Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

SZEBB-program a patikákban: A gyógyszerészek többet akarnak tenni a betegek jóllétéért!

Érdekességek2023. szeptember 11.

A gyógyszer szakértője a gyógyszerész, aki a helyes gyógyszerhasználatban magas szakértelemmel és empátiával tudja segíteni a beteget.  „Minek már beszednem ezt a maradék antibiotikumot? Elmúlt a gyulladásom!”„Szerintem fele annyi vérnyomáscsökkentőtől is lemegy a vérnyomásom!” Sajnos ismerősek ezek a hozzáállások a gyógyszerszedéshez, és a betegek nem tudják, hogy ezzel „láthatatlanul” mennyi kárt okoznak saját egészségükben! A „felhőben tárolt” receptek óta (EESZT) ellenőrizhető, hogy a betegek 15%-a ki sem váltja a gyógyszereit, vagy csak részlegesen. A krónikus betegek fele pedig a terápia első évének végére már nem vagy nem megfelelően szedi a készítményeket. Ezért fontos, sőt akár életmentő is lehet az a SZEBB-programnak nevezett kezdeményezés, amelyet a Magyar Gyógyszerészi Kamara (MGYK) támogatásával dr. Somogyi Orsolya dolgozott ki és irányít, amely Magyarország összes gyógyszertárában segíti a betegeket tanácsadással, szakmai anyagokkal a gyógyszereik helyes használata érdekében. Ezzel szinte választ, megoldást, cselekvési tervet is adva a felhívásra, amelyet Dominique Jordan, a Gyógyszerészeti Világszervezet elnöke intézett a kormányokhoz, egészségügyi ágazatok döntéshozóihoz: „Engedjék, hogy a gyógyszerészek többet tegyenek!”

– A Gyógyszerészek Világnapjának szlogenje 2018-ban az volt, hogy: „A gyógyszerészek szerepe az egészségmegőrzésben, a helyes gyógyszeralkalmazás támogatásában.” Ehhez kapcsolódva a Magyar Gyógyszerészi Kamara már akkor elindított egy komplex, gyógyszertári adherenciafejlesztő program néven emlegetett lakossági kampányt, melynek szakmai megteremtője és koordinátora szintén dr. Somogyi Orsolya volt. Ennek a továbbfejlesztése a gyógyszertárakban most induló SZEBB-program, amelynek részleteiről kérdeztük a szakgyógyszerészt.

– Hazánkban is törekednünk kell arra, hogy a helyes gyógyszerhasználatot a lehető legmagasabb szintre fejlesszük. Mivel mi, gyógyszerészek vagy az első segítségi pont vagyunk, vagy az utolsó, de mindkét esetben lehetőségünk van erre. Ha elsőnek a gyógyszertárba tér be a beteg, és ott hozzánk, szakemberekhez fordul bizonyos panaszaival, enyhébb tüneteivel, akkor tulajdonképpen a gyógyszertáraknak egy iránymutató szerepük van. Ez az egész egészségügyi rendszerben is nagyon hasznos lehet, ha más szektorokat nem terhelünk le olyan problémákkal, amik a gyógyszertári tanácsadás szintjén is megoldhatók. Nyilván az is előfordul, hogy valaki receptre felírt gyógyszerekkel érkezik a patikába. Ilyenkor vagyunk mi az utolsó láncszem. Itt a gyógyszerészek rengeteget tudnak tenni annak érdekében, hogy azok a gyógyszerek, amelyek szükségesek, kiváltásra kerüljenek. A beteg úgy használja ezeket a gyógyszereket, hogy valóban eredményes legyen a terápiája, és nem utolsósorban a gyógyszerészeknek gyógyszerbiztonsági ellenőrzést is végezniük kell. Nagyon fontos, hogy mindez ne csak egyoldalú kommunikáció legyen, hanem a beteg is együttműködően vegyen részt a terápiájában, fogadja meg azokat a tanácsokat, amiket gyógyszerbiztonsági szempontból kap a gyógyszerésztől vagy az expediáló szakembertől.

– Miért fontos a betegnek ez a program?

