Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Stresszoldó gyakorlatok a könnyebb fogyásért

Érdekességek2020. május 17.

A súlygyarapodást gyakran kíséri rossz közérzet, majd ennek nyomán kényszeres evés, még éhségérzet nélkül is. Ha megtanuljuk kontroll alatt tartani érzelmeinket és elűzni a stresszt, a szofrológia segíthet a mértéktelen evés megfékezésében. Az alábbi lassú, ellazító mozgásformák és célzatos vizualizáció kombinációját jelentő gyakorlatok útján, kiegyensúlyozott táplálkozás mellet, rátalálhatunk vágyott testsúlyunkra.

Fotó: 123rf.comEllazulás „progresszív izomrelaxáció” segítségével

Ülő vagy álló helyzetben végezzünk mély belégzést, miközben feszítsük meg az arcizmokat és szorítsuk össze az állkapcsot, 5 másodpercig
– Kilégzéskor maximálisan lazítsuk el az arcizmokat és az állkapcsot.
Belégzéskor feszítsük meg a nyak és a váll izmait, miközben szorítsuk ökölbe a kezünket és húzzuk össze a karizmokat.
Kilégzéskor lazuljunk el, a megkönnyebbülés „pfú” szavát kifújva magunkból.
Belégzéskor feszítsük meg az egész testünket: az arc, a váll, a kéz, a láb izmait, a farizmot, a vádli és a lábfej izmait, egészen a lábujjakig.
Kilégzéskor lazítsuk el az izmainkat, ismét a megkönnyebbülés „pfú” szavát kifújva magunkból.
Befejezésül pozitív vizualizációs gyakorlat: képzeljük el, hogy egy napsugár-nyaláb melege szétárad a testünkön, amitől több önbizalmat érzünk magunkban. 

A szakember véleménye

Izmainkat megfeszítve és ellazítva jobban érzékeljük a testünket. Ha rendszeresen végezzük az ilyen gyakorlatokat, könnyebben engedjük el magunkat, és gyorsabban csökkentjük a felgyülemlett feszültséget. Ily módon magabiztosabban, nyugodtabban tudunk szembenézni az élet nehéz helyzeteivel is.

 A nassolási vágy enyhítése

– Folytassuk a kapcsolatfelvételt a testünkkel 3 lassú, mély légzéssel.
– Tegyünk fel magunknak olyan kérdéseket, mint: „Valóban éhes vagyok?”, „Szomjas vagyok?”, „Stresszes állapotban vagyok?”.
Végezzünk belégzést, felfújva a hasunkat, mint egy labdát.
– A levegő kifújásakor ernyedjen el a has.
Vizualizáljuk emésztőszerveinket (gyomor, máj, a vastagbél…). Belégzéskor érezzük, hogy eltölt minket a nyugalom, és hogy uralkodni tudunk éhségérzetünkön. Kilégzéskor utasítsuk el negatív kényszereinket, beleértve a nassolási vágyat.
Lágyan masszírozzuk a hasat, mindig az óramutató járásával egyező irányban. 
– Fokozatosan nyerjük vissza a bizalmat a testünkben.


A szakember véleménye

A jóllakottságot akkor érjük el, ha éhségérzetünk mértéke szerint eszünk – nem túl sokat, és nem is túl keveset. Az étkezés befejezésekor nem szabad teljesen megtelnie a gyomrunknak így elkerülhető a „degeszre ettem magam” kellemetlen érzése. Mert egy étkezésnek csak a jó közérzetet kellene biztosítania, amint letettük az evőeszközt….

 Az önbecsülés visszaszerzése tükör segítségével

Álló helyzetben, csukott szemmel lazuljunk el, lassan és mélyen lélegezve néhány percen át.
Végezzünk belégzést, és emeljük a karunkat a fejünk fölé.
Kilégzéskor lassan engedjük lefelé a karunkat magunk felé fordított tenyérrel, elképzelve, hogy tenyerünk a tükrünk.
Továbbra is csukott szemmel próbáljuk vizualizálni, mit mutat a tükör, ha a kezünket az arcunk, nyakunk, mellünk és hasunk elé tesszük.
– Ezután teljesen engedjük le a karunkat a testünk mellé.
Mondjuk el magunkban a pozitív megerősítést: olyannak fogadjuk el magunkat, amilyenek vagyunk!

