Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Sok kicsi sokra megy: mit tegyél, ha nem fér bele másfél óra edzés a napodba?

Érdekességek2024. október 31.

A “Szeretnék, de sajnos nincs rá időm." az egyik leggyakoribb válasz, amit az emberek arra a kérdésre adnak, hogy miért nem sportolnak valamit. Egy másfél órás edzés valóban nem mindenkinek fér bele a napjába, de szerencsére már a 20-40 perces testmozgás is jelentősen hozzá tud járulni a testi és szellemi egészség megőrzéséhez, különösen, ha rendszeresen végezzük azt.  

Napi 20 perc is elég lehet
Hogy pontosan milyen hosszú legyen az edzés, arra nehéz egzakt választ adni, hiszen ez függ a saját testi adottságaidtól, céljaidtól és időbeosztásodtól is. A jó hír viszont az, hogy a rövidebb, de rendszeres edzések szinte minden téren a hasznodra tudnak válni. Napi 20-30 perc mozgás beiktatása már érezhetően hozzá fog járulni az egészséges életmódhoz, mert segíti az anyagcsere serkentését, javítja a hangulatot és csökkenti a stresszt.
 
Egy 20 perces séta a nap végén szinte biztosan támogatja a jobb alvást, vagy egy gyors tekerés reggel a szobabiciklin segít, hogy beinduljon a metabolizmusod, és energikusan láss neki a napnak. Ráadásul ehhez tényleg elég csak egy fél órával korábban kikelni az ágyból.
Miért hatékony a rövid, de rendszeres edzés?
Akár izomépítésről, akár kalóriaégetésről van szó, az edzések intenzitása fontosabb, mint az időtartam. Egy 20-30 perces intervallumos edzés hatékonyabb lehet, mint egy hosszabb, de alacsonyabb intenzitású tréning.
A rövid edzések segítenek az izomerő, állóképesség és általános fittség megőrzésében, az erőnlét fenntartásában, de a rövid, dinamikus mozgás felfrissíti az elmét és javítja a koncentrációt is. A rövid testmozgás másik nagy előnye, hogy sokkal könnyebben beépíthető a napi rutinba, így egyszerűbben válik az életed részévé a sport.
Az otthoni edzéssel még több időt spórolsz
Noha megvan a maga hangulata, és sokaknak a motivációban is segít, tény, hogy az edzőtermi látogatások sok időt vehetnek igénybe: eleve el kell jutni az edzőterembe, ott át kell öltözni, utána zuhanyozni, hajat szárítani, mielőtt a következő találkozónkra indulnánk. Az otthoni edzéssel időt takaríthatsz meg, így a testmozgás ténylegesen csak annyi időt vesz el a napodból, amennyit a kalóriaégetésre és izomépítésre fordítasz. Fél órát lazán kocoghatsz a futópadon, míg a gyerekek a másik szobában játszanak, megsül a vacsora, vagy akár nézel egy részt a kedvenc sorozatodból.


Ha nem kell megszervezned, hogy elmenj otthonról, azzal nemcsak időt takarítasz meg, de annak is kisebb lesz az esélye, hogy kihagyod az edzést. Egy futópad, egy szobabicikli és egy súlyzós edzés kombinációjával akár a nappalidban is hatékonyan elvégezheted a teljes testedzést, és ha erre minden nap szánsz fél órát, azzal még jobbat is teszel magadnak, mintha hetente egyszer mozogsz másfél órát - de azt is csak akkor, ha nem jön közbe semmi.
Több rövidebb edzés egy nap folyamán
Vannak persze élethelyzetek, amikor napi 30-40 percet is nehéz lehet találni a testmozgásra. Ilyenkor nyugodtan szétoszthatod a testmozgást akár több rövidebb szakaszra is, például ébredés után 10 perc nyújtás segít beindítani a vérkeringést, ebédszünetben 20 perc séta hozzájárul a mentális egészséged megőrzéséhez, este pedig 15 perc kardióval máris tettél valamit a szívedért.
A napi több részre elosztott mozgással egész nap fenntarthatod az energiaszintedet és a szellemi frissességedet, de az ülőmunka káros hatását is ellensúlyozhatod vele.
Időszakos böjttel még látványosabb lehet az eredmény
A rövidebb, de intenzív edzések eredménye még látványosabbá tehető a testsúlyt és az anyagcserét szabályozó időszakos böjttel (intermittent fasting), ami nem véletlenül lett olyan népszerű az elmúlt időszakban.

A módszer lényege röviden az, hogy bizonyos órákban nem eszel, és csak egy meghatározott időablakban fogyasztasz ételt.
A böjt ideje alatt végzett mozgás még hatékonyabb, mivel a test ilyenkor a felhalmozott zsírhoz nyúl energiaforrásként, vagyis még gyorsabb lehet a fogyás.
Az időhiány tehát nem lehet kifogás a testmozgás elhanyagolására, különösen, hogy az edzőgépek segítségével akár intenzív kardió gyakorlatokat is végezhetsz anélkül, hogy a nappalid kényelmét el kellene hagynod.

Ne feledd, hogy a kulcsszó a rendszeresség, vagyis azzal teszed a legjobbat magadnak, ha olyan edzéstervet választasz, amihez valóban tartani is tudod magadat. Hiszen a kevesebb testmozgás lehet éppen olyan hatékony, mint a hosszabb edzés, de mindenféleképpen jobb, mint ha egyáltalán nem mozogsz.


forrás: Harmonet.hu
hírek, aktualitások

Hogyan hat a telefonozás és a stressz szájüregünk egészségére?