– Úgy gondolom, hogy Magyarországon is van még hová fejlődni az egészségműveltség, és ezen belül is a gyógyszerek alkalmazása területén. Az teljesen érthető, hogy a beteg szemszögéből a gyógyszerhasználat más aspektusban jelenik meg, mint a szakember részéről. Mondok egy példát. Én mint gyógyszerész nyilván azt szeretném elérni, hogy a beteg helyesen használja a gyógyszerét, helyesen szedje, helyesen alkalmazza azokat az eszközöket, amelyek különböző gyógyszeres eszközök is lehetnek. De a beteg, amikor szembesül azzal, hogy rövidebb vagy hosszabb időre, akár élete végéig gyógyszert kell szednie bizonyos betegségére, neki első körben azt kell feldolgozni, hogy az egészsége megváltozott, életminőségi romlás jelenik meg nála. Ezért fontos, hogy a betegek irányába egy másfajta konzultáció is elinduljon. A betegségek jelentős része karbantartható, gyógyítható, megvan hozzá a megfelelő gyógyszer, így a gyógyszerszedést ne egy szükséges rossznak éljék meg a betegek, hanem segítségnek fogják fel. Egy kellően motivált beteg kellően együttműködő lesz a terápiájá-ban. Tehát fontos, hogy mi szakemberként közelebb kerüljünk a beteghez, de a beteg is közelebb kerüljön a szakemberhez, és egy jó együttműködéssel eredményes, biztonságos terápia legyen a végeredmény.


– Mi is ez a SZEBB-program?

– A SZEBB-program onnan kapta a nevét, hogy a helyes gyógyszerhasználat, ill. a gyógyszeres terápia négy legfontosabb szempontját raktuk össze egy betűszóban, tehát ez a
Szükséges,
Eredményes,
Biztonságos és a
Beteg együttműködésével kialakítottterápiának a rövidítéseként. Ez a négy legfontosabb szempont, amelyen megpróbálunk gyógyszerészként javítani, ill. a beteggel együttműködésben egy valóban optimális terápiát kialakítani.

– Minden patikában folyik majd ilyen program?

– Igen. A betegek a gyógyszerészi tanács-adáson kívül minden patikában bátran kereshetik majd egy csomagban a kiadványokat, a különböző nyomtatott formájú ismertetőket, a tájékoztatókat, az egészségüket támogató anyagokat. Mindemellett szeretnénk a csomag részeként felhívni a figyelmet arra, hogy az online világban is hiteles információkból tájékozódjanak. A csomagban várhatóan lesz egy nyomtatott tájékoztató, amelyben pl. olyan online elérhető, videós tartalmakat fogunk ajánlani, amelyek gyógyszerész szakemberektől származnak.

– Tehát biztathatjuk arra a betegeket, hogy menjenek be a patikába akkor is, ha nem vásárlási céllal akarnak betérni, hanem valami információt szeretnének a gyógyszerészüktől kérni?

– Pontosan. Ez az egyik és legfontosabb célja a programnak, hogy egy beteg ne csak pusztán a gyógyszer vagy a gyógyhatású termék megvásárlása céljából tekintsen a patikára, hanem mint információs bázisra.

– A programnak nincs korhatára? Mert tulajdonképpen mindenkire vonatkozik az egészségtudatosabb életmód.

– Nincs korhatár, ez is nagyon fontos szempontja ennek a programnak. Természetesen a hosszú ideje folyamatosan gyógyszert szedő idősebb emberek, betegek az egyik alapvető célcsoportja ennek a kampánynak, hiszen az ő gyógyszeres terápiájuk egy komplex folyamat, amiben nagyon fontos, hogy ők maguk is kellő ismerettel rendelkezzenek a gyógyszereikről. Emellett, úgy gondolom, hogy a fiatal szülők, a kisgyermekes anyukák, apukák felvilágosítása, tájékoztatása is nagyon fontos bizonyos problémákról, és erre jó lehetőség a gyógyszertár. De külön kiemelnéma 14 éven felüli kamaszokat, akik egyre nyitottabbak az egészségük megőrzése témában. Elengedhetetlen, hogy az egészséget támogató szerek hatásait részletesen megismerjék, a biztonságos használatot, ill. a túlfogyasztás következményeit is. Fontos, hogy őket az egészségmegőrzésre, a prevencióra biztassuk, de tudniuk kell, ha tenni szeretnének az egészségükért, lényeges, hogy megbízható információt kapjanak megbízható forrásból. A gyógyszertárakban korosztálytól, ill. betegségtípustól függetlenül, akár „csak” egészségmegőrzési céllal, betegség nélkül is betérve számos kérdést fel lehet tenni, és ha csak egy célba találó válasszal távozik a beteg, ill. az érdeklődő vásárló, akkor már sokat tettünk annak érdekében, hogy biztonságos legyen a készítmények alkalmazása. A már régebb óta gyógyszert szedő betegek terápiája is sok esetben csak akkor lesz igazán eredményes, ha a gyógyszerek helyes használata mellett a beteg az életmódját is úgy alakítja, hogy támogatja ezzel a gyógyulását, a javulását, vagy éppen az életminőségének, az egészségének a szinten tartását. Az eddigi tapasztalatom az, hogy ha egy bizalmas kapcsolat alakul ki a beteg és a gyógyszerész között, akkor már a beteg is bátrabban mer kérdezni, és együttműködőbben, odafigyelőbben nyúl a saját gyógyszereihez, természetesen ehhez meg kell kapnia a kellő törődést a szakember oldaláról is. Nekünk, gyógyszerészeknek a gyógyszertári tanácsadás, a beszélgetés során el kell érnünk: a beteg úgy tekintsen az egészségére, hogy annak megőrzéséért, karbantartásáért ő is nagyon sokat tehet.

