Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Szabadság vagy ragaszkodás?

Érdekességek2019. szeptember 28.

Ne téveszd össze a ragaszkodást, a függést a boldogsággal, mert a végén kiábrándult leszel, ha megérted a kettő közötti különbséget! Ha megérted!

Fotó: pixabay.comNagy titok: válassz a szabadság és a ragaszkodásaid között! A ragaszkodásod, birtoklási vágyad kiszolgáltatottá, sebezhetővé, békétlenné tesz téged. A szabadságod szó szerint „felszabadít”! Ha megérted a lényegét, megszabadulsz a saját magad építette ketrecedből, hiszen mi magunk lakatoljuk le a lényünkben állított rácsokat, ha pedig valaki nem szabad, a legfontosabb lényegétől válik meg: a lelkétől. A lelkétől, ami a legbensőbb lényege.

… Újabb titok: ha te nem vagy hajlandó magadnak esélyt adni a jóra, a boldog életre, akkor hiába is várod, hogy bekövetkezzen! Ám ismét jön a jó hír: befektetett munka, változás nélkül nem megy! De nem a világnak kell hozzád változnia, idomulnia, hanem neked kell változtatni valamin. Például, ha te egy gyűjtő vagy és azt hiszed, a birtokolt tárgyaidtól vagy boldog, akkor mélyen nézz magadba és kérdezd meg elmédet, esetleg a szívedet, hogy valóban a kacatjaid tesznek-e a boldoggá? Azt azért nem árt tudnod, hogy bármikor elvehetik tőled a begyűjtött „kincseidet”, de az életed végén úgyis el kell tudnod engedni őket, hiszen nem viszed magaddal a túlvilágra. Ahogyan az „egyszeri ember” mondta: „nem fordul kétszer a szekér!” Egyébként koldus és királyfi mind ugyanoda jut, vagyonért, aranyért sem hoz vissza senkit az alvilág őre!


Ha te úgy érzed, hogy az általad szeretett ember tesz téged boldoggá, akkor jusson eszedbe, nem biztos, hogy mindig melletted marad, elmehet, elveheti a sors tőled, tehát ne a másiktól függjön a te boldogságod. Rajtad kívül senki és semmi nem tehet boldoggá, ha te magad nem akarsz azzá válni, ha te magad nem akarod ezt megteremteni a szívedben. Amikor ragaszkodtam valakihez nagyon és megadóan alárendeltem neki magam, akkor elveszítettem, aztán megértettem, hogy nem lehetek a tulajdona és ő sem az enyém. Megtanultam, hogy ne a másiktól függjön az én jó érzésem, boldogságom. Megtanultam, hogy akkor találom meg békességemet, szabadságomat, ha nem ragaszkodom, mert amikor nem volt velem, állandóan rá gondoltam és hiánya égette a szívemet, ha pedig vele lehettem, aggódtam, hogy elveszik tőlem. Tehát ő irányította minden mozdulatomat, ez a rabság és nem boldogság.

Ha valaki szépnek mond, akkor az ember igyekszik aztán is azért teperni, hogy a másik szemében szép maradjon, de amikor valaki elmarasztaló véleményt mond rólunk, akkor szomorúak leszünk. Ez is ragaszkodás, rabság, mert mindig a másik véleményétől tesszük függővé a hangulatunkat. Te, te vagy! Olyan vagy, amilyen vagy! Aki szeret, az azért szeret, mert te vagy! Nem kell, hogy mindenkinek hódolj a szeretetéért, nem kell, hogy mindenki szeressen, olyan ember nincs. Te csak legyél boldog, függetlenül attól, hogy ki mit mond rólad, hiszen nem attól leszel szebb, jobb, magasabb, soványabb, hogy mit ítélkezik fölötted a másik. 

A boldogságnak nincs oka, az egyszerűen csak van, vagy nem találod, de attól még létezik, csak valószínű, hogy te máshol keresed. Önmagadban kell megtalálnod. De, mint mondtam, változás kell hozzá, bölcs változás és nem a hiúságod számítása! 

