Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Szemünk ellensége a digitális világ?

Érdekességek2019. szeptember 18.

Hogyan óvjuk látásunkat a monitorok korában?

A fejlett világ társadalmaira egyre jellemzőbb, hogy egész napunkat a kütyüink társaságában töltjük, 8-10 óra számítógépes munkát követően otthon is a képernyő előtt ülünk. Az elterjedt rémhírekkel ellentétben a mai monitorok első generációs társaiknál sokkal biztonságosabbak, a képernyőhöz kötött munka azonban még mindig komoly megterhelést jelent a szem számára. A Czeizel Intézet szemész szakorvosának segítségével csökkenthetjük a túlerőltetés okozta panaszokat.

A munkakörök átalakulása és a szabadidő eltöltésének megváltozott szokásai miatt ma már életünk nagy részét az online világban töltjük. Szervezetünk azonban nincs felkészülve a folyamatos digitális jelenlétre, többek között a szemünk egészsége is kárát láthatja okoseszköz-függőségünknek. Becslések szerint 2020-ra minden harmadik ember rövidlátó lesz, de a tartós látásromlás mellett sokan olyan mindennapos tünetekkel küzdenek, mint a fáradt, égő szem érzése, homályos látás, könnyezés vagy viszketés.

A monitorok előtt ugyanis kevesebbet pislogunk, a fókuszálás miatt pedig hajlamosak vagyunk gyakran hunyorítani. Ezek a változások és az irodai légkondicionáló a szemfelszínt borító könnyfilm kiszáradásához vezet, a fokozott igénybevétel ráadásul a szemizmok túlerőltetését is magával vonja. Szemeink kímélését kezdjük a munkaeszközünk optimalizálásával. „A számítógépet érdemes pontosan középre, a szemünktől minél messzebb, a képernyő nagyságától függően 50-110 cm távolságra elhelyezni, a monitor közepe pedig lejjebb legyen az előrenézés sugaránál. A fényerőt állítsuk közepesre, a használt betűtípus mérete pedig háromszorosa legyen annak, amit még könnyedén el tudunk olvasni” – javasolja dr. Munkácsi Györgyi, a Czeizel Intézet szemész szakorvosa. „Ülőmunkát végzők esetében egyébként is elengedhetetlen az óránként beiktatott 10 perc séta, ezt a szünetet a szemünk is megérdemli. Ha nem tudunk felállni, válasszuk a szemtornát: csukott szemmel végezzünk körkörös szemmozgásokat, majd néhány másodpercig fókuszáljunk egy távoli adott pontra.”


A nap végére elfáradt szemeink megnyugtatására számos praktikát bevethetünk: a kamillás borogatás, vagy uborkás pakolás mellett szemeink legfőbb regenerálója a víz. Napi legalább két liter folyadék elfogyasztásával sokat tehetünk látószerveink egészségéért is. Hosszú távon javasolt a bőséges A-vitamin bevitel, amit többek között a halfélékben, tojásban, májban, sárgarépában, sütőtökben és a paprikafélékben találhatunk meg. Lehetőség szerint töltsünk minél több időt a szabadban, a természetes fényviszonyok – az erős napsugárzás kivételével – ugyanis nem terhelik a szemet.

„Számítógépet igénylő munkakörben dolgozóknál kiemelten fontos az éves látásvizsgálat beiktatása. A szakember így időben felfedezheti nem csak a páciens által alig érzékelt, kis mértékű látásromlást, de az egyéb felmerülő problémákat is” – hangsúlyozza dr. Munkácsi Györgyi.


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Koszorúér-betegség, szívinfarktus

2025. augusztus 22.

Az iparilag fejlett országokban a szív- és érrendszeri betegségek jelentik a vezető halálozási okot.

Az iszkémiás szívbetegség (ISzB) a szívkoszorúerek szklerotikus beszűkülése, ami a szívizom elégtelen oxigénellátásához vezet. Az artériák meszesedésével plakkok képződnek. Ezek az érfalakban lévő lerakódások zsírmagból, az azt burkoló kötőszövetekből és mészből állnak. Gyulladásos folyamat hatására a plakkok felszakadnak és kiürülnek. Ezt követően a vérlemezkék vérrögöt képeznek a szakadás tömítésére, amelyek elzárhatják a koszorúereket, és ezáltal szívinfarktust okoznak. A vérrög elhelyezkedésétől és kiterjedésétől függően másodperceken belül szívhalál következhet be. Ugyanakkor az artériákon lévő plakkok akár évekig is mozdulatlanok maradhatnak.

