűri asztalára kerültek, melyeket a cukrászok a fehér mák, a bergamott, vagy épp a kardamom felhasználásával alkottak meg. De a sláger ízeknek a „nagy klasszikusok” bizonyultak, mint a barack, a dió, a csokoládé, a fekete ribizli, a meggy. Öt torta jutott a döntőbe:


Álmodozó – Kovács Alfréd, Édes Vonal cukrászda (Vác)
Bíborköd – lawal-Papp zsófia, Papp cukrászda (Makó)
Cseppharmat – lakatos Pál és Bicsérdi Viktória, levendula és Kert cukrászda (Szigetszentmiklós)
Meggy Mandula Szimfónia – Benczur Sándor, Kovács János, Marcipán cukrászda (Hódmezővásárhely)
Nyári ébredés – Vadócz Jenő és Pethő Gábor, Promenád kávéház (Balatongyörök)

Fogakat növesztünk, miközben az MI átveszi az irányítást?

2025. június 22.



A fogregenerációtól a mesterséges intelligencia alkalmazásáig – a Clinident összeállítása a jövő fogászatának néhány ígéretes innovációjáról szól, köztük arról a japán fejlesztésről is, amely természetes módon pótolhatja a hiányzó fogakat.

Globális népegészségügyi kihívás

A fogászati problémák világszerte jelentős népegészségügyi kihívást jelentenek. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint mintegy 3,5 milliárd ember, a világ lakosságának közel fele küzd valamilyen szájüregi megbetegedéssel. A leggyakoribb ezek közül a fogszuvasodás, amely a felnőtt lakosság 60-90%-át érinti, míg az iskoláskorú gyermekek körében ez az arány eléri a 60%-ot. A fogágyproblémák szintén elterjedtek: a 35 év feletti korosztály mintegy 50%-át érintik ezek a betegségek, amelyek kezelés nélkül fogvesztéshez vezethetnek. Különösen aggasztó, hogy a 65 év feletti populáció harmada bizonyos régiókban – beleértve Kelet-Európát is – teljesen fogatlan. A fogproblémák nem elszigetelt jelenségek: szoros összefüggést mutatnak számos krónikus betegséggel, köztük a szív- és érrendszeri megbetegedésekkel, cukorbetegséggel és légzőszervi problémákkal. A rendszeres fogászati ellenőrzés és a megfelelő szájhigiénia ezért nemcsak a fogak egészségének, hanem az általános egészségi állapot fenntartásának is kulcsfontosságú eleme.

A magyarok 80%-a csak panasz esetén fordul fogorvoshoz

Magyarországon a fogászati helyzet az európai átlagnál lényegesen kedvezőtlenebb képet mutat. A Népegészségügyi Központ és a KSH felmérései alapján a lakosság mintegy 90%-a érintett valamilyen fogászati problémával. Már fiatal korban jelentkeznek az első jelek: a 12 éves gyermekeknek átlagosan 2-3 szuvas, tömött vagy hiányzó foguk van. A felnőtt lakosság hozzáállása is problematikus: 80%-uk nem vesz részt rendszeres fogászati szűrővizsgálatokon, kizárólag panasz esetén fordul szakemberhez. Ez a reaktív megközelítés gyakran bonyolultabb és költségesebb kezelésekhez vezet, mint a megelőzésre épülő stratégia alkalmazása. A fogágybetegségek különösen elterjedtek a középkorú és idősebb korosztályban, gyakran vezetnek fogvesztéshez.

A csendes gyilkos: keringési betegségek okozzák a halálesetek egyharmadát

2025. június 22.

Miközben életünk egyre kényelmesebbé válik, olyan láthatatlan veszélyeknek tesszük ki magunkat, amelyek hosszú távon komoly egészségügyi problémákat okozhatnak. Az egyik ilyen, sokak által alábecsült, ám rendkívül káros jelenség: az ülő életmód. A kutatások szerint a tartós ülés önálló kockázati tényező: megnöveli a szív- és érrendszeri betegségek, a visszér, a trombózis, az elhízás, sőt, a mentális problémák kockázatát is – még akkor is, ha a nap más szakaszaiban sportolunk vagy aktívak vagyunk.  De van kiút, íme a Dr. Kelen szakértői tippjei a megelőzéshez.

Az egyik legnagyobb probléma, hogy ülés során a vérkeringés lelassul az alsó végtagokban. A lábakban található visszerek működését alapvetően az izompumpa segíti – amikor járunk, mozgatjuk a vádlinkat, a vér könnyebben visszajut a szív felé. Tartós ülésnél ez a pumpamechanizmus kikapcsol, és a vér pangani kezd. Ez először enyhébb tüneteket okoz, mint a feszülés, fájdalom, lábdagadás, de idővel komolyabb problémákat is előidézhet: visszérbetegség, gyulladások, sőt, akár trombózis is kialakulhat.

Hazai viszonylatban a helyzet kiemelten súlyos. Az Európai Unióban 2020-ban a keringési rendszer betegségei feleltek az összes halálozás 32,7 százalékáért, azaz 1,7 millió fő haláláért. Magyarország ebben a statisztikában a második helyen állt: egymillió lakosra vetítve 3812 szívinfarktus történt. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) részletes adatai szerint a keringési betegségek továbbra is vezető haláloknak számítanak hazánkban.

A mozdulatlanság ráadásul az izomrendszert és az anyagcserét is érinti. Az izmok inaktivitása gyorsítja a leépülést, az energiafelhasználás csökkenése pedig növeli az elhízás és a 2-es típusú cukorbetegség kockázatát. Az elhízás ráadásul további kockázatokat von maga után: magas vérnyomás, magas vérzsírszint együttes fennállása, az ízületi kopások, a refluxbetegségek, sőt bizonyos daganatok (például a vastagbelet és a végbelet egyaránt érintő daganatos megbetegedés és emlőrák) kialakulásának esélyét is.

Nemcsak testileg, de lelkileg is árt

Ha huzamosabb ideig ülünk, az a mentális állapotunkra is kihatással van: az oxigénellátás és agyi vérkeringés csökkenése koncentrációs zavarokhoz, fáradékonysághoz, sőt, hangulatzavarokhoz is vezethet. A test és az elme működése szoros kapcsolatban áll. Ha a vérkeringés lassul, az agy működése is kevésbé optimális – ezt sokan délutáni levertségként, „agyfáradásként” élhetik meg.