Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Sóbarlang-terápiák – Mit gondol erről a gyermekpulmonológus?

Érdekességek2022. augusztus 06.

A sóbarlang-terápiák a légutak krónikus gyulladását csökkentik, megelőzve, illetve enyhítve a légúti tüneteket.

Fotó: gettyimages.comA sóbarlangok légúti tünetekre gyakorolt kedvező hatása több évszázados megfigyelés: a sóbarlangban tartózkodó krónikus légúti betegségekben (arcüreggyulladás, asztma, krónikus bronchitis, hörgőtágulat stb.) szenvedők tünetei jelentősen csökkentek, illetve elmúltak.

A sóbarlang-terápia elve

A belélegzett levegő magas NaCl-tartalma, ozmotikus hatása révén, magához vonzza a nedvességet a hörgők felszínén. Az ozmotikus hatás következtében nyákoldás következik be, mely elősegíti a köpet eltávolítását a hörgőrendszerből. A sóbarlang levegője bakteriosztatikus és baktericid hatású.

A sóbarlang-terápia fajtái

1. Száraz sóbarlang-terápia: természetes kősó száraz, tehát nem vízhez kötött NaCl részecskéinek légtérbe juttatása.

2. Nedves sóbarlang-terápia: sót párologtatnak nedves közegben.

3. Természetes sóbarlang-terápia: földalatti üregek, melyek levegőjében sórészecskék vannak. A bánya levegőjének nagyfokú a tisztasága, csíramentessége. A sóbányák páratartalma mind a hideg, mind a meleg évszakban állandó.

Ma a leggyakoribb krónikus betegség gyermekkorban az asthma bronchiale. Az asztma és az egyéb krónikus légúti betegségek alapja a légúti nyálkahártya krónikus gyulladása.

Gyermekkorban a sóbarlang-terápiák kedvező hatására van példa, azonban azok nem egyértelműen bizonyítottak.

Sóbarlang-terápia a legkisebbeknek nem ajánlott

Számításba kell venni azt is, hogy gyermekkornak számít a csecsemőkortól, kisdedkoron keresztül, a 18 éves életkorig. A csecsemők és kisdedek esetében a sóbarlang-terápia eredményeként főleg a koncentráltabb mesterséges sóbarlangokban a pár mm-es hörgőkben létrejövő intenzív nyáktermelődés és váladékoldás akár előnytelen is lehet, mivel a keletkezett bőséges nyák eltömeszelheti a kishörgőket, így köhögést, nehézlégzést esetleg zihálást is kiválthat. A légúti fejlődési rendellenességben szenvedő csecsemőknél (ezek közül leggyakoribb a porgyengeségből adódó légúti szűkület), a szűkület mögötti túlzott váladéktermelődés és pangás jelenthet fokozott tüneti kockázatot.

A sóbarlangban történő tartózkodás során, különösen a koncentráltabb, száraz só technikák esetében a belélegzett só akár irritatív is lehet, és provokálhatja a fenti tüneteket. További rizikótényező, hogy főként a mesterséges sóbarlangok légtere relatíve kicsi, a terápián résztvevő csecsemők és kisdedek hurutos betegségei az intenzívebbé váló köhögés során cseppfertőzéssel egyik gyermekről a másikra terjedhetnek. A kúrán akut hurutos tünetekkel részt vevő gyermekek légúti fertőzések terjesztői is lehetnek.
Csecsemő- és kisdedkorban ezért a sóbarlang-terápiák nem ajánlottak.


A nagyok mehetnek sóbarlangba

Nagyobb gyermekeknél – 5 éves kor felett – a sóbarlang-terápiák kiegészítő, a gyógyszeres kezelés melletti ún. adjuváns terápiaként használhatók. Fontos azonban megjegyezni, hogy a gyermekeknél a természetes sóbarlang-terápiák részesítendők előnyben, szemben a mesterséges sóbarlang-terápiákkal. A természetes sóbarlangokban általában egy-két hetes folyamatos, naponta több órán át tartó kezelés folyik.

A sóbarlangban eltöltött idő fontos tényező a gyulladt hörgőnyálkahártya regenerálódása szempontjából, hiszen ez a csíramentes, állandó páratartalmú helyen eltöltött huzamos idő alatt következhet csak be. A mesterséges sóbarlang a nyákoldást ugyan biztosítja, azonban az ott eltöltött idő még az ismételt alkalmak ellenére sem elegendő a nyálkahártya regenerálódására, ugyanis az általában napi egyórás terápiát követően a gyermek ismét a nagyvárosi levegőt szívja.