Ha valaki számára az egyetlen szeretnél lenni, akkor ne kérj érte semmit a másiktól, és te sem fizesd meg szerelmét a szabadságod elvesztésével. Ne akard őt magadnak kisajátítani, és ne add érte oda a saját lelki békéd, a szabadságodat, mert a végén lehetséges, hogy megérted, nagy árat fizettél érte. 

A fotó illusztráció: pixabay.comHa egy varázsló megkérdezne, hogy hogyan szeretnél élni, mit válaszolnál? 

Ha megkérdezne, hogy összezárva lennél-e valakivel – akit szeretsz – egy szobában vagy egyedül, de a világot bejárhatnád, mit választanál? Hidd el, én is vágytam már arra, hogy akit szenvedélyesen szerettem, azzal lehessek együtt a nap minden órájában, az örökkévalóságig. Ma már tudom, hogy meggyűlöltük volna egymást, mert szerelem nem létezhet rabságban, hiszen a szerelem alapvető fűszere a szabadság. A szabadság talán csak egy másik kifejezés a szeretetre, a szerelemre, az életre, az emberre?

Hogyan tudnád elérni? Már benned van, csak neked kell felszínre hoznod! Csak te tudod megtenni! Ha elhárítod a szívedben tornyosuló akadályokat, gátakat, amiket te magad építettél, akkor megtalálod majd a szeretetet, a szabadságodat, önmagadat!

Ha leszakíthatnál egy szép virágot, akkor nyilván aggódnál, hogy lassan elhervad a vázában, de ha nem szakítod le, akkor minden évszak, minden virága a mezőn neked nyílik. Aki letépi a virágot, elveszíti a virág lelkét, illatát. Ha letéped a másikat, elveszíted. Ezt fontos megértened. 

Ne szakítsd le a másik szabadságát, akkor a tiéd marad örökre. Vedd számításba az összes ragaszkodásodat, függőségedet, lásd magad kívülről, próbáld megérteni, hogy nem a birtoklásuk tesz boldoggá. Eleinte még tiltakozik majd a szíved, aztán, ha eléggé őszinte vagy magadhoz, lassan oldódik a saját börtönöd fala és megérted, hogy a szétfoszló kötődéseid tesznek lassan szabaddá és boldoggá téged…

Részlet Vészabó Noémi: Titok, nem titok? című könyvéből, amely megrendelhető a werbáruházunkban: galenuswebshop


forrás: Patika Magazin.hu
hírek, aktualitások

Koszorúér-betegség, szívinfarktus

2025. augusztus 22.

Az iparilag fejlett országokban a szív- és érrendszeri betegségek jelentik a vezető halálozási okot.

Az iszkémiás szívbetegség (ISzB) a szívkoszorúerek szklerotikus beszűkülése, ami a szívizom elégtelen oxigénellátásához vezet. Az artériák meszesedésével plakkok képződnek. Ezek az érfalakban lévő lerakódások zsírmagból, az azt burkoló kötőszövetekből és mészből állnak. Gyulladásos folyamat hatására a plakkok felszakadnak és kiürülnek. Ezt követően a vérlemezkék vérrögöt képeznek a szakadás tömítésére, amelyek elzárhatják a koszorúereket, és ezáltal szívinfarktust okoznak. A vérrög elhelyezkedésétől és kiterjedésétől függően másodperceken belül szívhalál következhet be. Ugyanakkor az artériákon lévő plakkok akár évekig is mozdulatlanok maradhatnak.

