Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Súlyos vagy visszatérő húgyúti fertőzések

Érdekességek2025. október 05.

Fotó: freepikHa valakinél sokadszor tér vissza a húgyúti fertőzés, mindenképpen utána kell járni, miért újulhat ki rendszeresen. Vannak ugyanis életmódbeli hajlamosító tényezők, és olyan betegségek is, amelyek orvosi kezelést igényelnek. Előbbi csoportba tartozik például a nem rendszeres vizeletürítés, a pesszárium használat, a nem megfelelő intim higiénia és nem körültekintő nemi élet, utóbbi csoportnál pedig meg kell említeni a nőgyógyászati gyulladásokat, a hüvelyi szárazságot, a húgyutakat és főleg a hólyagot érintő fejlődési rendellenességeket, sérüléseket, köveket, daganatokat, sipolyokat, a cukorbetegséget és az eleve adott tulajdonságot, a nőkre jellemző rövid húgycsövet – ismerteti dr. Böszörményi-Nagy Géza, az Urológiai Központ – Prima Medica urológusa. A kivizsgálás bakteriológiai vizsgálattal, a kezelés célzott antibiotikum adással történik.

Véres vizelet

Ha látható, jelentős mennyiségű vér jelenik meg a vizeletben vagy ez a jelenség ismétlődik (és nem menstruációhoz kapcsolódik!), mindenképpen orvoshoz kell fordulni. A nőknél jelentkező véres vizelet ugyanis nem csak fertőzések tünete lehet. A háttérben meghúzódhat daganat, kő, vérzéses gyulladás, endometriózis is, ezért csak az alapos kivizsgálás eredményezhet diagnózist és kezelést.

Vese- vagy húgyúti kövek

Ha ezek a kövek elakadnak, erős, görcsös deréktáji fájdalmat, véres vizeletet, hányingert, hányást okoznak. Sürgős orvosi kezelésük nem csak a nagy fájdalom miatt elengedhetetlen, de azért is, mert kezeletlenül elzáródáshoz, fertőzéshez, veseelégtelenséghez vezethetnek.


Akut vizeletelakadás

Ha valaki nem tud vizelni, erős alhasi feszülés, fájdalom jelentkezik nála, minél előbb orvoshoz kell fordulnia. A sürgős katéterezésre azért van szükség, mert ha nem kezelik, a hólyag és a vesék is károsodhatnak.

Súlyos vizelettartási problémák (inkontinencia)

Amennyiben hirtelen fellépő, kontrollálhatatlan vizeletvesztés mutatkozik, azért kell orvoshoz fordulni, mert neurológiai ok (gerincsérülés, idegbántalom) állhat a háttérben. Ha pedig lassan, fokozatosan alakul ki az inkontinencia, orvosi segítséggel lehet megelőzni a
teljes vizelet visszatartási képtelenséget.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

„E gyönge nő tisztább lelkülete”

2026. április 16.

Bencze Ilona Jászai Mari-díjas színésznő, előadóművész, rendező, érdemes és kiváló művész. A Magyar Köztársasági Érdemkereszt lovagkeresztje kitüntetés tulajdonosa, egy nemzet kedvenc „Évája”. Mint szabadfoglalkozású színésznő számtalan színházi előadásban szerepelt, sőt évekig tanította a fiatal színészeket a Madách Színház musicalstúdiójában. Nem utolsó sorban két önéletrajzú ihletésű könyvet is írt és a Patika Magazin oldalain is visszatérően szerepel örökérvényű gondolataival.

Szeretem az ünnepeket. Régebben a nőnap nagy ünnep volt, mostanra mintha megkopott volna a fénye, talán azért, mert manapság az év minden napjára jut valaminek vagy valakinek a „napja”, sőt „világnapja”. Kár. Azt remélem, hogy azért az egyéni ünneplés nem maradt el, partnerek, férjek nem feledkeznek meg arról, mit jelent számukra a hozzájuk tartozó nő.