2025. október 30.

A mindennapi életünkben jelen lévő stressz nemcsak a lelki egyensúlyunkat és általános egészségünket terheli meg, hanem a szájüreg állapotára is negatívan hathat. Egy 2024-ben végzett kutatás rávilágított arra, hogy a fokozott stressz és szorongás összefügg a bruxizmus, vagyis a fogcsikorgatás gyakoribb előfordulásával. Ez a jelenség hosszú távon komoly problémákat okozhat: a fogak fokozott kopásától kezdve az állkapocsízületi panaszokon át egészen a szájüreg általános egészségének romlásáig. Az eredmények hangsúlyozzák, hogy a stresszkezelés és a tudatos szájápolás egyaránt fontos szerepet játszik a megelőzésben.

A túlzott telefonozás és a fogszuvasodás kapcsolata

Az okostelefon ma már a mindennapok elengedhetetlen része, ám egyre több kutatás figyelmeztet arra, hogy a túlzásba vitt használata nemcsak a szemre és a testtartásra, hanem a szájüreg egészségére is hatással lehet. Azok a serdülők, akik hetente több mint 6 órán át használtak okostelefont, 28%-kal nagyobb valószínűséggel tapasztaltak fogszuvasodási tüneteket, mint azok, akik kevesebb mint 2 órán át használták okostelefonjukat – számolt be róla 2024-es kutatásában a Nature. A jelenség mögött több tényező is állhat: a képernyő előtt töltött hosszú idő gyakran párosul nassolással, cukros italok fogyasztásával, kevesebb vízivással és hanyagabb szájápolási rutinnal. Mindez együttesen kedvez a baktériumok elszaporodásának és a zománc ásványianyag-vesztésének, vagyis a szuvasodás kialakulásának.

A mellrák típusai, kockázati tényezői

2025. október 30.

A mellrák esetében örökletes és nem örökletes („sporadikus”) betegségről beszélhetünk. A ritkább, örökletes emlőrák hátterében gyakran az ún. BRCA gén különféle mutációja áll, ami növeli a daganatok kialakulásának kockázatát. Emellett ismertek más, kockázatot fokozó géneltérések is. Ma már célzott genetikai tanácsadás és vizsgálat segít azonosítani az érintetteket, és ezek az eredmények a műtéti és gyógyszeres döntéseket is befolyásolják.

A nem örökletes emlőrák jelenléte jóval gyakoribb Magyarországon. Kialakulásának leggyakoribb okai:


életmódbeli tényezők, mint a mozgáshiány, túlsúly, dohányzás, túlzott alkoholfogyasztás
cukorbetegség
rossz anyagcsere kontroll
terhesség, szülés, szoptatás hiánya vagy minél későbbi életkorra tolódása
korábbi emlőbesugárzás (pl. gyerekkorban más daganat miatt)
emlőt érő mikrotraumák (bizonyos sportágakban)


A betegség három fő szövettani altípusa eltérő „vezérlő mechanizmussal” és terápiával jár:


Hormonreceptor-pozitív (az esetek kb. 75–80%-a): jól reagál antiösztrogén/ösztrogéncsökkentő kezelésekre.
HER2-pozitív (az esetek kb. 10–15%-a): ma már célzott HER2-gátló antitestekkel és modern molekuláris terápiákkal hosszú távon kontrollálható.
Tripla negatív (az esetek ~10%-a): nem érzékeny hormon- vagy HER2-célzásra, de kemoterápiával és újabb immunterápiákkal hatékonyan kezelhető.

Vizuális érzékelés, avagy a látás világa

2025. október 29.

A látás és a szenzoros feldolgozás arányáról nincsenek pontos, általánosan elfogadott statisztikák, de a szakirodalom szerint a látási élményünk jelentős része nem csupán a látott információk észleléséből áll, hanem azok feldolgozásából is.

Vizuális feldolgozás


Látás: a látás magában foglalja a fényérzékelést és a vizuális információk észlelését, amelyet a szemünk végez. A retina érzékeli a fényt, amelyet az agyunk értelmez, hogy képet alkothasson a külvilágról.
Szenzoros feldolgozás: a szenzoros feldolgozás során az agyunk nemcsak az alapvető látási információkat dolgozza fel (mint pl. színek, formák), hanem azokat kontextusba is helyezi. Ez magában foglalja a figyelmet, a memóriát és az érzelmeket is, amelyek mind befolyásolják, hogyan értelmezzük azt, amit látunk.


Arányok Bár konkrét számadatokat nehéz megadni, szakértők gyakran említik, hogy a vizuális élményünk kb. 80-90%-a származik a szenzoros feldolgozásból.

Ez azt jelenti, hogy csupán 10-20% az, amit közvetlenül látunk, a többi információt az agyunk dolgozza fel és értelmezi.


Érzékszervek az SPD (szenzoros feldolgozási zavar) szerint
Vizuális (látás)
Auditív (hallás)
Taktilis (érintés)
Vesztibuláris (egyensúly)
Proprioceptív (testhelyzet)
Interoceptív (belső érzékszervek)
Olfaktórikus (szaglás)
Gusztatorikus (ízérzés)