(Fotó: 123rf)A szakember véleménye

Egy nagyobb mértékű hízás az önbecsülés hiányával függhet össze, ezért tudatosítani kell magunkban személyiségünk pozitív jegyeit.  Nagylelkűség, intuíció, merészség, dinamizmus, szeretet képessége… mind-mind ide tartozhat. Tanuljuk meg értékelni jó tulajdonságainkat és képességeinket – önértékelésünk javulni fog!

Az evési kényszer legyőzése reflexszerű cselekvéssel

– Amint a kényszeres evési vágy felmerül bennünk, azonnal mondjuk magunkban: STOP!
Majd lélegezzünk mélyen, és ha szükséges, hangosan, hogy elűzzük a stresszt, amely ezt a kényszeres evési vágyat okozza. Hosszan, mélyen lélegezzünk továbbra is, hogy kiürítsük magunkból ezt a kényszert, a feszültséget, a negatívat.
Végezzünk belégzést, miközben töltődjünk fel pozitív energiával.
– Kilégzéskor a stressz és a mérgező érzelem minden formáját ismét ürítsük ki magunkból.
– Helyettesíthetjük is ezt a kényszeres vágyat egy megfelelő, reflexszerű cselekvéssel. Ez lehet akár fogmosás (ha van rá mód), édesgyökér rágcsálása, erősen mentolos cukor szopogatása stb. Bármi lehet, amitől elmúlik az evési vágy.
– Végül igyunk egy nagy pohár vizet az újrafókuszálás érdekében.

A szakember véleménye

Minden alkalommal, amikor ránk tör az evési (nassolási) vágy, nagyon ajánlott, hogy azt helyettesítsük egy olyan cselekvéssel/gesztussal, melyet rendszeresen ismételnünk kell. Ily módon új neuron-kapcsolatokat hozunk létre az agyunkban. Amikor elménk megérti ezt az utat, akkor újra meg kell tennie a választott gesztust az evéskényszer elűzésére.

Jó tanácsok fogyni vágyóknak

Ne legyünk túl szigorúak magunkhoz. Inkább a haladást nézzük, mint a tökéletességet, amikor közelítünk a kitűzött cél felé. 
Szerezzünk örömöt magunknak: minden frusztráció „kicsúszáshoz” vezethet. Így pl. időről időre engedjünk meg magunknak pár kocka csokoládét ahelyett, hogy teljesen megfosztanánk magunkat tőle. Utóbbi esetben ugyanis nagyon valószínű, hogy hirtelen megeszünk belőle egy egész táblával…
Együnk tudatosan: figyeljünk az étel illatára, látványára, állagára, minden falatot lassan ízlelgetve. Tanuljuk meg tiszteletben tartani éhség és telítettség-érzésünket.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Élelmiszerbiztonság nyáron

2025. szeptember 03.

Ételfertőzés vagy ételmérgezés?

A nyári meleg kedvez a szabadtéri sütögetéseknek, piknikeknek, de sajnos a kórokozóknak is. Ilyenkor különösen figyelni kell az ételek helyes tárolására, mivel könnyen kialakulhat ételfertőzés vagy ételmérgezés. Bár a két fogalom hasonlónak tűnik, nem teljesen ugyanazt jelenti. (1) Ételfertőzésről akkor beszélünk, ha élő kórokozók – például baktériumok, vírusok vagy paraziták – jutnak a szervezetbe a táplálékkal, és ott elszaporodva betegséget okoznak. Ezzel szemben az ételmérgezést mérgező anyagok, például baktériumok által termelt toxinok váltják ki, vagyis nem mindig a kórokozó, hanem annak „terméke” a baj forrása.

A panaszok mindkét esetben hasonlóak lehetnek: hasmenés, hányás, gyomorfájdalom, láz, rossz közérzet, levertség. A tünetek akár néhány órával az étel elfogyasztása után is jelentkezhetnek, de néha csak 1-2 nap elteltével válnak észrevehetővé.

A leggyakoribb, élelmiszer-eredetű megbetegedést okozó baktériumok közé tartozik a Salmonella, amely elsősorban nyers tojásban, nem megfelelően hőkezelt baromfihúsban fordul elő, különösen kisgyermekeknél és időseknél veszélyes. Szintén gyakori a Campylobacter, amely a szárnyas húsokkal kerülhet a szervezetbe, ha nem sütjük át azokat megfelelően. A Listeria monocytogenes különösen veszélyes lehet a várandós nőkre, idősekre és legyengült immunrendszerű emberekre. Hűtőben tárolt, de nem kellően hőkezelt ételek – például lágy sajtok vagy felvágottak – is hordozhatják ezt a kórokozót. Az E. coli baktérium egyes törzsei szintén súlyos megbetegedést okozhatnak. Gyakran darált húsban vagy nyersen fogyasztott zöldségekben (például levélzöldségek, salátafélék) található meg, ha azok szennyezett vízzel kerültek kapcsolatba.