Mindig is érdekeltek a női sorsok. Sok nő vett körül. Nagynénik, három lánytestvér, középiskolában lányosztályba jártam, leánykollégiumban 400 kamaszlánnyal összezárva, és nem mellékesen: leánygyermekes édesanya lettem. Volt alkalmam a megfigyelésre, a tapasztalásra, a sajátom is tartogatott nem kevés fejtörést.

Milyen idegrendszeri tüneteknél javasolt EMG vizsgálat?

2026. április 15.

Az EMG (elektromiográfia) vizsgálat az izmok elektromos aktivitását méri, és az ENG-vel (elektroneurográfia) együtt alkalmazzák a perifériás idegrendszer: idegek, az ideg-izom kapcsolat és az izomszövet betegségeinek diagnosztizálására. Éppen ezért sokszor ez a vizsgálat szükséges az olyan jellegű panaszok okának kiderítéséhez, mint az izomgyengeség, izomgörcsök, izomsorvadás. Dr. Szabó Boglárka, a Neurológiai Központ – Prima Medica neurológusa mutatja be az eljárást.

Mit vizsgál az EMG?

Az ENG és az EMG vizsgálatok az idegrendszer környéki vagy más néven perifériás részének vizsgálatára alkalmasak, tehát a központi idegrendszer problémái ezekkel az eljárásokkal nem felderíthetők.

– Az ENG (elektroneurográfia) vizsgálat a perifériás idegek működésének mérésére szolgál. A módszer lényege, hogy enyhe elektromos impulzusokat adnak az idegnek, és az izom felett a  bőrre helyezett elektródán keresztül rögzítik a válaszreakciót, a vizsgálatot elsősorban a végtagokon végzik.

– Az EMG (elektromiográfia) vizsgálat az izmok elektromos aktivitását méri fel, miközben egy vékony tűelektródát vezetnek az izomba a nyugalmi, valamint akaratlagos izommunka alatti elektromos tevékenység rögzítésére. Az eljárással tehát az izmok és az őket irányító idegek működése vizsgálható. Azt méri, hogy az izmok milyen elektromos aktivitást produkálnak nyugalomban és összehúzódáskor.

A gyerekek háromnegyedének van valamilyen harapási rendellenessége

2026. április 15.

Miközben a fogszuvasodás előfordulása évtizedek óta csökkenő tendenciát mutat Európában, egy kevésbé ismert, ám annál súlyosabb jelenség robbanásszerű növekedésnek indult. A harapási rendellenességek aránya ma már eléri a 65-75 százalékot a gyermekek és fiatalok körében, és bár minden második vagy harmadik gyermek érintett, a szülők és az egészségügyi rendszer jelentős része mégsem fordít elegendő figyelmet a problémára. A felismerés így gyakran éveket késik, miközben a szakértők szerint az eltérések nagy része már 6-8 éves korban észlelhető lenne, és korai kezeléssel elkerülhetők lennének a későbbi, akár élethosszig tartó egészségkárosodások.

Habár a szülők számára gyakran tűnik úgy, hogy egyre többet „szájalnak” a gyerekek, valójában érdekes tendenciát figyelhetünk meg a mai ember arcszerkezetében: a modern állkapocs átlagosan 30-40%-kal kisebb, mint őseinké volt 300 évvel ezelőtt. A modern életmód – a puha ételek térnyerése és a csökkent rágásterhelés, a szoptatás időtartamának rövidülése, vagy éppen a tartós cumihasználat – olyan fejlődési irányba tolta el a fogívek és az állkapocs fejlődését, amelynek következményei messze túlmutatnak az esztétikai kérdéseken. A probléma gyökerét jól szemlélteti, hogy még Európában a gyerekek 75%-a küzd valamilyen harapási rendellenességgel, ez a természetes táplálkozást folytató őslakos közösségekben csupán 5-15%-ra tehető.