Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Sokak gyomra nem bírja a húsvéti tojást

Érdekességek2021. április 05.

Fotó: pixabay.com

Az ételintoleranciával küzdő emberek körében a tojásfehérje és a tojássárgája is benne van a leggyakrabban gyomorbántalmakat és bélpanaszokat okozó ételek listájában, a páciensek közel harmadát a mustár és a torma is irritálja, míg a sonkát közülük szinte mindenkinek gond nélkül befogadja a gyomra – derül ki abból az összesítésből, amelyben 376 emésztőszervi gondokkal küzdő páciens ételintolerancia vizsgálatának eredményét dolgozta fel a Magyar Preventív Gasztroenterológiai Társaság (MAPPET).

A tojás, egyes gabonák és az oloajos magvak okozzák a legtöbb bajt

A tejfehérje, a tojásfehérje és a tojássárgája, egyes gabonafélék és olajos magvak okoznak a leggyakrabban puffadást, hasfeszülést, hasmenést, székrekedést, gyomorgörcsöt azoknál az embereknél, akiknél ételintolerancia mutatható ki.

A húsokkal általában nincs gond

Ezzel szemben a panaszokkal gasztroenterológus szakorvoshoz forduló pácienseknél a különféle húsok – akár sertés, akár baromfi – jellemzően nem okoznak irritációt.

Amint dr. Takáts Alajos belgyógyász-gasztroenterológus főorvos, a MAPPET vezetőségi tagja rámutat, ennek az a magyarázata, hogy más típusú fehérjék találhatók az egyes ételekben és ételadalékokban.

A magyarázat

Az ételintoleranciával küszködő emberek bélrendszerében a tejben, a tojásban, a búzában, a kukoricában, a babban vagy az olajos magvakban lévő fehérjék váltanak ki legnagyobb arányban gyulladást, aminek következtében a bél immunrendszere Immunglobulin G ellenanyagot termel.

Ez a fajta hatás a húsféleségekre nem jellemző, ezért van, hogy a húsvéti asztalon lévő sonka kevesebbeknél okoz panaszt, mint a főtt tojás, a torma vagy a mustár.

Az ételintolerancia és az ételallergia más és más betegség

– A kutatásunkban összegzett 376 ételintolerancia vizsgálat eredménye nem azt mutatja meg, hogy általánosságban melyik étel az egészséges és melyik nem. Arról ad információt, hogy azoknál az embereknél, akiknél régóta fennálló gyomorbántalmaik és bélpanaszaik hátterében nem találtunk szervi elváltozást, de kimutatható volt az ételintolerancia, náluk melyik ételek lehettek a bajok okozói – magyarázza Takáts Alajos.


A főorvos hangsúlyozza: az ételallergia és az ételintolerancia két különböző betegség.

www.mappet.hu

Magyar Preventív Gasztroenterológiai Társaság


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Elsavasodhat-e a szánk?

2026. augusztus 24.

A fogszuvasodás valójában egy hosszabb időtartamot magába foglaló folyamat: a szájüregben lévő baktériumok - amelyek savat képeznek - lebontó munkájának mellékterméke, mely csökkenti a szájüreg pH értékét.

Ez normál esetben az enyhén savas kémhatástól a semleges, pH 7- ig terjed. Az erózió elsősorban akkor alakul ki, amikor a szájüreg pH-értéke 5,5 alá esik, tehát kimondottan savas kémhatásúvá válik. Ilyenkor jelentős ásványi anyagok oldódhatnak ki fogainkból. A fogszuvasodást az elsődleges tényezőkön túl (baktériumok, táplálék), másodlagos tényezők is befolyásolják, mint a kor, a nem, genetikai tényezők, a nyál összetétele, de akár a földrajzi elhelyezkedés vagy szociális és gazdasági tényezők is. A fogszuvasodás kialakulásának két kulcsfontosságú szereplője a Streptococcus mutans nevű baktérium és a cukor. A Streptococcus mutans az elfogyasztott cukor lebontása közben savat termel, amely jelentős mértékben megbontja a fogzománcot és fogszuvasodást okoz.

Vigyázzunk a szemünk fényér

2026. augusztus 24.

Érzékszerveink közül a legösszetettebb, de egyben a legérzékenyebb a szemünk. A túl erős sugárzással szemben a szem védekezik, a pupilla összehúzódásával válaszol.

Természetes védelem

Láthatatlan veszélyt jelent a 380 nm hullámhossznál rövidebb, szemmel nem látható ultraibolya sugárzás, valamint a nagy energiájú kék fény (400-475 nm), mely a napsugarakból érheti szemünket. A természet szerencsére gondoskodott a szem automatikus védekezéséről ezekkel a sugarakkal szemben is egy „belső napszemüveg” által, amely képes elnyelni őket és nem engedi, hogy az éleslátás helyén, a makulán kárt okozzanak. Ezt a védelmet a makula felszínén koncentrálódott védőanyag: a lutein és a zeaxantin eredményezi.

A forró nyári napok különösen megterhelik a szervezetet

2026. augusztus 23.

A szervezet hőszabályozó képességét az életkor, a testsúly, a fizikai erőnlét, az egészségi állapot, a táplálkozás és gyógyszerszedés is befolyásolja. Ezért fontos, hogy alkalmazkodjunk a meleg, forró napokhoz.


Zuhanyozzunk langyos vagy hideg vízzel, naponta akár többször is;
érdemes ventillátort használni, 1-2 órát légkondicionált helyiségben tölteni;
a déli órákat lehetőség szerint töltsük zárt helyen, sötétített helyiségben;
fogyasszunk vizet, teát, szénsavmentes üdítőt, jót tesz a paradicsomlé, az aludttej, a kefir, a joghurt és a levesek;
NE fogyasszunk kávét, alkoholos italt, cukros, illetve szénsavas üdítőt;
a szabadban érdemes széles karimájú kalapot, napszemüveget viselni;
hordjunk világos színű, bő szabású, pamut öltözetet;
használjunk bőrtípusunknak megfelelő fényvédő krémet;
a csecsemőket, kisgyermekeket árnyékban levegőztessük, ne sétáltassunk a hőségben kisbabát;
sose hagyjunk gyermeket, állatokat (kutyát) zárt, szellőzés nélküli parkoló autóban.