Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Sör, üdítő és tenger gyümölcsei?

Érdekességek2019. szeptember 30.

A köszvény egy nagyon fájdalmas és meglepően gyakori betegség, amely anyagcsere eredetű, így egyáltalán nem mindegy, milyen étrendet folytat az érintett. Dr. Selyem Réka MSc, a FájdalomKözpont reumatológusa a nyári csábítások veszélyeire hívta fel a figyelmet.

Fotó: 123rf.comMiért alakul ki a köszvény?

A köszvény egy gyulladással járó betegség, ami akkor jön létre, ha a vérben felszaporodik a húgysav és annak kristályai kicsapódnak és lerakódnak az ízületi tokot belülről bélelő hártyában. Ezen folyamat következményeként alakul ki a gyulladás, főként a nagylábujjakban, a kezekben, a lábfejekben, térdekben és a könyökben. A köszvény tehát anyagcsere- és immunológiai eredetű, de nem autoimmun betegség, ami főként a középkorúakat és az idősebbeket érinti.
A probléma gyökere tehát a húgysav, amit a purin tartalmú élelmiszerek, italok fogyasztásakor állít elő a szervezet.

Vannak olyan magas purin tartalmú élelmiszerek, amelyek képesek belobbantani egy köszvényes rohamot. A rossz hír, hogy ezek közé tartozik a nyáron igen népszerű sör és a magas cukor-, valamint fruktóz tartalmú üdítők. Mivel kell még óvatosnak lenni az érintetteknek?
– Minden alkohol, a sörön kívül főként a magas alkohol- és cukor tartalmú likőrök.
– Vörös húsok és belsőségek, mint a máj és a vese, amelyek gazdagok a telített zsírsavakban.
– Tenger gyümölcsei, mint rákfélék, szardínia, tonhal, makréla, polipok.
– Minden előre feldolgozott élelmiszerek.
– A szárnyasok közül a pulyka kerülendő.
– Zöldségek közül a spárgában, karfiolban, gombafélékben magasabb a purin tartalom.
– A vaj és a magas zsírtartalmú öntetek (dresszingek) csökkentik a szervezet húgysavkiválasztó képességét, emiatt kerülendők.
– A cukros ételek (vagyis az ezek talaján kialakuló elhízás és a cukorbetegség) ronthatják a köszvény tüneteit.
– A kávé a magas koffein tartalma miatt vízhajtó hatású, és ha dehidratálódik a szervezet, a húgysav kristályok lerakódhatnak az ízületekben.


Mit ehetünk a roham elkerülése érdekében?

A köszvényeseknek tulajdonképpen egy élethosszig tartó egészséges életmódot kell kialakítani, amely hozzájárul a rohamok elkerüléséhez. Ez elsősorban az alacsony zsírtartalmú tejtermékek, zöldségek, teljes kiőrlésű pékáruk, diófélék, magvak fogyasztását jelenti. A jó hír, hogy egy ilyen étrend a szív-érrendszeri betegségek kialakulásának kockázatát is redukálja.

Mit érdemes még beépíteni az étrendbe?
–  Legalább 8 pohár víz naponta.
– Alacsony zsírtartalmú joghurtok, túró, tejtermékek.
– Tojás.
– Alacsony cukortartalmú gyümölcsök, mint málna, egres, alma. A cseresznye is hatásos a tünetek csökkentésében.
– Rengeteg zöldségféle. (Pl. uborka, paradicsom, spenót.)
– Növényi olajok, mint olíva, napraforgó, repce.
– Napi 500-1000 gramm C-vitamin.
– Zsírmentes tej.
– Sok víz.
– Magvak és teljes kiőrlésű lisztek.
– Néhány kocka étcsokoládé és egészséges desszertek (pl. gyümölcs szorbet) energiát adnak.

Fotó: 123rf.com

Köszvénynél az orvosi segítség is elengedhetetlen

Elsősorban egy alapos kivizsgálás keretében meg kell győződni arról, hogy valóban köszvényről és nem például rheumatid arthritisről van szó – hangsúlyozza dr. Selyem Réka MSc, a FájdalomKözpont reumatológusa. – Annak is utána kell járni, nem áll-e valamilyen genetikai eltérés (pl. enzim-hiányok), fokozott sejtciklus (pl. tumorok) vagy anyagcserezavar (pl. elhízás, veseelégtelenség, dehidráció, bizonyos gyógyszerek: vízhajtók, szalicilátok) a köszvény kialakulása mögött.

