Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Sóbarlang-terápiák – Mit gondol erről a gyermekpulmonológus?

Érdekességek2022. augusztus 06.

A sóbarlang-terápiák a légutak krónikus gyulladását csökkentik, megelőzve, illetve enyhítve a légúti tüneteket.

Fotó: gettyimages.comA sóbarlangok légúti tünetekre gyakorolt kedvező hatása több évszázados megfigyelés: a sóbarlangban tartózkodó krónikus légúti betegségekben (arcüreggyulladás, asztma, krónikus bronchitis, hörgőtágulat stb.) szenvedők tünetei jelentősen csökkentek, illetve elmúltak.

A sóbarlang-terápia elve

A belélegzett levegő magas NaCl-tartalma, ozmotikus hatása révén, magához vonzza a nedvességet a hörgők felszínén. Az ozmotikus hatás következtében nyákoldás következik be, mely elősegíti a köpet eltávolítását a hörgőrendszerből. A sóbarlang levegője bakteriosztatikus és baktericid hatású.

A sóbarlang-terápia fajtái

1. Száraz sóbarlang-terápia: természetes kősó száraz, tehát nem vízhez kötött NaCl részecskéinek légtérbe juttatása.

2. Nedves sóbarlang-terápia: sót párologtatnak nedves közegben.

3. Természetes sóbarlang-terápia: földalatti üregek, melyek levegőjében sórészecskék vannak. A bánya levegőjének nagyfokú a tisztasága, csíramentessége. A sóbányák páratartalma mind a hideg, mind a meleg évszakban állandó.

Ma a leggyakoribb krónikus betegség gyermekkorban az asthma bronchiale. Az asztma és az egyéb krónikus légúti betegségek alapja a légúti nyálkahártya krónikus gyulladása.

Gyermekkorban a sóbarlang-terápiák kedvező hatására van példa, azonban azok nem egyértelműen bizonyítottak.

Sóbarlang-terápia a legkisebbeknek nem ajánlott

Számításba kell venni azt is, hogy gyermekkornak számít a csecsemőkortól, kisdedkoron keresztül, a 18 éves életkorig. A csecsemők és kisdedek esetében a sóbarlang-terápia eredményeként főleg a koncentráltabb mesterséges sóbarlangokban a pár mm-es hörgőkben létrejövő intenzív nyáktermelődés és váladékoldás akár előnytelen is lehet, mivel a keletkezett bőséges nyák eltömeszelheti a kishörgőket, így köhögést, nehézlégzést esetleg zihálást is kiválthat. A légúti fejlődési rendellenességben szenvedő csecsemőknél (ezek közül leggyakoribb a porgyengeségből adódó légúti szűkület), a szűkület mögötti túlzott váladéktermelődés és pangás jelenthet fokozott tüneti kockázatot.

A sóbarlangban történő tartózkodás során, különösen a koncentráltabb, száraz só technikák esetében a belélegzett só akár irritatív is lehet, és provokálhatja a fenti tüneteket. További rizikótényező, hogy főként a mesterséges sóbarlangok légtere relatíve kicsi, a terápián résztvevő csecsemők és kisdedek hurutos betegségei az intenzívebbé váló köhögés során cseppfertőzéssel egyik gyermekről a másikra terjedhetnek. A kúrán akut hurutos tünetekkel részt vevő gyermekek légúti fertőzések terjesztői is lehetnek.
Csecsemő- és kisdedkorban ezért a sóbarlang-terápiák nem ajánlottak.


A nagyok mehetnek sóbarlangba

Nagyobb gyermekeknél – 5 éves kor felett – a sóbarlang-terápiák kiegészítő, a gyógyszeres kezelés melletti ún. adjuváns terápiaként használhatók. Fontos azonban megjegyezni, hogy a gyermekeknél a természetes sóbarlang-terápiák részesítendők előnyben, szemben a mesterséges sóbarlang-terápiákkal. A természetes sóbarlangokban általában egy-két hetes folyamatos, naponta több órán át tartó kezelés folyik.

