Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Száraz vagy hurutos? 1. rész

Érdekességek2019. április 08.

A köhögés jellege alapvetően meghatározza a kezelési stratégiát, a választandó gyógyszerek körét (Fotó: 123rf)

„Száraz vagy hurutos?” – A patikába köhögés panaszával betérő betegtől gyakran ezt kérdezi elsőként a gyógyszerész. Nem véletlenül, ugyanis a köhögés jellege alapvetően meghatározza az alkalmazandó terápiát és a gyógyszerek körét. Most induló ötrészes cikksorozatunkban a köhögés témakörét járjuk körbe. Megvizsgáljuk a köhögés két fő típusát, és sorra vesszük, hogy a rendelkezésre álló számos hatóanyag és gyógynövény közül mikor melyiket és hogyan célszerű alkalmazni.

A köhögés jellege
A címben megfogalmazott kérdést úgy is feltehetnénk: „Improduktív vagy produktív?” A köhögés két fő típusát ugyanis az különbözteti meg egymástól, hogy van-e jelen tősebb váladékképződés. Ha a hörgők által termelt váladék (nyák) felszaporodik, és távozik a légutakból, produktív vagy más néven: hurutos köhögésről beszélünk.

A fokozott váladékképződés a légutak természetes öntisztító folyamata, melynek célja, hogy egyfelől nedvesítse és védje a gyulladt nyálkahártyát, másfelől pedig hogy eltávolítsa a légutakba kerülő kórokozókat és szennyező anyagokat. Ezzel ellentétben a száraz köhögés improduktív, vagyis nem jár jelentősebb váladékképződéssel.

Ilyenkor a köhögési inger kialakításáért felelős, érzékeny receptorok – különböző okokból eredő – fokozott ingerlékenysége eredményezi a köpetürítés nélküli, száraz köhögést.

A kezelés célja
A köhögés e két fő típusát azért fontos különválasztani, mert a köhögés jellege alapvetően meghatározza a kezelési stratégiát, a választandó gyógyszerek körét. Száraz köhögés esetén az elsődleges cél a köhögési inger csökkentése – különösen, ha az a napi életvitelt jelentősen befolyásolja, és az alvást zavarja. Köhögéscsillapításra időnként szükség lehet hurutos köhögés esetén is, de csak az esti órákban, az alvás megkönnyítése céljából.


Főszabályként hurutos köhögés esetén nem szabad a köhögést csillapítani, mert a hörgőváladék kiürülésének akadályozása a nyák felhalmozódásához és a légzőfelület csökkenéséhez, akár fulladáshoz is vezethet! Produktív köhögés esetén a cél inkább a váladékképződés elősegítése és a köpetürítés megkönnyítése.

Fotó: pixabay.com

A száraz köhögés kezelése
Száraz köhögés kezelésére azok a készítmények alkalmazhatók, amelyek csökkentik a köhögési ingert. A gyógyszeres terápia részét egyfelől a természetben is előforduló modellvegyületekből kifejlesztett, szintetikus hatóanyagok képezik. Ezek a köhögési ingert vagy a központi idegrendszerben, vagy pedig perifériásan, a légutak nyálkahártyájában levő receptorokra hatva csökkentik.

Másfelől ismerünk olyan, magas nyálkatartalmú köhögéscsillapító gyógynövényeket is, amelyek képesek a garat gyulladt, irritált nyálkahártyáját bevonni, és így a köhögési ingert csökkenteni. A köhögés improduktív típusának gyógyszeres kezelésével cikksorozatunk 2. részében foglalkozunk részletesebben.

A hurutos köhögés kezelése
Hurutos köhögés esetén a képződő váladék felköhögését, a légutakból való távozását segíti, ha csökkentjük a nyák viszkozitását. Ilyen célra ún. nyákoldó készítményeket alkalmazhatunk, melyeket sorozatunk 3. részében ismertetünk. A köptető hatású (ún. expectorans) szerek egyik típusát olyan gyógynövények képezik, melyek közvetett módon – a gyomor-bélrendszeren keresztül – növelik a hörgőkben a váladékképződést. A köptetők másik fő típusát a különböző növényi eredetű illóolajok alkotják, amelyek hatásukat közvetlenül, a légutakba kerülve, illetve ott kiválasztódva fejtik ki. Az expectoransok e két fajtáját a cikksorozat 4. és 5. részében mutatjuk be.

