Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Személyiségfejlesztés - 5 lépcsős gyakorlat

Érdekességek2020. május 08.

Ha úgy érezzük, más mederbe szeretnénk terelni az életünket, nem biztos, hogy csak a körülményeken kell változtatni. Érdemes magunkba nézni egy kicsit, és ha felfedeznénk valami javítanivalót, ne habozzunk!  

A szakemberek szerint lehetséges fő jellemvonásainkat teljesen más irányba terelni és ott is tartani. Ha az ember eljut arra a szintre, mikor ráébred, hogy új útra kellene lépnie, képes meg is tenni.

A közelmúltban is az a hit terjedt el a laikusok és profik világában is, hogy az alapszemélyiség kb. 30 éves korra kialakul, és egy szemernyit sem változik. Sőt, a pszichológia szerint bizonyos jellemvonások genetikai örökségek, melyek ugyebár azt jelentik, hogy egyesek neurotikusnak, simulékonynak, introvertáltnak vagy extrovertáltnak születnek és úgy is maradnak, a környezet vagy a változtatni akarás egyáltalán nem számít.

A kutatások arról tanúskodnak, hogy meg lehet változtatni a személyiségünket és fő jellemvonásainkat, ha valójában szeretnénk. Amerikai kutatások szerint nem csak a személyiség változik az idő előrehaladtával, de bátran kijelentik, hogy felnőttkor során a karakter nagyobb mértékű változáson megy keresztül, mint gyermekkorban. A felnőttkori pozitív irányú változás mindenképpen javít az élet minőségén.


Személyiségünk megváltoztatása 5 lépésben:

  1. Magunk hozzuk meg a döntést! Tényleg mi látjuk a változás szükségességét, vagy csak el szeretnénk kápráztatni édesanyánkat vagy társunkat? Ha csupán más kedvéért tennénk, nem érdemes, nem egészséges. Emellett úgysem tartanak sokáig, mert nem azt tesszük, amire nekünk magunknak szükségünk lenne. Másrészről viszont ha azért szeretnénk személyiségünkön változtatni, mert már unjuk, hogy mindig csak otthon ülünk és szomorkodunk, akkor biztosan örömet fog okozni egy kis változtatás.
     
  2. Válasszunk ki egy változtatandó jellemvonást! Egyszerre csak egy dologra összpontosítsunk. Ha azt szeretnénk elérni, hogy nyitottabban legyünk új dolgokra, és merjünk vállalni kisebb kockázatokat, csak lépésről lépésre vágjunk neki a feladatnak. Nem kell rögtön ejtőernyővel ugrani. Ha belelendülünk, egyre könnyebben haladunk előre.
     
  3. Adjunk elég időt magunknak! A legtöbb minőségi változás nem történik gyorsan. Először csak kisebb célokat tűzzünk ki magunk elé. Kezdhetjük például azzal, hogy csak 5 percet nem aggódunk, ha erre lennénk hajlamosak, és szeretnénk a negatív megközelítéstől megszabadulni. Legyünk türelmesek. Ha folyamatosan tudunk összpontosítani a feladatra és kitartóan tesszük, az eredmény kétségkívül meglesz.
     
  4. Vállaljuk a felelősséget! Válasszunk egy segítőtársat, lehet a társunk vagy egy barát. Kérjük meg őket, hogy jelezzék, ha a kitűzött személyiségvonást meg tudjuk nyilvánítani. Fogadjuk el dicséretüket, mely motiválni fog bennünket a továbblépésben. A kapcsolat megerősödéséről nem is beszélve!
     
  5. Legyünk nyitottak más módszerekre is! Bizonyos esetekben már erősebb támaszra van szükségünk, mint egy társ vagy barát, sok lehetőség közül lehet választani. A témához kapcsolódó szakkönyvek, csoportok, szaktanácsadók, coachok, előadások, szakkörök. Egy objektív vélemény elengedhetetlen ahhoz, hogy megtaláljuk az egészséges indítékokat a személyiségünk változtatásához, mely nem könnyű feladat, de érdemes, ha mi is szívvel-lélekkel szeretnénk új útra térni.

forrás: Harmonet.hu
hírek, aktualitások

Élelmiszerbiztonság nyáron

2025. szeptember 03.

Ételfertőzés vagy ételmérgezés?

A nyári meleg kedvez a szabadtéri sütögetéseknek, piknikeknek, de sajnos a kórokozóknak is. Ilyenkor különösen figyelni kell az ételek helyes tárolására, mivel könnyen kialakulhat ételfertőzés vagy ételmérgezés. Bár a két fogalom hasonlónak tűnik, nem teljesen ugyanazt jelenti. (1) Ételfertőzésről akkor beszélünk, ha élő kórokozók – például baktériumok, vírusok vagy paraziták – jutnak a szervezetbe a táplálékkal, és ott elszaporodva betegséget okoznak. Ezzel szemben az ételmérgezést mérgező anyagok, például baktériumok által termelt toxinok váltják ki, vagyis nem mindig a kórokozó, hanem annak „terméke” a baj forrása.