Egyszerű technikák a mindennapos lelki feltöltődéshez

2025. szeptember 02.

"Nem is volt semmi baj, mégis rámtört…" – sokan így írják le az első pánikroham élményét. A szorongás egyik leglátványosabb megjelenési formája, mégis gyakran évekig rejtve marad a háttérben. A felgyorsult tempó, az állandó készenlét és a belső elvárások fokozatosan merítik ki a mentális energiatartalékokat – míg a test végül jelez. 

A jó hír: amíg nincs nagy baj, addig a lelki feltöltődés nem nagy dolgokon múlik. Kis, ismétlődő gesztusokon, figyelmi pontokon, amelyek napról napra visszahoznak önmagadhoz.



A rohanó mindennapokban gyakran elfelejtjük, hogy nemcsak testünknek, hanem lelkünknek is szüksége van töltődésre. A mentális energiaszint fenntartása nem luxus, hanem alapfeltétel ahhoz, hogy kiegyensúlyozottan működjünk a kapcsolatainkban, a munkánkban és a saját magunkkal való viszonyunkban.

Ehhez nem kell sem sok idő, sem drága eszközök. Csak tudatosság, figyelem, és néhány egyszerű szokás, amit bármikor beemelhetsz a napjaidba.

1. Mini-pihenő: 5 perc némaság

Napi többször érdemes beiktatni egy olyan időszakot, amikor csak csöndben vagy. Telefon nélkül, zene nélkül, beszéd nélkül. Nem meditáció, nem relaxáció – csak csend. A némaság csökkenti a mentális zajt, segít észrevenni, mi zajlik benned, és lelassítja az árnyékban működő stressz folyamatokat.

Ez az egyszerű gyakorlat különösen hatékony, ha egy-egy érzelmileg telített helyzet után alkalmazod: egy megbeszélés, családi vita vagy zsúfolt nap közben. A csönd térként szolgál az érzelmek leülepedéséhez, és segíthet abban is, hogy a tested újra biztonságban érezze magát. Már napi 2–3 ilyen kis csend-zóna is érezhető változást hozhat.


Bizonyos kórképek és a betegségek miatti immobilitás

2025. szeptember 02.

Vannak olyan betegségek, melyek megléte megnöveli a trombózis rizikóját, így nem ritka, amikor már eleve véralvadásgátlót kapnak prevenció gyanánt, főleg, ha mellette más alvadást fokozó tényező is jelen van. Ilyen betegség többek közt a cukorbetegség, a pitvarfibrilláció, bizonyos daganatok, a súlyos visszértágulatok és a magas vérnyomás, a gyulladásos bélbetegségek, a vesebetegségek. Más betegségek azért kockázatosak ebből a szempontból, mert ágyhoz kötik a beteget, és az immobilitás önmagában is rizikófaktor. Ilyen lehet például egy törés utáni gipszelés vagy egyes neurológiai betegségek.

Korábbi trombózis és/vagy trombofília

Amennyiben valaki átesett már trombózison, úgy sajnos fennáll a veszélye annak, hogy megismétlődik a baj, főleg akkor, ha a kezelési tartományon alatt van az INR szint. Ekkor ugyanis poszttrombotikus szindróma léphet fel, amikor nagyobb eséllyel keletkeznek újra vérrögök. Fontos, hogy ha az illető valamilyen trombofíliával küzd, akkor is megnő a kockázat. Éppen ezért a trombofília súlyosabb formáinál megelőzésképpen szükséges a véralvadásgátló terápia – mondja Blaskó professzor. – Nagyon fontos, hogy az orvos felvilágosítsa a beteget a trombofília típusáról, annak súlyosságáról. Ugyanis kezelés vagy prevenciós terápia tekintetében ez nem mindegy, hiszen míg enyhe esetben elég lehet csupán az életmódra odafigyelni, rendszeresen sportolni, addig súlyos formában gyógyszeres kezelés is indokolt lehet, még akkor is, ha az érintettnek még nem volt trombózisa.