Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Stressz lesz, nem lesz?

Érdekességek2019. november 28.

Az Európai Munkavédelmi Ügynökség felmérése szerint Magyarországon mintegy 1000 milliárd forint kárt okoz nemzetgazdasági szinten a munkahelyi stressz. A jövőbelátás képessége nélkül is tényként megállapíthatjuk, hogy stressz mindig lesz. Ezzel a tudattal együtt kell élnünk, fel kell készülnünk a váratlan stresszhelyzetek érkezésére. Egy kreatív stresszkezelési tréning sokat segíthet ezen.  

Jelenlegi dinamikus világunkban a változások sebessége hatalmas, amely nagyon megnehezíti az alkalmazkodást, a változások követését. Míg az életfeltételek folyamatosan javulnak, a lelki eredetű problémák, a depresszió gyakorisága nő. Az emberek új utakat keresnek tehát, mert a társadalmi-kulturális azonosság hiányzik, a rivalizálás, egymás legyőzésének igénye erősödik.

Ez szorongással, nagy nyomással jár és tartósan fennálló stresszt okoz, mely akár már rövid távon az egészséget is veszélyezteti. Ezért rendkívül fontos beazonosítani a stresszfaktorokat - amelyeknek egyik fő forrása a munkahely -, és azokat kiiktatni. A munkahelyi stresszforrások lehetnek: túlzott teljesítménykényszer, sok túlóra, az pozíció féltése, szabadságok ki nem adása, munkaszervezési problémák, arrogáns főnök, burkolt gyanúsítgatások, munkahelyi mobbing.

Az új technológiák terjedésével egyre több vállalatnál vált megszokottá az, hogy este hat óra után is érkeznek az emailek, telefonok, sok munkavállaló pedig még este 10-11 körül is a gépe, okostelefonja mellett ül. Sok helyen teljesen felborult a munka és a magánélet közötti egyensúly. A sebességfüggősségben és időhiányban szenvedők (FOMO: Fear of Missing Out), vagyis, akik semmiről sem szeretnének lemaradni, szinte észrevétlenül jutottak a folyamatos teljesítménynövelésre irányuló küzdelemben odáig, hogy már a szabadidőt is kitöltik feladatokkal.


A „munkamániás emberek” életstílusa azonban leáldozóban van. A workaholic women-ek és men-ek is stresszmentes környezetet és nyugalmat szeretnének. Ezért életükben egyre hangsúlyosabb szerepet kell, hogy kapjon a kiegyensúlyozottság és az életminőség. Például a Szilícium-völgy tudatos szülői már a bébiszitterrel kötött szerződésbe is beleírják, hogy a rájuk bízott gyereket ne kütyükkel foglalják le.

Kelly McGonigal A stressz napos oldala című könyvében felhívja a figyelmet, hogy arra kell törekedni, hogy olyan támogató szervezeti kultúrát hozzunk létre, amelyben kevéssé van jelen a stressz, mert ez kiegyensúlyozott munkavállalókat eredményez, akiket elkerül majd a burnout szindróma. Ha ellenség helyett barátra lelünk a stresszben és hatékony eszköztárat alakítunk ki, akkor olyan belső erőforrás birtokába juthatunk, amely kiapadhatatlan muníciót ad testi-lelki egészségünkhöz és a kihívásokkal való megküzdéshez.

Mikor fordult elő például utoljára, hogy 10 percen át a világon semmit sem csináltunk: nem facebookoztunk, nem beszélgetettünk, hanem megtapasztaltuk a jelen pillanatát?

Sajnos azt nem lehet elérni, hogy nem létezik stressz, mert az emberi élet természetes része, viszont azt megtehetjük, hogy nem halmozzuk a stresszorokat az életünkben és időnként megpróbálunk tudatosan lassítani, és az „édes semmittevést” (dolce far niente) gyakorolni. Tudományosan bizonyított tény, hogy erős stresszhelyzetben csak a tapasztalatainkra hagyatkozhatunk, az intelligenciánk és kreatív feladatmegoldó-képességünk blokkolva van.

Ha például céges környezetben szeretnénk maximálisan hasznosítani a munkavállalók tudását, akkor olyan környezetet kell teremteni, amely minimalizálja a stresszt és konfliktusokat.

Az intenzív stresszkezelő tréningemen tanult gyakorlatok segítségével a mindennapokba könnyen beépíthető rutint alakíthatsz ki és fejlődhet a mentális jólléted, a stressztűrő képességed, kreatív problémamegoldásod, tudatos jelenléted, energiagazdálkodásod, önbizalmad.

A szerző coach, mental force & mood expert.


forrás: Harmonet.hu
hírek, aktualitások

Veszélyes vakáció

2026. június 24.

