Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Szabad-e „szívvédő” aszpirint szedni orvosi javaslat nélkül?

Érdekességek2019. augusztus 23.

Egy új amerikai tanulmány hívta fel a figyelmet arra, hogy az orvosi javallat nélkül, megelőzésképpen szedett aszpirin bizonyos kockázatokat is rejt magában. Dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont szakorvosa beszélt a témáról.

Az idősebbeknek és a betegeknek kockázatos lehet

A Beth Israel Deaconess Medical Center és a Harvard Medical School kutatói tették közzé azt a tanulmányt, amely szerint 6,6 millió amerikai szed aszpirint mindennap anélkül, hogy erről orvossal konzultált volna. Ennek pedig különösen az idősebb személyeknél és a peptikus fekélybetegségben szenvedőknél vannak bizonyos kockázatai. Ez utóbbi a gyomornyálkahártya károsító- és védőfaktorai közötti egyensúly megbomlásának következményeként fellépő betegség. Tünetei a gyomorégés, az éjszakai gyomorfájdalom, az éhgyomorra vagy étkezés után egy órával jelentkező fájdalom, a puffadás, a fogyás. 

Éppen ezért a tanulmány fő megállapítása, hogy azoknak a személyeknek, akiknek nem volt korábban szív-érrendszeri betegségük, és a szívinfarktus, a stroke megelőzése miatt szednek aszpirint, érdemes lenne erről egy szakorvossal konzultálniuk. 

Íme, az új ajánlás

Az aszpirin alapvetően csökkenti a vérlemezkék tapadási képességét, így akadályozza a plakkok kialakulását. Ezzel párhuzamosan viszont növeli a vérzés kockázatát. Ezen tulajdonságát figyelembe véve, az ajánlások egészen mostanáig arról szóltak, hogy a kis dózisban, naponta szedett aszpirin nagyobb előnnyel bír a szív-érrendszeri betegségek megelőzésében, mint a benne rejlő rizikó.


Ugyanakkor már a 2018-as három legnagyobb tanulmány is figyelmeztetett arra, hogy a belső vérzés veszélyének kitett személyeknél a kockázat sokkal nagyobb. Ezek az eredmények vezettek oda, hogy két elismert szervezet, az American Heart Association és az American College of Cardiology megváltoztatta az aszpirin szedésére vonatkozó ajánlását.

Ezek szerint a 70 éves vagy annál idősebb személyeknek nem ajánlott naponta alacsony dózisú aszpirint (75-100 milligram) szedniük elsődleges prevencióként. Ugyanez igaz – életkori megkötés nélkül – a vérzés kockázatával élő, például peptikus fekélybetegséggel rendelkező személyeknél is. Ez az ajánlás nem vonatkozik azokra, akik már átéltek szívinfarktust, stroke-ot, esetleg sztent beültetésen vagy bypass műtéten estek át. Mindazonáltal összefoglalóan úgy fogalmaznak a szakmai szervetek, hogy aszpirint csak orvosi javaslat alapján lenne szabad szedni. 

Fontos a kardiológussal konzultálni
Üdvözlendő, ha valaki az egészsége védelmében maga is szeretne tenni valamit. Ugyanakkor mind a táplálék kiegészítők, mind a gyógyszerek szedéséről fontos egyeztetni a kezelőorvossal, aki a korábbi betegségeket, jelenlegi állapotot, célokat és kockázatokat mérlegelve el tudja dönteni, mivel érdemes, és mivel nem szabad próbálkozni – hangsúlyozza dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont kardiológusa.

– Természetesen teljesen más a megítélése egy nagy kardiovaszkuláris kockázattal élő, tehát például magas vérnyomással, magas koleszterinszinttel rendelkező, túlsúlyos, esetleg cukorbeteg személynek, vagy annak, akinek már diagnosztizált szív-érrendszeri betegsége van, mint annak, csak „csupán” a megelőzésre törekszik. Ebből a szempontból és a kardiológiai kezelés kiegészítéseként sem lehet eléggé hangsúlyozni a mozgás, az étkezés, az életmód orvoslás jelentőségét. Mindazonáltal az mindenképpen elmondható, hogy aki védeni szeretné a szív- és érrendszere állapotát, feltétlenül egyeztessen ennek lehetőségeiről a kardiológussal.


forrás: Patika Magazin.hu
hírek, aktualitások

Az ülõmunka csodálatos hatásai, avagy egyenes út a trombózis felé!

2026. október 04.

Te is ülõmunkát végzel? Tudod, hogy mozogni kéne, de mindig eszedbe jut egy "de", ami a mozgás útjába áll? A gyakorló természetgyógyász masszõr, Balobás Ferenc segítségével képet alkothatunk arról, hogy milyen összetett problémával állunk szemben, és kapunk néhány tanácsot, mit is tehetünk a megelõzésért. 



Tekintsük át, mi mindenre van hatással bennünk az, hogy munkánk révén, képletesen egy székhez vagyunk szegezve.
Elõször is az ülõmunka csontok, izületek, szalagok, és az izomszövetre gyakorolt hatásairól szólunk. Majd a vérérhálózat, nyirokrendszer és idegrendszerünkre ható folyamatokra térünk ki. Végül a meridiánok, csakrák szintjén feltételezhetõ változásokra hívom fel a figyelmet.
Jutalomként, feloldozásként, a cikksorozat túlélõi, kitartó követõi, megismerhetnek néhány technikát, életmódbeli tanácsot, amelyekkel az egyhangú, passzív munkavégzés káros hatásait csökkenthetik. Most álljunk fel és menjünk el sétálni!