Vény nélküli segítség
Napjainkban számos olyan szintetikus hatóanyagot tartalmazó, illetve növényi eredetű készítmény van forgalomban, melyet a köhögés gyógyszeres terápiájában lehet alkalmazni. Ezeknek a készítményeknek a túlnyomó többsége vény nélkül kapható a patikákban, így a választás lehetősége (és terhe) többnyire a betegre helyeződik.

Cikksorozatunk célja, hogy ezt a választást megkönnyítsük, és egy átfogó, tudományos bizonyítékokon alapuló áttekintést nyújtsunk az olvasónak a köhögés gyógyszeres
kezelésének lehetőségeiről.

A sorozat következő, 2. részében a száraz köhögés gyógyszeres terápiájával foglalkozunk.

Dr. Csábi József, PhD
gyógyszerész-közgazdász


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Mit tehetnek önmagukért a visszérbetegek a kánikulában?

2025. augusztus 13.

A kánikulában sokan kényelmetlenül érzik magukat, ha rövidebb szoknyát, nadrágot szeretnének hordani. A visszér betegség sajnos nem csak esztétikailag zavaró, de kezeletlenül súlyos szövődményekhez vezethet, megelőzéséért viszont sokat tehetünk. Dr. Sepa György, a Trombózis- és Hepatológiai Központ – Prima Medica sebésze, érsebésze hasznos tanácsokkal szolgált a legkényelmetlenebb időszak, a nyár közeledtével.

A hajlam örökölhető, de életmóddal befolyásolható

Sajnos, a visszér betegségre való hajlam genetikailag meghatározott, jó hír viszont az érintetteknek, hogy életmódunkkal sokat tehetünk a megelőzésért, karbantartásért.

A hosszú állás a vénás véráramlás egyik fontos feltételét, a környező izmok munkáját lehetetleníti el, így különösen álló foglalkozásúaknak elengedhetetlen a rendszeres mozgás.
A terhesség önálló rizikófaktor, nem csak az láb, de a gáttáji és a kismedencei vénatágulatok kialakulásának szempontjából is. Fontos, hogy az érintett kismamák konzultáljanak érsebésszel is!
A visszerek állapota a kánikulában azért romlik, mert a melegben az erek kitágulnak, ami azt eredményezi, hogy a billentyűk nem zárnak teljesen, a véráram megfordul bennük és vénás pangást okoz. Emiatt rosszabbodnak a panaszok. Éppen ezért nyáron különösen fontos a kezelés, a kompressziós harisnya viselése, bár ez utóbbi nyilván nyáron különösen kellemetlen. Azonban nagyon fontos, ha máskor nem, huzamosabb álldogálás, ülés, hosszú utazás kapcsán. 

Életmód tippek megelőzéshez, karbantartáshoz

Meleg helyett hideg

Visszér betegeknek nem ajánlott a meleg, forró fürdő, a szauna, de nem kizáró ok. Viszont akár naponta többször is alkalmazható a váltózuhany, amikor felváltva meleg, majd hideg vizet folyatunk a vádlinkra, hideg vízzel befejezve a folyamatot. Ez kiváló értorna és vérkeringés-serkentő.   

Értorna

Ha lehet, ne álldogáljunk túl hosszú ideig! Amennyiben muszáj ezt tennünk, rendszeresen tornáztassuk, mozgassuk meg a lábujjakat, a lábszárat, és szabadidőnkben sportoljunk. Napközben viseljünk kompressziós harisnyát, esténként pedig polcoljuk fel a lábat, és végezzünk értornát, ami kiüríti az ereket. 

Cipőviselés

Kerüljük a túl magas sarkú cipőket, ideális az 5 centi alatti sarokmagasság. A túl magas sarok viselése esetén ugyanis másként feszül a lábszárizomzat, jelentősen csökken az izompumpa, ami a vér visszaáramoltatását szolgálná.

Testsúly

Életmódváltással ajánlatos leadni az esetleges túlsúlyt, hogy minél kevesebb súlyt kelljen a lábaknak cipelnie.