Dr. Szarvasházi Judit
gyógyszerész, főszerkesztő


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Friss kutatás az online kommentkultúra digitális jelenlétre gyakorolt hatásáról

2025. július 15.

Az online tér ma már nemcsak a szórakozás, hanem a munka, az önkifejezés, a közösségépítés színtere is, de a legtöbben egyre kevésbé érzik biztonságosnak, támogatónak. Kutatás készült arról, hogy a bántó hozzászólások, a trollkodás, a kommentkultúra milyen hatással van a magyar internetezőkre, mennyire befolyásolja, hogy ki és hogyan mer megszólalni és megtartani az online világban is az önazonosságát.

A Collabri kutatása egyértelműen alátámasztotta azt a hipotézist, hogy a bántó, negatív vagy megalázó online kommentek jelentős pszichés hatást gyakorolnak az érintettekre és csökkentik az önkifejezés szabadságát. Az eredmény szerint az internetezők csaknem 80 százalékát érte már bántás az online térben, és minden második embert némított már el negatív komment. Ez azt jelenti, hogy szinte mindenki, aki valamilyen módon jelen van vagy véleményt formál az interneten, előbb-utóbb szembesül negatív visszajelzéssel.

A cinizmus és gúny romboló ereje

A kutatás megállapította, hogy a leggyakoribb bántás nem a trágárság, hanem a cinizmus és a gúny volt.

„A cinizmus egy bújtatott agresszió, amelyet könnyű letagadni – azt nem is úgy gondoltam -, megkérdőjelezve az áldozat valóságérzetét, érzéseinek érvényességét. Ez az önmegkérdőjelezés tovább fokozza a fájdalmat. Ha mások is rácsatlakoznak erre a cinizmusra, az online csoportdinamika hatására ez még mélyebb sebet tud ejteni” – magyarázza Bognár Katalin pszichológus.

A szakértő szerint fontos kérdés, hogy hol kezdődik a valódi cyberbullying, és mi számít egyszerű félreértésnek. Bognár Katalin hangsúlyozza, hogy ez egy szubjektív és vékony határ, amelynek tisztázásában az edukáció segíthetne.

„Ugyanakkor, ha valaki bántva érzi magát, akkor az a bántás valid. A negatív kommentek hatása kiterjed az online létezésre, hiszen az illető legközelebb kétszer is meggondolja, hogyan nyilvánul meg. Ha valaki visszavonul a posztolástól, vagy jobban megszűri, milyen tartalmakat tesz közzé, esetleg hosszabb ideig inaktívvá válik, vagy csak megfigyelő álláspontra helyezkedik, összességében befolyásolja az önazonossága megélését” – hangsúlyozta a szakértő.

A felmérés szerint a gyűlöletkeltő, szexista, rasszista és diszkriminatív megjegyzések mellett a gúnyolódó kommentek is meglepően erős hatással bírnak, 12,7%-ban teljes visszavonulást okoznak az online térből.

Hasznos tanácsok vakáció idejére

2025. július 15.

Hogy még pihentetőbb legyen a nyár…

Jöhet egy kis délután alvás, szunyókálás, relaxálás – de a rendszeres fizikai aktivitásról, vagy a könnyű nyári étrend követéséről se feledkezzünk meg!

Hasznos lehet a „kétfázisú” alvás!