Min ülünk?

Most, ebben a pillanatban , ülsz a monitor elõtt, olvasod ezeket a sorokat, miközben a szervezetedben pillanatról pillanatra, több ezer folyamat zajlik.

Alsó végtagjainkat a törzshöz a medencecsont kapcsolja, mely a csípõcsont, ülõcsont, és a szeméremcsont összecsontosodása révén jön létre. Az ülõcsont legmélyebb pontja az ölõgumó, erre hat nyomás, ha helyesen ülünk. (Egyenes háttal!) Farizmainkat ez nyomja belülrõl, a szék meg kívülrõl!
A medencecsont külsõ részén egy mély izületi árok található, ahová a combcsont ízesül. A combcsont szervezetünk legerõsebb csontja, - még!

A combnyak a csont viszonylag leggyengébb része, melynek vérellátása szegényes. Ezt még lehet fokozni rossz irányba, a titka, hogy keveset mozogjunk, és sok tápanyagszegény ételnek nem nevezhetõ, szennyezõanyagot vigyünk be a szervezetbe.
A combcsontunk fejének közepén, kis pormentes mélyedés van. Itt lépnek vérerek, szalagok, az izületi vápa mélyébõl a combcsont fejéhez.

Mit tegyünk a másnaposság ellen?

2026. október 04.

Fejfájás, kiszáradt száj, émelygés, hányinger - mindezek a szilveszteri túlzott alkoholfogyasztás következményei is lehetnek. Persze, csak ha nem vigyázunk magunkra, hiszen nem törvényszerû, hogy szenvedjünk tõlük! Ahhoz, hogy elkerüljük, nem árt, ha tudjuk, mitõl is jelentkezik a kellemetlen hatás, hogyan elõzzük meg, vagy milyen módszerekkel orvosoljuk. 

Szilveszterkor vagy más ünnepi alkalmakkor általában a szokásostól eltérõ mennyiségû szeszesitalt fogyasztunk, de nem is gondolunk az azt követõ másnaposság okaira. Pedig, ha tisztában vagyunk velük, könnyebben eligazodunk az "óvintézkedések" sûrûjében! Tudjuk-e például, mitõl van a rossz közérzet vagy az a furcsa lehelet, amely másnap (vagy a rendszeres ivóknál mindennap) jelentkezik? Ennek oka az acetaldehid nevû vegyi anyag, amely eredetileg harmincszor mérgezõbb, mint az alkohol. Szervezetünkben persze nem ilyen veszélyes formában keletkezik: emésztõrendszerünk - összetett folyamatok során - átalakítja az alkoholt, amelybõl utána acetát lesz. Ez ugyan szintén további átalakuláson megy át, de az "acetátos leheletet" emiatt érezzük.

A másnaposság magyarázata lehet az alkoholban lévõ metanol nevû anyag is. Ez az összetevõ kisebb-nagyobb mértékben okozhat kellemetlen tüneteket, attól függõen, milyen fajta alkoholt, és mennyit ittunk elõzõleg. Ha a legnépszerûbb italokban lévõ metanol-tartalom alapján osztályozunk, a következõ a sorrend: brandy, vörösbor, rum, fehérbor, gin és vodka (csökkenõ mérték szerinti felsorolásban). Így nem is hinnénk, hogy ha például túl sok vodka-tonikot, vagy netán tiszta vodkát iszunk, és becsípünk tõle, kevesebb bajt okozunk vele magunknak, mint amikor a brandy-ivást visszük túlzásba. Emellett nem szabad megfeledkeznünk egy riasztó tényrõl sem, amely "illusztrálja" a metanol jellegét, persze más megközelítésben: egyes versenyautókban üzemanyagként is használható! Így elképzelhetõ, milyen nagy munkát kell végeznie májunknak és vesénknek, hogy eltávolítsa szervezetünkbõl...

Kérdezze gyógyszerészét!

2026. október 03.

Hajlottabb korban sok ember kénytelen több gyógyszert szedni, mint ifjú éveiben - és a készítmények adagolása során is figyelembe kell venni a korosodás következményeként fellépõ változásokat. Idõsebb korban a test bizonyos funkciói is megváltozhatnak, ugyanakkor egyes hatóanyagokat is másképpen dolgoz fel a szervezet. 

Másképp kell adagolni

A gyógyszerek egy része például kevésbé hatékonyan szívódhat fel a bélbõl, illetve esetenként a máj lassabban bonthatja le. Ilyen korban jellemzõen növekszik a testben a zsírszövet mennyisége, ezért másként oszlik el a szervezetben a gyógyszerek hatóanyaga is. Az évek elõrehaladtával általában csökken a vesefunkció eredményessége is, azaz csökken a kiválasztás, a méregtelenítés hatékonysága, s ennek az a következménye, hogy bizonyos medicinák nem távoznak olyan gyorsan a szervezetbõl, mint a fiatalabbak esetében, hosszabb ideig raktározódnak tehát az éltesebb páciens testében. Amennyiben többfajta szert is szed az idõs páciens, természetszerûleg ezek egymással is kölcsönhatásba kerülhetnek. Ezért is fontos, hogy még a vény nélkül kapható készítmények esetében is mindenképpen ki kell kérni az orvos, illetve a gyógyszerész személyre szabott, a beteg szükségleteire, állapotára, betegségére vonatkozó tanácsát.