A sóbarlangban eltöltött idő fontos tényező a gyulladt hörgőnyálkahártya regenerálódása szempontjából, hiszen ez a csíramentes, állandó páratartalmú helyen eltöltött huzamos idő alatt következhet csak be. A mesterséges sóbarlang a nyákoldást ugyan biztosítja, azonban az ott eltöltött idő még az ismételt alkalmak ellenére sem elegendő a nyálkahártya regenerálódására, ugyanis az általában napi egyórás terápiát követően a gyermek ismét a nagyvárosi levegőt szívja.

Igen jó hatású a légzőszervi tünetekre az is, ha a barlangban eltöltött idő alatt nemcsak passzív légzés, hanem fizikai aktivitás, testmozgás, sport is történik, melyen keresztül a sóbarlang terápia hatásossága fokozható.

Kérdezzük meg az orvost

A sóbarlang-terápiák megkezdése előtt elengedhetetlen a gyermekek alapos gyermek-tüdőgyógyászati kivizsgálása. Ugyanakkor a krónikus légúti betegségekben szenvedő, pulmonológus által gondozott gyermekeknél is szükséges megkérdezni a gyermektüdőgyógyász kezelőorvost arról, hogy a sóbarlang-terápia gyermekük esetében ajánlott, vagy sem. A gyermektüdőgyógyász a beteg aktuális állapotának ismeretében tudja mérlegelni a sóbarlang-terápia hasznát, illetve kockázatát.

Dr. Bánfi Andrea PhD.
vezető főorvos, gyermektüdőgyógyász


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Magány vagy egyedüllét?

2024. április 13.

Az élet: magány. Ha az ember magányossága miatt szenved, annak az az oka, hogy nem ismeri önmagát, mert nem érti az élet igazi struktúráját. Majdnem mindenki szenved a magánytól, sokan szinte állandóan. A magányosság és az egyedüllét azonban két teljesen különböző dolog.  

„Egyedül születünk, egyedül élünk, és egyedül halunk meg..."

Általában, aki a magányosságtól szenved, az olyasvalami hiányától szenved, amit nem saját magában keresett. Sokan azért vágynak társra, hogy megértésre találjanak, amit nem képesek megadni önmaguknak. Ahhoz, hogy egyedül tudjunk maradni önmagunkkal, hogy elfogadjuk magunkat, az önismeret által juthatunk el. Ha magunkat ismerjük, a világot ismerjük.

Majdnem mindenki szenved a magánytól, sokan szinte állandóan.

A magányos embernek nincs kivel kapcsolatot teremtenie semmilyen szinten, legyen az csupán ismeretség, barátság vagy tartós szerelem. Ha sikerül is kapcsolatot teremtenie, esetleg nincsenek eszközei arra, hogy azt fenntartsa, és ne szenvedjen tovább a magánytól. Az emberi kapcsolatok segítenek saját értékeink megítélésében és abban, hogy életünk eseményeit megfelelően tudjuk kezelni, hogy összhangba hozzuk a tőlünk függetlenül létező külvilág hatásait belső érzéseinkkel.

A magány akkor következik be, amikor az ember nem tudja megítélni ezeket az értékeket, ami következménye annak, hogy nincs akivel megbeszélje, akitől megerősítést kaphatna. A kommunikáció azért játszik fontos szerepet a mindennapi kapcsolatokban, mert segítségével informálódhatunk folyamatosan arról, hogy mennyire fontos a személyünk a másik számára. 

A magány érzése a másik ember társasága, közelsége utáni vágyakozás miatt alakul ki. Azért van szükség a másik emberre, hogy megerősítsen minket önmagunk értékelésében és segítsen eligazodni a körülöttünk történő dolgokban, segítsen felismerni valódi jelentőségünket. Egyes személyeken könnyebben lehet úrrá a magány mint másokon, ilyenkor sok függ attól, hogy elég erős-e az illető személyisége, vannak-e lelki tartalékai, hogy megküzdjön a magánnyal. Számtalan oka lehet annak, hogy valaki magányosnak érezze magát. 

A legnagyobb kár, amit a magány okozhat, hogy egyes elfojtott szorongások elhatalmasodhatnak, és súlyos rombolást okoznak a személyiségben. Az embereknek szükségük van a szerelemre, a szeretetre. Ezek nélkül nem képesek normális, egészséges személyiségként leélni az életüket.

Ez a kardiológiai rehabilitáció 5 fő eleme

2024. április 13.

