Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Szeretet – Miért fontos, hogy kimutassuk az érzelmeinket?

Érdekességek2025. december 08.

Sokan azt gondolják, a szeretet magától értetődő: ha érezzük, a másik is tudja. A valóság azonban az, hogy a szeretet csak akkor tud életre kelni, ha láthatóvá tesszük – állítja a Mindwell Pszichológiai Központ szakértője, Budavári Eszter pszichológus.

Fotó: freepik„A szeretet önmagában nem elég ahhoz, hogy a kapcsolat biztonságos és megerősítő legyen. A másik csak akkor éli meg a szeretetünket, ha mi is kifejezzük, szavakkal, gesztusokkal, figyelemmel. A látható szeretet nemcsak a másiknak ad visszajelzést, hanem nekünk is segít mélyebben kapcsolódni” – mondja Budavári Eszter.

A szeretet nem csupán érzés, hanem kommunikáció

Sokan nincsenek tisztában azzal, hogy mennyire eltérhet, hogy ki mit tekint „szeretetkimutatásnak”. Valakinek egy őszinte ölelés, másnak egy kedves üzenet vagy egy közösen eltöltött este jelent sokat.

„A szeretet akkor válik kézzelfoghatóvá, ha cselekedetekben is megjelenik. Az, hogy figyelünk egymásra, segítünk, kifejezzük a hálánkat, ezek a hétköznapi apróságok adják a kapcsolat lelki biztonságát. Ha ezek elmaradnak, a szeretet érzése fokozatosan láthatatlanná válik, és az érzelmi közelség meginoghat” – mondja a Mindwell szakértője.

A pszichológus szerint a szeretet kimutatásának hiánya nem feltétlenül közömbösségből fakad. Gyakran a neveltetés, a családi minták vagy korábbi sérülések miatt alakultak ki belső gátak, amelyek miatt sokan félnek a sebezhetőségtől. „Sokan tanulták meg gyerekként, hogy az érzelmek kimutatása gyengeség. Mások attól tartanak, hogy ha kimutatják, mit éreznek, csalódás éri őket. Ezeket a mintákat azonban tudatos önismereti munkával fel lehet oldani.”


A tudatos szeretet gyakorlása tanulható

A Mindwell Pszichológiai Központ szakértője szerint az érzelmek kifejezésének egyik kulcsa az érzelmi intelligencia fejlesztése. Ez magában foglalja az önismeretet, az empátiát és az érzelmek tudatos szabályozását.

„Ha jobban értjük, hogy mi zajlik bennünk, könnyebben tudjuk megfogalmazni és kimutatni az érzéseinket. Az empátia pedig abban segít, hogy érzékeljük a másik érzelmi állapotát, és ehhez kapcsolódjunk, nem a saját elvárásaink, hanem a másik igényei szerint” – magyarázza Budavári Eszter.

A pszichológus szerint a szeretet láthatóvá tétele nem feltétlenül igényel nagy gesztusokat. Már az is sokat számít, ha naponta néhány percet szánunk arra, hogy tudatosan kifejezzük, mit jelent nekünk a másik. –„Kezdhetjük apró dolgokkal: kimondjuk, hogy szeretjük a másikat, megköszönünk valamit, dicséretet adunk, vagy egyszerűen csak meghallgatjuk őt. Az ilyen figyelmes pillanatok adják a kapcsolat lelki oxigénjét.”

A szeretet gyakorlása saját lelki egészségünkre is hat

A kutatások szerint az empatikus, szeretetteljes viselkedés nemcsak a kapcsolatokra, hanem az egyén mentális állapotára is pozitívan hat. Az apró szeretetgesztusok hatására növekszik az oxitocin, a „kapcsolódási hormon” szintje, ami csökkenti a stresszt, erősíti az érzelmi stabilitást és javítja a hangulatot.

„A szeretet kimutatásakor nemcsak adunk, hanem kapunk is. Minden alkalommal, amikor kedvesek vagyunk valakivel, mi magunk is feltöltődünk. A tudatos törődés és figyelem tehát nemcsak a másiknak ajándék, hanem önmagunknak is” – hangsúlyozza Budavári Eszter.

