Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Sörbet: egy hűsítő finomság

Érdekességek2018. szeptember 04.

A házi fagylalttal mindig az volt a gondom, hogy épp olyan összetevők kellenek bele, mint a tojás, és valamiféle tejtermék, ami nyáron könnyen megromlik, ha nem vigyázunk. Ezért szeretem a sörbetet, amelyhez nem kell más, mint cukor, víz és az ízesítő anyagok, ráadásul számtalan variációban elkészíthetjük.  

Hogy készül a jó sörbet?
Az alap víz és cukor keverékéből főzött szirup, az arány függ attól, hogy milyen ízű sörbetet készítünk. Viszont arra is figyelnünk kell, hogy ha túl kevés cukrot rakunk a sziruphoz, akkor híg lesz, ha viszont sokat, akkor nem hagyja megfagyni a sörbetünket. De idővel és egy kis gyakorlattal rá lehet érezni, hogy kell igazán jól elkészíteni.

Tehát először is megfőzzük a szirupot, és hagyjuk kihűlni. Az összetevőket turmixoljuk össze. Beletesszük a kihűlt szirupba, és berakjuk az egészet a mélyhűtőbe. Időnkét villával, vagy botmixerrel keverjük meg, hogy lazább, kásásabb legyen a sörbetünk.

Tálaláskor friss gyümölccsel díszíthetjük. Pár recept, hogy gyakorolhassunk és élvezhessük az eredményt.


Citromos-mentás sörbet

A cukorból és a vízből szirupot főzünk, ebben az esetben tegyük bele a mentaleveleket is, mert így érvényesül az íze. A citromot és a lime levét kicsavarjuk, a héját lereszeljük. Ha a szirup kihűlt, vegyük ki belőle a mentaleveletke, és szedjük le a habot a szirup tetejéről. Rakjuk bele a kicsavart levet, és citrom és a lime lereszelt héját.

Tegyük be a mélyhűtőbe, amíg megfelelő állagú nem lesz. Időnként nézzünk rá, és keverjük fel villával, hogy levegő kerüljön bele, ettől lesz lazább a végén. Találáskor díszítésként tehetünk rá mentalevelet, és egy-egy citrom- és limekarikát.

Sárgadinnyés sörbet

A cukorból és 1,5 dl vízből szirupot főzünk, majd hűlni hagyjuk. A sárgadinnye húsát leturmixoljuk, majd a sziruphoz keverjük. Itt is a hűlés közben kevergessük meg, hogy kásás állagú legyen.

A variációk száma végtelen, csak a fantáziánk szab határt.

Kellemes kísérletezést és hűsölést!
 
Ziegler Zita


forrás: Harmonet
hírek, aktualitások

Miért érzem úgy, mintha távolról figyelném az életemet?

2026. május 04.

Előfordult már, hogy úgy érezte mintha saját gondolatait, testét, végtagjait, cselekedeteit egy külső perspektívából szemlélné? Vagy mintha a külvilágot látná egy üvegfalon keresztül? Ha igen, bizonyára felmerült, hogy ilyen nincs, ezt a benyomást senki sem tekintené hitelesnek. Holott a jelenségnek neve is van: deperszonalizációs-derealizációs zavar. Dr. Blazsek Péter, a Pszichiátriai Központ – Prima Medica pszichiátere, gondozóvezető főorvos arról beszélt, hogyan lehet diagnosztizálni ezt a zavart, és milyen lehetőségei vannak a kezelésnek.

Egy gyakran félrediagnosztizált zavar

A deperszonalizációs-derealizációs zavar (DDD) egy nehezen felismerhető mentális állapot, amelyben az ember furcsa, ijesztő módon éli meg önmagát vagy a környezetét. Előfordulhat, hogy a saját testét idegennek érzi (ez a deperszonalizáció), vagy a külvilág tűnik távolinak, álomszerűnek (ez a derealizáció). Ilyenkor az ember úgy érezheti, mintha kívülről nézné önmagát vagy az életét, de közben tudja, hogy mi a valóság.

Ez az állapot lehet enyhébb vagy súlyosabb, és tarthat pár pillanattól akár hetekig is. Jelentősen megnehezítheti a mindennapi életet, például a tanulást, a munkát vagy a kapcsolatokat, és az sem ritka, hogy ha szakemberhez fordul az érintett, tévesen más diagnózis születik az állapotáról.

A DDD a disszociatív zavarok közé tartozik, vagyis az élmények, gondolatok és érzések „szétkapcsolódásával” jár. Két fő formája van:


Deperszonalizáció: az ember úgy érzi, mintha eltávolodott volna saját testétől vagy gondolataitól, mintha kívülről figyelné magát.
Derealizáció: a környezet tűnik furcsának, ködösnek, mesterségesnek, mintha nem lenne teljesen valós.


Ezek az élmények visszatérhetnek vagy tartósan is fennállhatnak, és gyakran erős szorongás kíséri őket.

Milyen virágot adjunk anyák napjára?

2026. május 03.

Az anyák napja a gondoskodásról, a figyelemről, és az apró, mégis mély jelentéssel bíró gesztusokról szól.

Bár ilyenkor még kevés a saját kertből szedhető csokor, létezik egy ajándék, amely nemcsak most, hanem hónapokon át örömet ad.

Egy gondosan kiválasztott rózsa többet jelent egy egyszeri meglepetésnél: a nyár elejétől egészen az első fagyokig újra és újra virágba borul, így hónapokon át díszíti a kertet. Olyan ajándék, amely napról napra emlékeztet a szeretetre.

David Austin-rózsák

A rózsamániások nagy kedvencei. Nevüket az angol rózsanemesítőről kapták, aki pályafutása során közel 200 egyedi fajtát alkotott meg. Munkásságát világszerte elismerik: egyik legismertebb fajtája, a Graham Thomas rózsa a „Világ kedvenc rózsája” címet is elnyerte.

Ezek a rózsák a klasszikus formavilágot ötvözik a modern színárnyalatokkal. Közös jellemzőik a különleges telt virágaik, a fűszeres illatuk és a betegségekkel szembeni ellenálló képességük. Gondozásuk egyszerű, mégis lenyűgöző látványt nyújtanak, és minden rózsatípus megtalálható közöttük.

A Magyar Fagylalt Napja

2026. május 03.

300 helyszín és féláras fagylalt

Május 8-án ismét megrendezik a Magyar Fagylalt Napját, amelyhez idén akár 300 cukrászda és fagylaltozó is csatlakozhat országszerte. A résztvevő helyeken legalább négyféle fagylalt lesz elérhető féláron, helyben fogyasztásra.

Az esemény az elmúlt években az egyik legnagyobb hazai gasztrokezdeményezéssé nőtte ki magát: míg tavaly több mint 150 hely vett részt benne, idén ennek dupláját várják a szervezők. A bővülés nemcsak a népszerűséget mutatja, hanem azt is, hogy egyre több hazai cukrászda tekint közös ügyként a rendezvényre. A 2026-os év egyik legfontosabb újdonsága, hogy a „Magyar Fagylalt Napja” hivatalos védjegyoltalmat kapott. Ez azt jelenti, hogy az esemény elnevezését kizárólag regisztrált, ellenőrzött partnerek használhatják, ami hosszú távon a minőségbiztosítást és a rendezvény egységes arculatát is erősíti.