Kockázati tényezők

Számos tényező segítheti elő az ISZB kialakulását. Az örökletes tényezők, a nem (a férfiak veszélyeztetettebbek) és az életkor nem befolyásolható tényezőknek minősülnek. A befolyásolható kockázati tényezőknek az alábbiak számítanak:


Dohányzás
Magas vérnyomás
Túlsúly
Hiperlipidémia
2-es típusú cukorbetegség és az azt megelőző állapotok



A szívinfarktus figyelmeztető jelei

• Erős, öt percnél hosszabb ideig tartó mellkasi fájdalom, amely a karokba, lapockába, nyakba, állkapocsba, gyomortájba sugározhat
• Erős feszítő érzés, erős mellkasi nyomás, félelem
• A mellkasi fájdalmat légszomj, hányinger, hányás kíséri
• Hirtelen ájulásérzés (még ha fájdalommal nem is jár), esetleg tudatvesztés
• Az arc bőre sápadt, fakó, hidegen verejtékező

Vigyázat: nem ritka, hogy nőknél figyelmeztető jelként csak légszomj, émelygés és gyomortáji fájdalom lép fel! A fenti jelek esetén azonnal orvost kell hívni!

Mit tehetünk szemünk védelme érdekében?

2025. augusztus 22.

Az Alensa szakértői szerint kulcsfontosságú, hogy alkalmazkodjunk ezekhez a változásokhoz:


UV-védelem: Minőségi, UV-szűrős napszemüveg viselése elengedhetetlen, még felhős időben is. Érdemes UV400 védelemmel ellátott napszemüveg hordani.
Megfelelő hidratálás: A száraz szem megelőzésére rendszeres műkönnyhasználat javasolt, különösen kontaktlencse-viselőknek és légkondicionált helyiségekben dolgozóknak.
Rendszeres szemvizsgálat: Évente legalább egyszer ajánlott részt venni átfogó szemvizsgálaton, hogy a problémákat időben felismerjék és kezeljék.
Speciális kontaktlencsék: Már az üzletek kínálatában megtalálhatók olyan speciális kontaktlencsék, amelyek fokozott védelmet nyújtanak az UV-sugárzás és a környezeti stresszhatások ellen.

Szabadidő, betáblázott napok

2025. augusztus 21.

A szabadidővel kapcsolatban hajlamosak vagyunk szélsőségesen gondolkodni.

Racionálisan belátható, hogy történelmileg manapság lenne szinte a legtöbb szabadidőnk, pedig azt érezzük, mintha egyre kevesebb lenne. Mintha a napi gondok és aggodalmak, a sok apró rutin miatt egyáltalán nem lenne időnk magunkra, és ha mégis akad egy kevés, már-már lelkiismeret-furdalásunk van az „elvesztegetett” idő miatt.

Ennek egyik alapvető oka, hogy a szabadidőt rendszeresen a munkaidőhöz képest értelmezzük, vagyis, hogy az az idő lenne, amit nem alvásra vagy munkára fordítunk. Miközben a szabadidő a kötött időhöz képest szabad. Márpedig kötött idő van bőven:


ilyen a fiziológiai szükségletekre szánt (alvás, evés, ürítés),
a társadalmilag meghatározott (maga a munka, a munkahelyre/iskolába eljutás, ill. hazajutás, ügyintézés, bevásárlás, orvoshoz menés stb.), ill.
az emberi kapcsolatokhoz kötődő (rokonlátogatás, céges karácsony, gyereket hazahozni az óvodából).


Ugyanakkor a különböző kategóriák nem választhatók el élesen, egy családi vacsora egyszerre része a szabad- és a kötött időnknek, miközben, mondjuk, a repülőtéri várakozást/sorban állást ritkán számoljuk a nyaraláshoz, mint a szabadidő talán legemblematikusabb részéhez. Vagy amikor a gyereket hazavisszük az oviból, egyszerre teszünk eleget egy társadalmi elvárásnak, ápoljuk a szülő-gyerek kapcsolatot és kezdhetünk kiengedni egy stresszes munkanap után, hisz a Manócska csoport problémájával foglalkozni mégiscsak felüdülés lehet a délutáni értekezlet után. Persze csak ha tényleg ki tudunk engedni…

Vagyis a szabadidő fogalmilag is bonyolultabb, mint elsőre gondolnánk, úgy lehet belőle több, hogy ezt nem feltétlenül vesszük észre.