Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Szájon át veszi a levegőt? Nem jó!

Érdekességek2025. április 10.

Fotó: inspirestock © 123RF.com

Az állandó szájon át történő légzés betegségekhez vezethet?

A szájüreg kapuját az ajkak formázzák, és lezárják a szájüreget a külvilágtól.
Az ajkak érzékelése a test térbeli orientációjában nagyon lényeges szerepet tölt be. A csecsemő az ajkával fedezi fel a világot. ugyanakkor az ajkak és az arc izmai rendkívül nagy jelentőségűek abban, hogy a száj valóban zárva legyen, ha nincs táplálkozás vagy beszéd. Ezek az izmok lehetnek normális aktivitásúak, illetve túl- vagy éppenséggel alulműködők. Ideális esetben az ajkak zárva vannak, és a záráskor nincs különös izomaktivitás sem az ajkakban, sem az arc egyéb izmaiban.

Sok esetben látható, hogy a száj átveszi a légzési funkciót, és ebben az ajkak, valamint az arcizmok felborult működésének nagy szerepe van.
A légzés szerve az orr. ezzel szemben sok embernél megfigyelhető a száj folyamatos, enyhe nyitvatartása, és azon keresztül a szájon át történő légzés. Ez lehet egész napos is, de van, aki csak alvás közben tér át a szájlégzésre.

Mi ezzel a baj? Hiszen a testnek oxigén kell, a szájon át történő légzés elméletileg még akár több oxigént is bevihet a szervezetbe.
A légzés során a belélegzett levegő megszűrésre, felmelegítésre kerül, mielőtt még a hátsó légútba jutna. Az orrlégzéssel még más folyamatok is lejátszódnak.

Ezek egyike, hogy amíg az orron belélegzett levegő átszellőzteti az arc melléküregeit, a szájlégzésnél ez elmarad. Azaz a szájon át történő légzés esetében pangás alakul ki a melléküregekben. Ráadásul a túl sok oxigén a szén-dioxid kimosásának rovására megy.
A helyi szén-dioxid viszont szükséges lenne a simaizmok ellazulásához.

Így a szájlégző emberekre sokkal jellemzőbb az arcüregek gyakori begyulladása és a füldugulás, a középfülproblémák és a mandulaproblémák.

A szájlégzés és a felborult ajakfunkció egy sor más következményt hoz magával, melyek megértéséhez meg kell ismerni a szájüreg további elemeit.

Dr. Hermann Gábor
fogszabályozó szakorvos
Magyar Interdiszciplináris,
Orofaciális Terápiás Társaság, elnök

Kivonat a Magyar Alváskönyv 2. című könyvből
Megrendelhető a shop.galenus.hu oldalon.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Új lendületet adhat a rák elleni harcnak a magyar kutatók fejlesztése

2025. december 03.

A bőrrák és a tüdőrák növekedését gátolta, mellráknál teljes gyógyulást ért el magyar kutatók gyógyszerkísérlete, amelyet egyelőre állatokon végeztek. A HUN-REN Természettudományi Kutatóközpont (TTK) és az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) közös fejlesztése új korszakot nyithat az antitumor terápiák történetében. Kutatásuk nemrég jelent meg a rangos Molecular Cancer című nemzetközi folyóiratban.

Frissen megjelent tanulmányukban a kutatók bemutatták, hogyan sikerült „megszelídíteni” egy nagyon mérgező, rákellenes vegyületet, a pyrrolino-daunorubicint, egy úgynevezett liposzómás nanohordozóba csomagolva. A LiPyDau (liposzómás pyrrolino-daunorubicin) névre keresztelt vegyület rendkívüli hatékonysága a kutatókat is meglepte.

Állatkísérletekben hat különböző daganatmodellben – köztük melanoma– és tüdődaganat-modellekben is – sikeresen gátolta a tumor növekedését. Egy örökletes emlőkarcinóma modellben pedig egyedülálló módon teljes gyógyulást idézett elő. Kiemelkedő felismerés, hogy a LiPyDau még gyógyszerrezisztens daganatok esetében is hatékonynak bizonyult, olyan tumorokban, amelyekre a jelenleg használt klinikai hatóanyagok már nem reagálnak érdemben.