A fiúk kicsi korban kétszer, serdülõkorban háromszor gyakrabban szenvednek balesetet, mint a lányok.

A gyerekeket sajnos éppúgy érheti végzetes baleset, mint a felnõtteket, a sérültek 1,5-2 százaléka nem éli túl a traumát. A baleseti halálozás az 1-4 éves korosztályban a legnagyobb, a tragédiák majdnem 60 százaléka pedig fej- és nyaksérülések következménye.

A legtöbb sérülés tavasszal, az iskolaév végén, illetve nyáron és kora õsszel következik be. Ez a jó idõvel éppúgy összefügg, mint a szünidõ- adta szabadsággal. A gyerekek, különösen a 3 éven aluliak, legtöbbször otthon szenvednek balesetet. A második legveszélyesebb hely a gyerekek számára az utca, beleértve a játszótereket, a sportpályákat és az ilyen helyeken ûzött sportokat, mint a kerékpározás, a görkorcsolyázás. A közlekedési balesetek száma relatíve kevés, de általában súlyos sérülésekkel jár.

Nyári diétázás: kudarcra van ítélve?

2026. június 24.



Fagyi, chips, gyorsételek: a nyaralásból hazaérkezve sokan megfogadják, hogy most már tényleg jobban odafigyelnek az étkezésre. Ilyenkor könnyen előfordulhat, hogy az interneten talált, gyors sikert ígérő diéták lesznek a csábítóak. Mi a probléma ezekkel az étrendekkel és hogyan lehet hosszú távú hatást elérni? Most Bakk Brigittával, a Flora dietetikusával feltérképezzük, hogyan érdemes belevágni az életmódváltásba.

Sprint helyett hosszú táv

Monoton diéták helyett érdemes olyat választanunk, amit hosszú távon is fenn tudunk tartani, ugyanis ezzel lehet tartós változást elérni. Általában hónapok, évek alatt szedjük fel a túlsúlyt, de gyakorlatilag azonnal, pár hét alatt szeretnénk megszabadulni tőle. Utazás előtt például sokan kezdenek el koplalni, hogy utána a vakáción duplán bepótoljanak mindent, azonban ez hirtelen súlygyarapodással is járhat – ezt hívjuk jojóeffektusnak. Annak érdekében tehát, hogy hatékony legyen az életmódváltás, kampányszerű diétázás helyett válasszunk olyan étrendet, ami ténylegesen beilleszthető a mindennapi életvitelünkbe. A mediterrán diéta is annak köszönheti a népszerűségét, hogy a legtöbb ember számára javasolható és változatos elemeket tartalmaz. Ez az étrend gazdag gyümölcsökben, zöldségekben, teljes kiőrlésű gabonákban, hüvelyesekben, magvakban és olívaolajban.

Az óriássejtes vírus okozta a legtöbb súlyos légúti megbetegedést az idei szezon második felében

2026. június 23.



A kórházi ellátást igénylő súlyos akut légúti megbetegedések közel harmadát a légúti óriássejtes vírus (RSV) okozta 2026. április közepén, ami az elmúlt három év legmagasabb értéke. A súlyos betegek fele öt év alatti kisgyermek volt. Orvosszakmai szervezetek és a Melletted a Helyem Egyesület szerint az idei szezon számadatai azt jelzik, hogy a megelőzés mielőbbi erősítése már nem tűr halasztást.

A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) adatai szerint a 12. héten, vagyis március közepén a légúti fertőzés gyanújával vett minták legnagyobb része, 35 százaléka RSV-re bizonyult pozitívnak. Az influenza és a COVID ehhez képest elenyésző, 5, illetve néhány százalékos arányban volt jelen a mintákban. Egy hónappal később, vagyis április közepén a súlyos légúti fertőzéses megbetegedések (SARI) miatti kórházi kezelések közel harmadáért (32,8%) volt felelős a légúti óriássejtes vírus. Ez az elmúlt három év legmagasabb értéke volt.

Az RSV az újszülöttekre a legveszélyesebb

A SARI-val ápoltak közel fele öt év alatti kisgyermek volt, akiknek nagytöbbsége – több mint 85 százaléka – RSV miatt került kórházba. Mivel az RSV főként az alsó légutakat támadja meg, a még éretlen tüdővel, fejletlenebb immunrendszerrel rendelkező csecsemőkre, koraszülöttekre különösen veszélyes. Az ő esetükben gyakori az oxigénterápiával és gépi lélegeztetéssel együtt járó, több napos vagy hetes intenzív osztályos kezelés, és sajnos az elhalálozás kockázata is magasabb.