A szakértő végül hozzáteszi: „A szeretet nem állandó, hanem folyamat. Mint egy növény, amit ápolni kell: ha rendszeresen öntözzük, figyelmet adunk neki, virágzik; ha elhanyagoljuk, elsorvad. Ugyanez igaz a kapcsolatainkra is.”


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

A diabétesz megelőzése

2026. január 13.

Bármilyen betegségről legyen is szó, a megelőzés mindig az első számú „gyógyszer”. Az üzemorvosi vizsgálatoknak – a diabétesz esetében is – kiemelt szerepük van a korai felismerésben, hiszen sokan máskülönben évekig nem mennek háziorvoshoz. Dr. Bartos Tímea szerint a cukorbetegség kialakulásának megelőzése érdekében javasolt évente legalább egyszer laborvizsgálaton részt venni, és az is hasznos, ha egy családban van legalább egy vércukormérő.

Kiemelten fontos a D-vitamin-pótlás, különösen a téli időszakban, mivel hazánkban tömeges a D-vitamin hiány. A megfelelő D-vitamin-szint az inzulinrezisztencia mértékét is kedvezően befolyásolhatja. Emellett az ülőmunka és a rendszertelen étkezés is különösen kockázatos: sokaknak nincs ideje ebédelni, kapkodva esznek, vagy csak késő este pótolják a kalóriát. A megoldás a tervezhető, rendszeres étkezés, a munka közbeni rövid mozgásszünetek és a napi mozgásaktivitás növelése. A kiegyensúlyozott étrend és a testsúly normalizálása véd a diabétesz kialakulásától – ennek segítésére ma már korszerű gyógyszeres lehetőségek is rendelkezésre állnak.

„A megelőzés a mindennapok szokásaiban dől el. Kis, de következetes lépések – tervezett étkezés, napi séta, D-vitamin – évekre előre egészséget adhatnak” – összegzi a Budai Egészségközpont diabetológusa.

Néhány gondolat az elfogadásról

2026. január 12.

Töprengtem, hogy ilyenkor az év kezdetekor miről is lehetne írni, aminek gondolatai időtlenek. És akkor beugrott egy szó: elfogadás. Ez vonatkozhat személyre, tárgyra vagy általánosságban a dolgokra is. Lehet, hogy van itt még mit tennünk és csiszolnunk a jellemünkben?

Egyre nehezebben fogadjuk el, ha a másik valamit másképpen gondol, mond, tesz, irányít. Pedig miért ne lenne joga hozzá? (persze a jogi, erkölcsi, morális határokon belül!)

Sokaknak nehezére esik a másiktól való elfogadás – dologi értelemben. Akár valamilyen segítség, ajándék, adomány vagy egy tanács formájában. A különböző generációk között is ebben nagy különbségek vannak, ha ezt az egészségügy témájához kapcsoljuk. Erről is fogunk írni az elkövetkező hónapokban a Patika Magazinban most induló rovatban, „Generációs gondolatok” címmel. Ezek az emberek nem akarják, nem tudják, vagy akár szégyellik elfogadni a segítséget, mert azt hiszik, hogy nekik önmaguknak kell megküzdeniük az életben mindennel, mert akkor látszanak erősnek.

A kávéfogyasztás egészségmegőrző hatásai

2026. január 12.

A kávéfogyasztás egészségmegőrző hatásait számos kutatás igazolta, köztük a Semmelweis Egyetemé is. Nem mindegy azonban, hogyan fogyasztjuk az italt: feketén, tejjel, cukorral esetleg szűrve. Szabó Adrienn, az intézmény dietetikusa azt tanácsolja, aki rendszeresen kávézik és még tovább szeretné fokozni annak jótékony hatásait, az inkább világosabb pörkölésű kávét igyon, mert így érvényesülnek leginkább a benne található egészséges növényi vegyületek.



„A kávét tipikusan a káros szenvedélyek közé szokták sorolni az emberek, pedig sok kutatás megerősítette egészségvédő hatásait. A mérsékelt kávéfogyasztás (maximum napi 400 mg koffein, vagy 3-4 csésze) csökkentheti többek között a cukorbetegség, a szív-érrendszeri betegségek, egyes daganatok és a Parkinson-kór előfordulási rizikóját is” – kezdi Szabó Adrienn, a Semmelweis Egyetem Szakrendelő Intézetének dietetikusa.