Karcsúbbak, boldogabbak és kreatívabbak leszünk, ha kevesebbet alszunk éjjel – ezt a furcsa megállapítást egy angol kutatócsoport tette nemrégiben az egyik, 1000 fő megfigyelése alapján készített tanulmányában. Ugyanis a test „belső órája” kortizol kiválasztását indítja be hajnalban, és a kortizol energiát biztosít. Így a korán kelők általában kiadósabb reggelit fogyasztanak, ami energiát ad a nap jelentős részében, és lehetővé teszi a nassolás elkerülését is a délelőtt folyamán. A kutatók emiatt nem helyeslik a szabadság alatt történő későn kelést, ágyban lustálkodást sem.

Vakáció idején, vagy hétvégeken elegendő egy órával később felkelni a szokásosnál – mondják a specialisták.

Ha többet akarunk aludni, akkor válasszuk a két- vagy többfázisú alvást. Ez azt jelenti, hogy miközben kevesebbet alszunk éjjel, rendszeresen tartsunk egy vagy több kis sziesztát napközben. Az alvás „feldarabolása” nyilvánvalóan egyéni, önkéntes alapon történjék, és ne légzéskimaradás vagy álmatlanság okozza, amit kezelni kell.

Profitáljunk a napsütés jótékony hatásaiból!

Ha tudjuk, hogyan, milyen faktorú és összetételű szerekkel védjük meg magunkat a nap káros sugaraitól a 11-15 óra közötti időszakban, a napsugár olyan barátunkká válik, melyre számítani lehet. Pl. lehetővé teszi, hogy a bőrön át a szervezet szintetizálja a D-vitamint, mely felveszi a harcot a kalciumvesztéssel és a csontritkulással szemben. Amellett a pupillák által felfogott fény eljut az agyba, mely azt átalakítja elektromos jelekké, és fokozza az idegátvivő anyagok, így a szerotonin nevű boldogsághormon kiválasztódását. Ez tehát a nyári napfény egyik jótékony hatása a depresszió enyhítésére, a hangulat javítására, a csontok erősítésére nézve.

Társas kapcsolataink is befolyásolják a fájdalomérzékelésünket?

2025. július 14.

Nemzetközi kutatás a krónikus fájdalommal élőkért

A krónikus fájdalom és a szociális, érzelmi állapotok összefüggésének jobb megértését, valamint az oxitocinnak ezekben a folyamatokban betöltött szerepét kutatja a következő három évben egy nemzetközi együttműködés, amelyben az ELTE biológusa is részt vesz. A kutatók bíznak abban, hogy eredményeik hozzájárulhatnak a krónikus fájdalom hatékony kezeléséhez, amire sajnos egyelőre kevés lehetőség van.

A krónikus, hosszú távon fennálló fájdalom jelentősen képes rontani az azzal élők életminőségét, éppen ezért a téma hosszú ideje a tudomány figyelmének középpontjában áll. A kiterjedt kutatások ellenére azonban a hatékony kezelési lehetőségek továbbra is korlátozottak. Ismert tény viszont, hogy a szociális és érzelmi állapotok jelentősen befolyásolják a krónikus fájdalom kialakulását és kimenetelét. Egy nemzetközi konzorcium tagjaként Dr. Vitéz-Cservenák Melinda adjunktus (ELTE TTK Élettani és Neurobiológiai Tanszék, Molekuláris és Rendszer Neurobiológiai Kutatócsoport) 2025-ben jelentős támogatást nyert el az idegtudományi témákra kiírt ERA-NET NEURON pályázati felhívás keretében a terület kutatására.

A most induló nemzetközi projekt célja a szocio-emocionális állapotok és a krónikus fájdalom közötti kétirányú kölcsönhatás feltárása, valamint az oxitocin szerepének megfejtése e kölcsönhatás létrejöttében. Az oxitocin, egy hipotalamuszban termelődő neuropeptid, amely a különböző viselkedéseket és érzelmeket szabályozza, beleértve a szociális emlékezetet, a szorongást és a fájdalomérzetet. Bár korábbi vizsgálatok során az oxitocin fájdalomcsillapító hatást mutatott az akut fájdalomra állatokban és emberekben, közvetlen szerepe a szociális viselkedés és a fájdalomérzékelés közötti kölcsönhatásban továbbra is tisztázatlan. Az agy „fájdalom mátrixa”, különösen az amygdala és a prefrontális kéreg, döntő szerepet játszik a fájdalomérzékelésben, a szociális interakciók pedig erősen befolyásolják ezeket az érzelmi központokat. Éppen ezért fontos minél jobban megismernünk a szociális viselkedést és a fájdalomérzékelést összekötő neurobiológiai mechanizmust mind az emberekben, mind az állatokban.