Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Szabad-e „szívvédő” aszpirint szedni orvosi javaslat nélkül?

Érdekességek2019. augusztus 23.

Egy új amerikai tanulmány hívta fel a figyelmet arra, hogy az orvosi javallat nélkül, megelőzésképpen szedett aszpirin bizonyos kockázatokat is rejt magában. Dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont szakorvosa beszélt a témáról.

Az idősebbeknek és a betegeknek kockázatos lehet

A Beth Israel Deaconess Medical Center és a Harvard Medical School kutatói tették közzé azt a tanulmányt, amely szerint 6,6 millió amerikai szed aszpirint mindennap anélkül, hogy erről orvossal konzultált volna. Ennek pedig különösen az idősebb személyeknél és a peptikus fekélybetegségben szenvedőknél vannak bizonyos kockázatai. Ez utóbbi a gyomornyálkahártya károsító- és védőfaktorai közötti egyensúly megbomlásának következményeként fellépő betegség. Tünetei a gyomorégés, az éjszakai gyomorfájdalom, az éhgyomorra vagy étkezés után egy órával jelentkező fájdalom, a puffadás, a fogyás. 

Éppen ezért a tanulmány fő megállapítása, hogy azoknak a személyeknek, akiknek nem volt korábban szív-érrendszeri betegségük, és a szívinfarktus, a stroke megelőzése miatt szednek aszpirint, érdemes lenne erről egy szakorvossal konzultálniuk

Íme, az új ajánlás

Az aszpirin alapvetően csökkenti a vérlemezkék tapadási képességét, így akadályozza a plakkok kialakulását. Ezzel párhuzamosan viszont növeli a vérzés kockázatát. Ezen tulajdonságát figyelembe véve, az ajánlások egészen mostanáig arról szóltak, hogy a kis dózisban, naponta szedett aszpirin nagyobb előnnyel bír a szív-érrendszeri betegségek megelőzésében, mint a benne rejlő rizikó.


Ugyanakkor már a 2018-as három legnagyobb tanulmány is figyelmeztetett arra, hogy a belső vérzés veszélyének kitett személyeknél a kockázat sokkal nagyobb. Ezek az eredmények vezettek oda, hogy két elismert szervezet, az American Heart Association és az American College of Cardiology megváltoztatta az aszpirin szedésére vonatkozó ajánlását.

Ezek szerint a 70 éves vagy annál idősebb személyeknek nem ajánlott naponta alacsony dózisú aszpirint (75-100 milligram) szedniük elsődleges prevencióként. Ugyanez igaz – életkori megkötés nélkül – a vérzés kockázatával élő, például peptikus fekélybetegséggel rendelkező személyeknél is. Ez az ajánlás nem vonatkozik azokra, akik már átéltek szívinfarktust, stroke-ot, esetleg sztent beültetésen vagy bypass műtéten estek át. Mindazonáltal összefoglalóan úgy fogalmaznak a szakmai szervetek, hogy aszpirint csak orvosi javaslat alapján lenne szabad szedni. 

Fontos a kardiológussal konzultálni
Üdvözlendő, ha valaki az egészsége védelmében maga is szeretne tenni valamit. Ugyanakkor mind a táplálék kiegészítők, mind a gyógyszerek szedéséről fontos egyeztetni a kezelőorvossal, aki a korábbi betegségeket, jelenlegi állapotot, célokat és kockázatokat mérlegelve el tudja dönteni, mivel érdemes, és mivel nem szabad próbálkozni – hangsúlyozza dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont kardiológusa.

– Természetesen teljesen más a megítélése egy nagy kardiovaszkuláris kockázattal élő, tehát például magas vérnyomással, magas koleszterinszinttel rendelkező, túlsúlyos, esetleg cukorbeteg személynek, vagy annak, akinek már diagnosztizált szív-érrendszeri betegsége van, mint annak, csak „csupán” a megelőzésre törekszik. Ebből a szempontból és a kardiológiai kezelés kiegészítéseként sem lehet eléggé hangsúlyozni a mozgás, az étkezés, az életmód orvoslás jelentőségét. Mindazonáltal az mindenképpen elmondható, hogy aki védeni szeretné a szív- és érrendszere állapotát, feltétlenül egyeztessen ennek lehetőségeiről a kardiológussal.


forrás: Patika Magazin.hu
hírek, aktualitások

Az óriássejtes vírus okozta a legtöbb súlyos légúti megbetegedést az idei szezon második felében

2026. június 23.