Horkol? Ezért érdemes komolyan venni!

2025. december 03.

A horkolás kellemetlen hatásait sokáig erősebben érzékelik a hálótársak, mint maguk a horkolók. Az így megzavart alvást pedig igenis komolyan kell venni, hiszen nappali közérzetromlással, teljesítménycsökkenéssel járhat. A horkolásból kialakuló légzéskimaradás viszont már nem csak az alvás minőségét rontja, de számos egészségi kockázattal is jár. Ezt mutatta be dr. Csóka János, a Fül-orr-gége Központ – Prima Medica főorvosa, fej-nyak sebésze.

Az alvási apnoé miatti mikroébredések ellehetetlenítik a pihentető alvást

A horkoló hang a felső légutak lágy szöveteinek (torok oldalsó és hátsó falai, nyelvgyök, nyelvcsap, mandulák, lágy szájpadlás) vibrációja miatt jön létre. A garatfeszítő izmok ugyanis alvás közben ellazulnak, nem vesznek részt a garat nyitvatartásában, így az az erre hajlamos személyeknél felső légúti szűkület vagy akár elzáródás alakulhat ki. A ki-be áramló levegő megmozgatja a lágy szöveteket, így jön létre a horkoló hangot. Ez pedig nem csak kellemetlenséget jelent – elsősorban a hálótársnak, a környezetnek -, de veszélyes is lehet, különösen, ha a horkolás közben rövidebb-hosszabb légzési szünetek jelentkeznek. Ilyenkor az alvó személy rövid időre abbahagyja a horkolást, majd hangos „horkantás” kíséretében hirtelen levegő után kezd kapkodni. Ezt a jelenséget hívják alvási apnoénak.
Mivel minden egyes légzéskimaradás megszüntetése csak a központi idegrendszer éber állapotában, egy úgynevezett mikroébredés révén valósulhat meg, az alvás minősége romlik, az alvó nem fogja kipihenni magát, és az elegendő alvási idő ellenére is fáradtan ébred, valamint nappali tünetekkel is számolhat.

Megelőzhető-e a stroke?

2025. december 02.

Ha az ultrahang során kiderül, hogy az érfalon már kialakult lerakódás, az orvos a lelet alapján személyre szabott kezelést javasol. Enyhébb esetben elegendő lehet az életmódváltás: a dohányzás elhagyása, a rendszeres testmozgás, valamint a mediterrán jellegű étrend – sok zöldséggel, hallal, olívaolajjal, kevés vörös hússal. Ezek az egyszerű lépések bizonyítottan lassítják, sőt részben vissza is fordíthatják az érelmeszesedés folyamatát.

Emelkedett vérnyomás értékek, magasabb koleszterinszint esetén gyógyszeres kezelésre is szükség lehet. A koleszterinszintet csökkentő készítmények (statinok) és a vérnyomáscsökkentők mind segítenek abban, hogy az erek falára ne rakódjon le további anyag, és a véráramlás stabil maradjon. Ha átmeneti keringészavar (TIA) vagy stroke tünetei alakultak ki, akkor neurológiai vizsgálatot követően további gyógyszerek alkalmazása merülhet fel/ kiegészítése is szükségessé válik, mint pl. a vérlemezkék összecsapódását gátló szerek (aspirin vagy clopidogrel)

Ha azonban a szűkület jelentős, és a véráramlás már veszélyesen korlátozott, sebészi beavatkozás válhat szükségessé. Ennek egyik formája az érsebészek által végzett carotis endarterectomia, amikor az érfalat óvatosan megnyitják, és eltávolítják belőle a lerakódott plakkot. Másik lehetőség a stent (fémháló) beültetése, amellyel belülről kitágítják és nyitva tartják az eret. Mindkét eljárás célja ugyanaz: visszaadni az agy biztonságos vérellátását, mielőtt a szűkület további súlyos következményekhez vezetne.