Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Sok internetező próbálkozik a digitális detox-szal

Érdekességek2019. november 10.

Fotó: 123rf.comA brit internetezők több mint egyharmada él a digitális detoxikálás gyakorlatával, vagyis kapcsolódik le időről időre a digitális világról – derült ki a brit távközlési hatóság, az Ofcom szokásos évi jelentéséből, amely szerint a szigetország 16-24 éves fiataljai töltik a legtöbb, napi szinten csaknem kilenc órát a világhálón.

A Communications Market Report szerint a brit felnőttek ma átlagosan 25 órát, míg 2005-ben még csak kilenc órát töltöttek online egy héten. A felhasználók háromnegyede számára fontos az internet a mindennapokban, 59 százalékuk egyenesen “ragaszkodik” az online jelenlétet biztosító készülékéhez – írta a The Guardian című brit lap internetes oldala.

A 2050 felnőtt és 500 tinédzser megkérdezésével készített jelentés szerint a válaszadók több mint harmada számára jelent nehézséget, hogy lekapcsolódjon a netről és majdnem 50 százalékuk – a 16-24 éveseknél 59 százalék – egyenesen elveszve érzi magát internetkapcsolat nélkül. A mutatók szerint a 16-24 évesek töltik a legtöbb, napi szinten csaknem kilenc órát internetezéssel.

A megkérdezettek nagy része ugyanakkor aggódik a világháló iránti megszállottsága miatt. Tízből négyen vélték úgy, hogy túl sok időt töltenek online, és 41 százalékuk elismerte, hogy többet internetezik, mint szeretne.


A megkérdezettek majdnem fele mondta, hogy a túl sok internetezés a házimunka és az alvás, csaknem minden harmadik válaszadó szerint a családdal vagy a barátokkal töltött idő rovására megy. A válaszadók 13 százaléka késett már el munkából a böngészés miatt. A kamaszok 60 százaléka hanyagolta már el a házi feladatot és 25 százaléka késett már el az iskolából a netezés miatt. Az eredmények szerint minden tizedik felhasználó napjában több mint ötvenszer kapcsolódik az internethez.

A felmérés szerint a folyamatos internetezés negatív hatással van a felhasználók modorára is. A válaszadók szerint előfordul, hogy a telefonjukba temetkezők összeütköznek másokkal, akkor is szöveges üzenetben kommunikálnak, amikor egy helyiségben tartózkodnak a beszélgetőpartnerükkel, vagy épp megfeledkeznek a velük lévő barátjukról, rokonukról.

A felmérés szerint a megkérdezettek több mint harmada – vagyis Nagy-Britanniára kivetítve nagyjából 15 millió ember – tartott digitális detoxikálást az elmúlt évben, és 11 százalékuk a múlt héten is élt a gyakorlattal. A válaszadók egy része például internetkapcsolat nélküli helyre, vagy a mobiltelefonját szándékosan otthon hagyva ment vakációzni, de olyan is akadt, aki még a vonalas telefont is bojkottálta a szünidő alatt.

A digitális detoxikálás a 16-24 éves korosztály körében a legnépszerűbb: több mint 50 százalékuk élt a gyakorlattal az előző évben. A legkisebb hajlandóságot a kamaszok mutatták: 61 százalékuk mondta, hogy csupán szülői vagy nevelői nyomásra kapcsolódott le egy időre a digitális világról. A jelentés rámutat, hogy az interneten felnőtt nemzedék – szemben azzal, amelynek alkalmazkodnia kellett az új technológiához – kevésbé tekinti problémásnak, hogy túl sok időt tölt online.


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Veszélyes vakáció

2026. június 24.

A fiúk kicsi korban kétszer, serdülõkorban háromszor gyakrabban szenvednek balesetet, mint a lányok.

A gyerekeket sajnos éppúgy érheti végzetes baleset, mint a felnõtteket, a sérültek 1,5-2 százaléka nem éli túl a traumát. A baleseti halálozás az 1-4 éves korosztályban a legnagyobb, a tragédiák majdnem 60 százaléka pedig fej- és nyaksérülések következménye.