Mennyire követhetők a OKOSTÁNYÉR javaslatai pajzsmirigydiéta esetén?

2025. augusztus 13.

Az OKOSTÁNYÉR® a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége által kidolgozott, a magyar lakosság egészséges táplálkozását segítő ajánlás, amely a hazai és nemzetközi táplálkozástudományi irányelvek alapján került összeállításra, alapelvei jól alkalmazhatók a pajzsmirigybetegségek étrendi kezelésében is – megfelelő egyéni módosításokkal.


Javasolt napi 4 adag – 4-500 gramm – zöldség-gyümölcs fogyasztása, figyelembe véve a goitrogén növények nyers fogyasztásának mellőzését.
Kívánatos naponta teljes értékű gabonát fogyasztani, erre diagnosztizált gluténérzékenység esetén is figyelemmel kell lenni, és a búza, árpa, rozs helyett gluténmentes zab, hajdina, quinoa, köles, rizs és egyéb gabonák, álgabonák fogyasztását választani, esetleg a diétába illeszkedő kiegészítő rostforrásokat, pl. útifűmaghéj is alkalmazni.
A fehérjeforrásokat változatosan érdemes fogyasztani, tej-tejtermékek, tojás, halak, húsok formájában, nem megfeledkezve a növényi fehérjeforrásokról sem.
Zsiradékok esetén inkább a növényi olajokat előnyben részesítve, változatosan érdemes fogyasztani, mérsékelt sófogyasztás mellett.
Helyezzünk hangsúlyt a bőséges, kalóriamentes folyadékfogyasztásra, ne várjuk meg, amíg szomjasak leszünk. (1)

Gluténmentes étrend pajzsmirigybetegeknek: szükséges-e?

2025. augusztus 12.

Hashimoto pajzsmirigybetegség esetén gyakran felmerül a gluténmentes étrend tartásának kérdésköre is. A Hashimoto-thyreoiditis – és a Basedow-Graves kór is – autoimmun eredetű megbetegedései a pajzsmirigynek, és megfigyelhető, hogy azon személyeknél, akiknél autoimmun eredetű betegséget diagnosztizálnak, gyakrabban derül fény további, szintén autoimmun eredetű betegségekre, mint amilyen a gluténérzékenység is.

Bár az autoimmun eredetű betegségek „szeretnek kéz a kézben járni”, ez nem jelenti azt, hogy az egyik automatikusan következik is a másikból. Ezért, különösen orvosi gyanú esetén, érdemes a pajzsmirigybetegnek alaposabb kivizsgálás alá vetnie magát, hogy minél előbb fény derülhessen az esetleges gluténérzékenységre, ebből azonban nem következik, hogy automatikusan gluténmentes diétát kell tartania, már csak azért sem, mert a gluténérzékenységet bizonyító vizsgálatok ilyen esetben (gluténmentes étrend folytatásakor) könnyen fals negatív eredményt mutathatnak. Emellett nem bizonyított, hogy az ok nélkül tartott gluténmentes diéta folytatása kedvező hatással lenne a pajzsmirigyre.

Pajzsmirigyproblémával kombinálódó egyéb elváltozás esetén hogyan módosul az étrend?

Kombinált betegségek meglétekor, a dietoterápiát mindenképpen ennek megfelelően, ezek összefésülésével szükséges összeállítani. Az étrend energiatartalmát a beteg tápláltsági állapotának, testtömegének, testösszetételének megfelelően kell összeállítani, elhízás, túlsúly esetén heti 0,5-1 kilós fogyás kívánatos, és megfigyelhető, hogy 10%-os testtömegcsökkenés már laborértékek javulását eredményezheti. (1)

Inzulinrezisztencia, cukorbetegség esetén fontos a szénhidrátok bevitelének optimalizálása, és lassabban felszívódó szénhidrátok preferálása, ügyelve az inzulinérzékenység napszakos ingadozására, odafigyelve a különféle makrotápanyagok egymásra hatására a felszívódás lassításának elősegítésében. A jód-, szelén-, és cinkbevitel mellett érdemes a króm bevitelét is figyelemmel kísérni. Ha mindez PCO szindrómával is társul, mio-inozitol készítménnyel történő kiegészítés is szóba kerül.