Kockázati tényezők

Számos tényező segítheti elő az ISZB kialakulását. Az örökletes tényezők, a nem (a férfiak veszélyeztetettebbek) és az életkor nem befolyásolható tényezőknek minősülnek. A befolyásolható kockázati tényezőknek az alábbiak számítanak:


Dohányzás
Magas vérnyomás
Túlsúly
Hiperlipidémia
2-es típusú cukorbetegség és az azt megelőző állapotok



A szívinfarktus figyelmeztető jelei

• Erős, öt percnél hosszabb ideig tartó mellkasi fájdalom, amely a karokba, lapockába, nyakba, állkapocsba, gyomortájba sugározhat
• Erős feszítő érzés, erős mellkasi nyomás, félelem
• A mellkasi fájdalmat légszomj, hányinger, hányás kíséri
• Hirtelen ájulásérzés (még ha fájdalommal nem is jár), esetleg tudatvesztés
• Az arc bőre sápadt, fakó, hidegen verejtékező

Vigyázat: nem ritka, hogy nőknél figyelmeztető jelként csak légszomj, émelygés és gyomortáji fájdalom lép fel! A fenti jelek esetén azonnal orvost kell hívni!

Mit tehetünk szemünk védelme érdekében?

2025. augusztus 22.

Az Alensa szakértői szerint kulcsfontosságú, hogy alkalmazkodjunk ezekhez a változásokhoz:


UV-védelem: Minőségi, UV-szűrős napszemüveg viselése elengedhetetlen, még felhős időben is. Érdemes UV400 védelemmel ellátott napszemüveg hordani.
Megfelelő hidratálás: A száraz szem megelőzésére rendszeres műkönnyhasználat javasolt, különösen kontaktlencse-viselőknek és légkondicionált helyiségekben dolgozóknak.
Rendszeres szemvizsgálat: Évente legalább egyszer ajánlott részt venni átfogó szemvizsgálaton, hogy a problémákat időben felismerjék és kezeljék.
Speciális kontaktlencsék: Már az üzletek kínálatában megtalálhatók olyan speciális kontaktlencsék, amelyek fokozott védelmet nyújtanak az UV-sugárzás és a környezeti stresszhatások ellen.

Szabadidő, betáblázott napok

2025. augusztus 21.

A szabadidővel kapcsolatban hajlamosak vagyunk szélsőségesen gondolkodni.

Racionálisan belátható, hogy történelmileg manapság lenne szinte a legtöbb szabadidőnk, pedig azt érezzük, mintha egyre kevesebb lenne. Mintha a napi gondok és aggodalmak, a sok apró rutin miatt egyáltalán nem lenne időnk magunkra, és ha mégis akad egy kevés, már-már lelkiismeret-furdalásunk van az „elvesztegetett” idő miatt.

Ennek egyik alapvető oka, hogy a szabadidőt rendszeresen a munkaidőhöz képest értelmezzük, vagyis, hogy az az idő lenne, amit nem alvásra vagy munkára fordítunk. Miközben a szabadidő a kötött időhöz képest szabad. Márpedig kötött idő van bőven:


ilyen a fiziológiai szükségletekre szánt (alvás, evés, ürítés),
a társadalmilag meghatározott (maga a munka, a munkahelyre/iskolába eljutás, ill. hazajutás, ügyintézés, bevásárlás, orvoshoz menés stb.), ill.
az emberi kapcsolatokhoz kötődő (rokonlátogatás, céges karácsony, gyereket hazahozni az óvodából).


Ugyanakkor a különböző kategóriák nem választhatók el élesen, egy családi vacsora egyszerre része a szabad- és a kötött időnknek, miközben, mondjuk, a repülőtéri várakozást/sorban állást ritkán számoljuk a nyaraláshoz, mint a szabadidő talán legemblematikusabb részéhez. Vagy amikor a gyereket hazavisszük az oviból, egyszerre teszünk eleget egy társadalmi elvárásnak, ápoljuk a szülő-gyerek kapcsolatot és kezdhetünk kiengedni egy stresszes munkanap után, hisz a Manócska csoport problémájával foglalkozni mégiscsak felüdülés lehet a délutáni értekezlet után. Persze csak ha tényleg ki tudunk engedni…

Vagyis a szabadidő fogalmilag is bonyolultabb, mint elsőre gondolnánk, úgy lehet belőle több, hogy ezt nem feltétlenül vesszük észre.