A panaszok mindkét esetben hasonlóak lehetnek: hasmenés, hányás, gyomorfájdalom, láz, rossz közérzet, levertség. A tünetek akár néhány órával az étel elfogyasztása után is jelentkezhetnek, de néha csak 1-2 nap elteltével válnak észrevehetővé.

A leggyakoribb, élelmiszer-eredetű megbetegedést okozó baktériumok közé tartozik a Salmonella, amely elsősorban nyers tojásban, nem megfelelően hőkezelt baromfihúsban fordul elő, különösen kisgyermekeknél és időseknél veszélyes. Szintén gyakori a Campylobacter, amely a szárnyas húsokkal kerülhet a szervezetbe, ha nem sütjük át azokat megfelelően. A Listeria monocytogenes különösen veszélyes lehet a várandós nőkre, idősekre és legyengült immunrendszerű emberekre. Hűtőben tárolt, de nem kellően hőkezelt ételek – például lágy sajtok vagy felvágottak – is hordozhatják ezt a kórokozót. Az E. coli baktérium egyes törzsei szintén súlyos megbetegedést okozhatnak. Gyakran darált húsban vagy nyersen fogyasztott zöldségekben (például levélzöldségek, salátafélék) található meg, ha azok szennyezett vízzel kerültek kapcsolatba.

Egyszerű technikák a mindennapos lelki feltöltődéshez

2025. szeptember 02.

"Nem is volt semmi baj, mégis rámtört…" – sokan így írják le az első pánikroham élményét. A szorongás egyik leglátványosabb megjelenési formája, mégis gyakran évekig rejtve marad a háttérben. A felgyorsult tempó, az állandó készenlét és a belső elvárások fokozatosan merítik ki a mentális energiatartalékokat – míg a test végül jelez. 

A jó hír: amíg nincs nagy baj, addig a lelki feltöltődés nem nagy dolgokon múlik. Kis, ismétlődő gesztusokon, figyelmi pontokon, amelyek napról napra visszahoznak önmagadhoz.



A rohanó mindennapokban gyakran elfelejtjük, hogy nemcsak testünknek, hanem lelkünknek is szüksége van töltődésre. A mentális energiaszint fenntartása nem luxus, hanem alapfeltétel ahhoz, hogy kiegyensúlyozottan működjünk a kapcsolatainkban, a munkánkban és a saját magunkkal való viszonyunkban.

Ehhez nem kell sem sok idő, sem drága eszközök. Csak tudatosság, figyelem, és néhány egyszerű szokás, amit bármikor beemelhetsz a napjaidba.

1. Mini-pihenő: 5 perc némaság

Napi többször érdemes beiktatni egy olyan időszakot, amikor csak csöndben vagy. Telefon nélkül, zene nélkül, beszéd nélkül. Nem meditáció, nem relaxáció – csak csend. A némaság csökkenti a mentális zajt, segít észrevenni, mi zajlik benned, és lelassítja az árnyékban működő stressz folyamatokat.

Ez az egyszerű gyakorlat különösen hatékony, ha egy-egy érzelmileg telített helyzet után alkalmazod: egy megbeszélés, családi vita vagy zsúfolt nap közben. A csönd térként szolgál az érzelmek leülepedéséhez, és segíthet abban is, hogy a tested újra biztonságban érezze magát. Már napi 2–3 ilyen kis csend-zóna is érezhető változást hozhat.


Bizonyos kórképek és a betegségek miatti immobilitás

2025. szeptember 02.

Vannak olyan betegségek, melyek megléte megnöveli a trombózis rizikóját, így nem ritka, amikor már eleve véralvadásgátlót kapnak prevenció gyanánt, főleg, ha mellette más alvadást fokozó tényező is jelen van. Ilyen betegség többek közt a cukorbetegség, a pitvarfibrilláció, bizonyos daganatok, a súlyos visszértágulatok és a magas vérnyomás, a gyulladásos bélbetegségek, a vesebetegségek. Más betegségek azért kockázatosak ebből a szempontból, mert ágyhoz kötik a beteget, és az immobilitás önmagában is rizikófaktor. Ilyen lehet például egy törés utáni gipszelés vagy egyes neurológiai betegségek.

Korábbi trombózis és/vagy trombofília

Amennyiben valaki átesett már trombózison, úgy sajnos fennáll a veszélye annak, hogy megismétlődik a baj, főleg akkor, ha a kezelési tartományon alatt van az INR szint. Ekkor ugyanis poszttrombotikus szindróma léphet fel, amikor nagyobb eséllyel keletkeznek újra vérrögök. Fontos, hogy ha az illető valamilyen trombofíliával küzd, akkor is megnő a kockázat. Éppen ezért a trombofília súlyosabb formáinál megelőzésképpen szükséges a véralvadásgátló terápia – mondja Blaskó professzor. – Nagyon fontos, hogy az orvos felvilágosítsa a beteget a trombofília típusáról, annak súlyosságáról. Ugyanis kezelés vagy prevenciós terápia tekintetében ez nem mindegy, hiszen míg enyhe esetben elég lehet csupán az életmódra odafigyelni, rendszeresen sportolni, addig súlyos formában gyógyszeres kezelés is indokolt lehet, még akkor is, ha az érintettnek még nem volt trombózisa.