Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Szájon át veszi a levegőt? Nem jó!

Érdekességek2025. április 10.

Fotó: inspirestock © 123RF.com

Az állandó szájon át történő légzés betegségekhez vezethet?

A szájüreg kapuját az ajkak formázzák, és lezárják a szájüreget a külvilágtól.
Az ajkak érzékelése a test térbeli orientációjában nagyon lényeges szerepet tölt be. A csecsemő az ajkával fedezi fel a világot. ugyanakkor az ajkak és az arc izmai rendkívül nagy jelentőségűek abban, hogy a száj valóban zárva legyen, ha nincs táplálkozás vagy beszéd. Ezek az izmok lehetnek normális aktivitásúak, illetve túl- vagy éppenséggel alulműködők. Ideális esetben az ajkak zárva vannak, és a záráskor nincs különös izomaktivitás sem az ajkakban, sem az arc egyéb izmaiban.

Sok esetben látható, hogy a száj átveszi a légzési funkciót, és ebben az ajkak, valamint az arcizmok felborult működésének nagy szerepe van.
A légzés szerve az orr. ezzel szemben sok embernél megfigyelhető a száj folyamatos, enyhe nyitvatartása, és azon keresztül a szájon át történő légzés. Ez lehet egész napos is, de van, aki csak alvás közben tér át a szájlégzésre.

Mi ezzel a baj? Hiszen a testnek oxigén kell, a szájon át történő légzés elméletileg még akár több oxigént is bevihet a szervezetbe.
A légzés során a belélegzett levegő megszűrésre, felmelegítésre kerül, mielőtt még a hátsó légútba jutna. Az orrlégzéssel még más folyamatok is lejátszódnak.

Ezek egyike, hogy amíg az orron belélegzett levegő átszellőzteti az arc melléküregeit, a szájlégzésnél ez elmarad. Azaz a szájon át történő légzés esetében pangás alakul ki a melléküregekben. Ráadásul a túl sok oxigén a szén-dioxid kimosásának rovására megy.
A helyi szén-dioxid viszont szükséges lenne a simaizmok ellazulásához.

Így a szájlégző emberekre sokkal jellemzőbb az arcüregek gyakori begyulladása és a füldugulás, a középfülproblémák és a mandulaproblémák.

A szájlégzés és a felborult ajakfunkció egy sor más következményt hoz magával, melyek megértéséhez meg kell ismerni a szájüreg további elemeit.

Dr. Hermann Gábor
fogszabályozó szakorvos
Magyar Interdiszciplináris,
Orofaciális Terápiás Társaság, elnök

Kivonat a Magyar Alváskönyv 2. című könyvből
Megrendelhető a shop.galenus.hu oldalon.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

A munka és a magánélet ésszerű kialakítása

2026. augusztus 17.

Y generációsként a gyógyszertárban

A „generációs bumm” minden munkahelyen megjelenhet, akár együtt dolgozásról, együtt gondolkodásról, vagy – mint a gyógyszertárban – a különböző generációk kiszolgálásáról van szó. Más a nyelvezet, az élethelyzet és a motiváció. Mindegyik félnek törekednie kell a különbségek megértésére és a kommunikációs hidak felépítésére. A gyógyszertárban ez kulcsfontosságú, hisz az egészségünkről van szó.


Az Y generáció tagjaként a munka és a magánélet egyensúlyának megtartása komoly kihívást jelenthet. Ezzel összhangban legalább annyira fontos, hogy a betegségek megelőzésére, és a meglévő egészségi problémák kezelésére is kellő figyelmet fordíts. Természetes, hogy szeretnél több időt tölteni a családtagjaiddal, de közben igyekszel a legjobb formádat hozni a munka világában is, mégpedig úgy, hogy közben ne égj ki. Gyakran felteszed a kérdést, hogy vajon megvalósítható-e mindez?

Az előrelátás – Gyerekkorban előzhető meg az időskori csontritkulás

2026. augusztus 17.

Bár sokan azt hiszik, hogy a csontritkulás időskori probléma, ez valójában a gyermekkorból eredeztethető.

A kalcium bevitele szempontjából az első 25 év a meghatározó, mert a csontállomány addigra fejlődik ki, utána már csak veszít ásványi anyag tartalmából. A kalcium beépülését a D-vitamin és a mozgás segíti elő – mondja Szabó András, a II. sz. Gyermekgyógyászati Klinika igazgatója.

A csontozat erősségét alapvetően az öröklött (genetikai) hajlam határozza meg, de befolyásolhatják a környezeti hatások, a táplálkozás, vagy valamilyen tartós betegség. Ha a kalciumbevitel alacsony gyermekkorban, tehát még a növekedési fázisban, akkor a csont nem képes a maximális tömegét elérni. Így 25 éves kor után már csak csökkenni fog a csont tömege, az pedig nem mindegy, hogy 45 vagy 65 éves korban éri el a csont a töréshatárt. Különösen a nőknél fontos, hogy honnan indul el a csökkenés a menopauza után. Ha gyerekkorban odafigyelnek, akár 5–10 évet lehet nyerni időskorra, és súlyos combnyak- vagy csigolyatörést lehet elkerülni. Magyarországon csaknem egymillió embert érint az időskori csontritkulás.

Folyton ideges és mindenen stresszel? – A pajzsmirigyével is lehet gondja

2026. augusztus 16.

Mindenki életében vannak olyan periódusok, amikor összecsapnak a feje fölött a hullámok, és az átlagosnál feszültebb és ingerlékenyebb. Ha azonban ez az állapot nem múlik, sokan pszichológushoz vagy pszichiáterhez fordulnak, ám meglehet, hogy a pajzsmirigy túlműködése okozza a panaszt. Hogy milyen vizsgálatokat szükséges ekkor elvégeztetni, és hogy mit kell tenni, ha bebizonyosodik a betegség, arról dr. Békési Gábort, a Budai Endokrinközpont pajzsmirigy specialistáját kérdeztük.

Karácsony előtti hajrá, vagy pajzsmirigyzavar?

A karácsony előtti hetekben sokan túlpörögnek, rohannak, szeretnék minél jobban megszervezni a családi ünneplést. Az idegeskedést csak fokozza az ajándékvásárlás is, hiszen decemberben az áruházak tömve vannak, a pénztároknál hosszú sorokban kell várakozni, ráadásul gyakran az ember pénztárcájának tartalma is túlságosan megcsappan.  Mindez a kelleténél több stresszel járhat, ám egy idő után általában elcsitulnak a hullámok, és békében várják az ünnepeket. Előfordulhat azonban, hogy a stressz hosszabb idő után sem múlik el. Ez főleg azokra érvényes, akik az év többi napján is feszültebbek, és többet idegeskednek. Ekkor nem árt megnézetni a TSH szintet, ami a pajzsmirigy hormontermeléséről ad felvilágosítást, ugyanis a szerv túlműködése gyakran okoz hasonló tüneteket.