A kórházi ellátást igénylő súlyos akut légúti megbetegedések közel harmadát a légúti óriássejtes vírus (RSV) okozta 2026. április közepén, ami az elmúlt három év legmagasabb értéke. A súlyos betegek fele öt év alatti kisgyermek volt. Orvosszakmai szervezetek és a Melletted a Helyem Egyesület szerint az idei szezon számadatai azt jelzik, hogy a megelőzés mielőbbi erősítése már nem tűr halasztást.

A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) adatai szerint a 12. héten, vagyis március közepén a légúti fertőzés gyanújával vett minták legnagyobb része, 35 százaléka RSV-re bizonyult pozitívnak. Az influenza és a COVID ehhez képest elenyésző, 5, illetve néhány százalékos arányban volt jelen a mintákban. Egy hónappal később, vagyis április közepén a súlyos légúti fertőzéses megbetegedések (SARI) miatti kórházi kezelések közel harmadáért (32,8%) volt felelős a légúti óriássejtes vírus. Ez az elmúlt három év legmagasabb értéke volt.

Az RSV az újszülöttekre a legveszélyesebb

A SARI-val ápoltak közel fele öt év alatti kisgyermek volt, akiknek nagytöbbsége – több mint 85 százaléka – RSV miatt került kórházba. Mivel az RSV főként az alsó légutakat támadja meg, a még éretlen tüdővel, fejletlenebb immunrendszerrel rendelkező csecsemőkre, koraszülöttekre különösen veszélyes. Az ő esetükben gyakori az oxigénterápiával és gépi lélegeztetéssel együtt járó, több napos vagy hetes intenzív osztályos kezelés, és sajnos az elhalálozás kockázata is magasabb.

Hőségájulás

2026. június 23.

Hazánk nyári éghajlati viszonyai között ez a leggyakoribb hőártalom. Nem feltétlenül jár a test hőmérsékletének emelkedésével. A keringés zavaraként jöhet létre.

Az időskor, az értágító kezelés, a vízhajtó gyógyszerek szedése, az alkoholhatás hajlamosító tényezők.

Az általában jóindulatú, gyorsan rendeződő, múló rosszullét során a hűvös, sápadt bőrön testszerte nagycseppes verejtékezés jelentkezik. Émelygéssel, esetleg hányással járhat. Gyér (50–60/perc) pulzus tapintható, mely 5–15 perc alatt normalizálódik.

A beteget lehetőleg hűvös, szellős helyen kell lefektetni, ruházatát meglazítani. Az alsó végtagok megemelésével javítható az agy vérellátása, ezzel elősegíthető az állapot gyorsabb rendeződése.

Hatással van-e gondolkodásunk az egészségünkre?

2026. június 22.



A minap néztem az éppen 100 éves Sir David Attenborough fényképeit, akinek hatása filmesként-műsorvezetőként a természet megismertetésére és megóvására megkérdőjelezhetetlen. De néztem a 100 éves Kurtág Györgyöt, a világhírű zeneszerzőt, zongoraművészt is. Egyikükön sem látszik az idő. Hogyan csinálják? Mi a titkuk?

Netán igazuk lehet azoknak az ókori indiai bölcseknek, akik arra a megállapításra jutottak, hogy a gondolkodás is befolyásolja a testi működést? Az egyik következtetésük abból indul ki, hogy a szív évente 40 milliószor dobban. (A pontos számot illetően persze lehetnek eltérések.) Belátható, hogy mint bármely pumpának, a szívnek is korlátozott működési ideje van.

A bölcsek szerint a pozitív érzelmek mindig lassabbak és kevésbé megerőltetőek, mint a negatívak. Ezt ellenőrizhetjük, amikor pl. majd felrobbanunk a dühtől, akkor pulzusunk és légzésritmusunk szaporább. A mai modern gyógyászat „A típusú”, nagy rizikófaktorú embereknek nevezi azokat, akik könnyen dühbe gurulnak, felmegy a vérnyomásuk, és nő a szívbetegség kockázata.