A legtöbb sérülés tavasszal, az iskolaév végén, illetve nyáron és kora õsszel következik be. Ez a jó idõvel éppúgy összefügg, mint a szünidõ- adta szabadsággal. A gyerekek, különösen a 3 éven aluliak, legtöbbször otthon szenvednek balesetet. A második legveszélyesebb hely a gyerekek számára az utca, beleértve a játszótereket, a sportpályákat és az ilyen helyeken ûzött sportokat, mint a kerékpározás, a görkorcsolyázás. A közlekedési balesetek száma relatíve kevés, de általában súlyos sérülésekkel jár.

Nyári diétázás: kudarcra van ítélve?

2026. június 24.



Fagyi, chips, gyorsételek: a nyaralásból hazaérkezve sokan megfogadják, hogy most már tényleg jobban odafigyelnek az étkezésre. Ilyenkor könnyen előfordulhat, hogy az interneten talált, gyors sikert ígérő diéták lesznek a csábítóak. Mi a probléma ezekkel az étrendekkel és hogyan lehet hosszú távú hatást elérni? Most Bakk Brigittával, a Flora dietetikusával feltérképezzük, hogyan érdemes belevágni az életmódváltásba.

Sprint helyett hosszú táv

Monoton diéták helyett érdemes olyat választanunk, amit hosszú távon is fenn tudunk tartani, ugyanis ezzel lehet tartós változást elérni. Általában hónapok, évek alatt szedjük fel a túlsúlyt, de gyakorlatilag azonnal, pár hét alatt szeretnénk megszabadulni tőle. Utazás előtt például sokan kezdenek el koplalni, hogy utána a vakáción duplán bepótoljanak mindent, azonban ez hirtelen súlygyarapodással is járhat – ezt hívjuk jojóeffektusnak. Annak érdekében tehát, hogy hatékony legyen az életmódváltás, kampányszerű diétázás helyett válasszunk olyan étrendet, ami ténylegesen beilleszthető a mindennapi életvitelünkbe. A mediterrán diéta is annak köszönheti a népszerűségét, hogy a legtöbb ember számára javasolható és változatos elemeket tartalmaz. Ez az étrend gazdag gyümölcsökben, zöldségekben, teljes kiőrlésű gabonákban, hüvelyesekben, magvakban és olívaolajban.

Az óriássejtes vírus okozta a legtöbb súlyos légúti megbetegedést az idei szezon második felében

2026. június 23.



A kórházi ellátást igénylő súlyos akut légúti megbetegedések közel harmadát a légúti óriássejtes vírus (RSV) okozta 2026. április közepén, ami az elmúlt három év legmagasabb értéke. A súlyos betegek fele öt év alatti kisgyermek volt. Orvosszakmai szervezetek és a Melletted a Helyem Egyesület szerint az idei szezon számadatai azt jelzik, hogy a megelőzés mielőbbi erősítése már nem tűr halasztást.

A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) adatai szerint a 12. héten, vagyis március közepén a légúti fertőzés gyanújával vett minták legnagyobb része, 35 százaléka RSV-re bizonyult pozitívnak. Az influenza és a COVID ehhez képest elenyésző, 5, illetve néhány százalékos arányban volt jelen a mintákban. Egy hónappal később, vagyis április közepén a súlyos légúti fertőzéses megbetegedések (SARI) miatti kórházi kezelések közel harmadáért (32,8%) volt felelős a légúti óriássejtes vírus. Ez az elmúlt három év legmagasabb értéke volt.

Az RSV az újszülöttekre a legveszélyesebb

A SARI-val ápoltak közel fele öt év alatti kisgyermek volt, akiknek nagytöbbsége – több mint 85 százaléka – RSV miatt került kórházba. Mivel az RSV főként az alsó légutakat támadja meg, a még éretlen tüdővel, fejletlenebb immunrendszerrel rendelkező csecsemőkre, koraszülöttekre különösen veszélyes. Az ő esetükben gyakori az oxigénterápiával és gépi lélegeztetéssel együtt járó, több napos vagy hetes intenzív osztályos kezelés, és sajnos az elhalálozás kockázata is magasabb.