A kardiológiai rehabilitáció célja nem csak az, hogy megelőzhető legyen egy második szív-érrendszeri esemény, például szívinfarktus, de az is, hogy a fizikai változtatásokon túli szakértői támogatással érhető, fenntartható, sőt élvezhető legyen az új életmód. Dr. Müller Gábor, a KardioKözpont kardiológusa szerint így lehet a kényszer szülte igényből előnyt kovácsolni.

Milyen betegségek, állapotok esetén fontos a kardiológiai rehabilitáció?

A kardiológiai rehabilitáció többet jelent annál, mint egy szív-érrendszeri esemény, például szívinfarktus után a kórházban történő kezelés. A hosszú távú kardiológiai gondozás célja ugyanis nem csak az esemény utáni felépülés támogatása, de az is, hogy az élet hátralévő része jó minőségű legyen és jelentősen visszaszoruljanak azok a kockázati tényezők, amelyek a szív-érrendszeri betegséghez és esetleg a műtéthez vezettek. Éppen ezért minden jelentős hazai és külföldi szakmai szervezet támogatja a kardiológiai rehabilitációt, beleértve az American Heart Association-t is.

Különösen ajánlott a hosszú távú program az alábbi események után, illetve állapotok megléte esetén:


– szívinfarktus,
– szívkoszorúér betegség,
– szívelégtelenség,
– perifériás artériás betegség (PAD),
– mellkasi fájdalom (angina pectoris),
– bizonyos örökletes szívbetegségek,
– szívizomgyulladás,
– bypass műtét, sztent beültetés, angioplasztika,
– szív- vagy tüdőtranszplantáció,
– szívbillentyű beültetés,
– pulmonális hipertónia.

Kutatás: a közösségi média böngészése több órát vesz el az alvásból

2024. április 12.



Az Alvás Világszervezete (World Sleep Society) 2008 óta minden évben a tavaszi napéjegyenlőség előtti pénteken rendezi meg az Alvás világnapját, hogy felhívja a figyelmet az alvás fontosságára, az alvászavarokra és az egészséges alvás pozitív hatásaira. A szervezet szerint az alvás legalább olyan fontos az egészséges élethez, mint a táplálkozás és a testmozgás. A megfelelő alvás támogatja az emlékezetet és a tanulást, erősíti az immunrendszert, és a test energiaszintjének fenntartását. Ennek ellenére sokan nem alszanak eleget vagy jól, ami káros hatással van az egészségükre és a teljesítményükre.

A Huawei és az Ipsos tavalyi, nyolc európai országban végzett kutatása szerint éppen az alvás okozza a vezető egészségügyi problémát a válaszadók körében: a megkérdezettek 35 százaléka szenved alvási nehézséggel, és ugyanennyien szeretnének változtatni rajta2.

Három és fél óra közösségi-média használat alvás előtt

Sok tényező játszhat szerepet abban, hogy miért nem alszunk jól, ezek közül az egyik leggyakoribb az intenzív közösségimédia-használat. Egy tavalyi felmérés szerint az amerikai felnőttek naponta 3,5 órát töltenek közösségi média-oldalakon lefekvés előtt, vagy sok esetben alvás helyett, a túlnyomó többség a YouTube-on (73,8 százalék) és a Facebook-on (72 százalék) szörfözik.

A helyzetet súlyosbítja, hogy sokan épp ezektől remélnek megoldást, holott a kutatások szerint az elektronikai eszközök által kibocsátott kék fény stimulálja az agyat, és gátolhatja az alvási ciklusban fontos szerepet játszó melatonin nevű hormon természetes esti termelését.

Az okosórák segíthetnek jobban odafigyelni az alvásra

Az alvásmonitorozásban nagy segítséget nyújthatnak a viselhető okoseszközök, amelyek alvásfigyelő funkciója széles körben elterjedt, ám sokan még mindig nem ismerik ezt a lehetőséget kellő mértékben. A Huawei fentebb idézett felmérése szerint a válaszadók átlagosan csak két és fél okosóra-funkciót tudtak megnevezni, és ezek között ritkán szerepel az alvásfigyelés. Holott az okosórát használók pozitív hatásról számolnak be: a megkérdezettek jóval több mint fele, 61 százaléka használja az alvásfigyelő funkciót, és a válaszadók 39 százaléka állította azt, hogy eszközük hatására jobban figyelnek alvásukra.