Ha megszületik a diagnózis, elsősorban természetesen az életmódra kell felhívni a beteg figyelmét, de feladatunk a gyulladás és a fájdalom csökkentése is, különös tekintettel a nagy fájdalommal járó rohamokra. Életmóddal és megfelelő kezeléssel a köszvény jó eséllyel kordában tartható.


forrás: Patika Magazin.hu
hírek, aktualitások

Nyári diétázás: kudarcra van ítélve?

2026. június 24.



Fagyi, chips, gyorsételek: a nyaralásból hazaérkezve sokan megfogadják, hogy most már tényleg jobban odafigyelnek az étkezésre. Ilyenkor könnyen előfordulhat, hogy az interneten talált, gyors sikert ígérő diéták lesznek a csábítóak. Mi a probléma ezekkel az étrendekkel és hogyan lehet hosszú távú hatást elérni? Most Bakk Brigittával, a Flora dietetikusával feltérképezzük, hogyan érdemes belevágni az életmódváltásba.

Sprint helyett hosszú táv

Monoton diéták helyett érdemes olyat választanunk, amit hosszú távon is fenn tudunk tartani, ugyanis ezzel lehet tartós változást elérni. Általában hónapok, évek alatt szedjük fel a túlsúlyt, de gyakorlatilag azonnal, pár hét alatt szeretnénk megszabadulni tőle. Utazás előtt például sokan kezdenek el koplalni, hogy utána a vakáción duplán bepótoljanak mindent, azonban ez hirtelen súlygyarapodással is járhat – ezt hívjuk jojóeffektusnak. Annak érdekében tehát, hogy hatékony legyen az életmódváltás, kampányszerű diétázás helyett válasszunk olyan étrendet, ami ténylegesen beilleszthető a mindennapi életvitelünkbe. A mediterrán diéta is annak köszönheti a népszerűségét, hogy a legtöbb ember számára javasolható és változatos elemeket tartalmaz. Ez az étrend gazdag gyümölcsökben, zöldségekben, teljes kiőrlésű gabonákban, hüvelyesekben, magvakban és olívaolajban.

Az óriássejtes vírus okozta a legtöbb súlyos légúti megbetegedést az idei szezon második felében

2026. június 23.



A kórházi ellátást igénylő súlyos akut légúti megbetegedések közel harmadát a légúti óriássejtes vírus (RSV) okozta 2026. április közepén, ami az elmúlt három év legmagasabb értéke. A súlyos betegek fele öt év alatti kisgyermek volt. Orvosszakmai szervezetek és a Melletted a Helyem Egyesület szerint az idei szezon számadatai azt jelzik, hogy a megelőzés mielőbbi erősítése már nem tűr halasztást.

A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) adatai szerint a 12. héten, vagyis március közepén a légúti fertőzés gyanújával vett minták legnagyobb része, 35 százaléka RSV-re bizonyult pozitívnak. Az influenza és a COVID ehhez képest elenyésző, 5, illetve néhány százalékos arányban volt jelen a mintákban. Egy hónappal később, vagyis április közepén a súlyos légúti fertőzéses megbetegedések (SARI) miatti kórházi kezelések közel harmadáért (32,8%) volt felelős a légúti óriássejtes vírus. Ez az elmúlt három év legmagasabb értéke volt.

Az RSV az újszülöttekre a legveszélyesebb

A SARI-val ápoltak közel fele öt év alatti kisgyermek volt, akiknek nagytöbbsége – több mint 85 százaléka – RSV miatt került kórházba. Mivel az RSV főként az alsó légutakat támadja meg, a még éretlen tüdővel, fejletlenebb immunrendszerrel rendelkező csecsemőkre, koraszülöttekre különösen veszélyes. Az ő esetükben gyakori az oxigénterápiával és gépi lélegeztetéssel együtt járó, több napos vagy hetes intenzív osztályos kezelés, és sajnos az elhalálozás kockázata is magasabb.

Hőségájulás

2026. június 23.

Hazánk nyári éghajlati viszonyai között ez a leggyakoribb hőártalom. Nem feltétlenül jár a test hőmérsékletének emelkedésével. A keringés zavaraként jöhet létre.

Az időskor, az értágító kezelés, a vízhajtó gyógyszerek szedése, az alkoholhatás hajlamosító tényezők.

Az általában jóindulatú, gyorsan rendeződő, múló rosszullét során a hűvös, sápadt bőrön testszerte nagycseppes verejtékezés jelentkezik. Émelygéssel, esetleg hányással járhat. Gyér (50–60/perc) pulzus tapintható, mely 5–15 perc alatt normalizálódik.

A beteget lehetőleg hűvös, szellős helyen kell lefektetni, ruházatát meglazítani. Az alsó végtagok megemelésével javítható az agy vérellátása, ezzel elősegíthető az állapot gyorsabb rendeződése.