Igen jó hatású a légzőszervi tünetekre az is, ha a barlangban eltöltött idő alatt nemcsak passzív légzés, hanem fizikai aktivitás, testmozgás, sport is történik, melyen keresztül a sóbarlang terápia hatásossága fokozható.

Kérdezzük meg az orvost

A sóbarlang-terápiák megkezdése előtt elengedhetetlen a gyermekek alapos gyermek-tüdőgyógyászati kivizsgálása. Ugyanakkor a krónikus légúti betegségekben szenvedő, pulmonológus által gondozott gyermekeknél is szükséges megkérdezni a gyermektüdőgyógyász kezelőorvost arról, hogy a sóbarlang-terápia gyermekük esetében ajánlott, vagy sem. A gyermektüdőgyógyász a beteg aktuális állapotának ismeretében tudja mérlegelni a sóbarlang-terápia hasznát, illetve kockázatát.

Dr. Bánfi Andrea PhD.
vezető főorvos, gyermektüdőgyógyász


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Itt az idő egy kis tavaszi feltöltődésre!

2026. március 24.


Kimerítő tél van mögöttünk, jó nagy hidegekkel. A lehűlést pedig gyors felmelegedés, majd újabb hőmérsékletesés követte. A szürkeséget már szívből utáljuk, vágyunk a napfényre, és amikor végre megérkezik: alig bírunk reggelente felébredni, elalszunk munka közben, és hiába isszuk literszámra a kávét, nem bírunk felpörögni. De miért így reagál szervezetünk, mikor már minden körülmény adott lenne, hogy újult erővel vessük bele magunkat a tavaszba?


Így hat ránk a fény

Testünk hormonháztartása alkalmazkodik az évszakokhoz. Télen tartalékoljuk az energiákat, több alvásra vágyunk, lelassulunk. Nyáron aktívabbak vagyunk, tovább bírunk fent lenni, és a hideg sem fáraszt ki minket. Az átmenet viszont annál inkább. A szürkeségben szerotonin szintünk csökken, amely hozzájárulhat a depresszív hangulathoz.

Ahogy azonban a nappalok hosszabbodnak, egyre több napfényhez jutunk, ennek a hatására pedig az alvást szabályozó melatonin hormon szintje lecsökkenszervezetünkben. Ezek a változások zavart okozhatnak ébrenlét-alvás bioritmusunkban.

„Testünk biológiai órája átáll a nyári időszakra, és mint minden változás, ez is jár némi áldozattal. Ez egy természetes folyamat, álmosak, kedvetlenebbek vagyunk ekkor, és ezt hatványozni tudja az is, hogy a téli hónapokban feléltük testünk vitaminkészletét. Pihenjünk, mozogjunk sokat, és várjuk ki türelmesen az átállás időszakát! Ha azonban azt tapasztaljuk, lehangoltságunk évszaktól független, és nem bírunk kimászni belőle, keressük fel háziorvosunkat. Az elhúzódó krónikus fáradékonyság mögött szervi megbetegedés is állhat” – mondta dr. Tóth-Domán Judit, a Budai Egészségközpont munkatársa.

Gyakori tavaszi

2026. március 24.

A természet tavaszi megújhodása csak fokozza vágyunkat, hogy kimenjünk a szabadba. Ez a szabadidős tevékenység azonban jelentős kockázattal járhat mindazok számára, akik hajlamosak a pollenallergiára.

Néhány egyszerű óvintézkedés azért segíthet az ilyen jellegű bajok elkerülésében. De mit is tehetünk annak érdekében, hogy mind kevesebb kellemetlenséggel járjon számunkra a várva várt jó idő?

Játsszunk az idővel!
Nem árt tudnunk, hogy a reggeli órákban sokkal kevesebb pollen található a levegőben, mint a nap többi részében. Ezért válasszuk inkább a korai napszakot a szabadban való tartózkodásra, és bármilyen is legyen az időbeosztásunk, kerüljük a sétát a zöldben, amikor a nap már magasan jár.

„Gyomorbajos” tavasz

2026. március 23.

Tavasszal – különösen, ha hirtelen érkeznek a melegebb hónapok – a szervezet a szokásosnál is nagyobb stressznek van kitéve. Ezzel is magyarázható, hogy ilyenkor többen panaszkodnak gyomorfájdalmakra. A gyorsuló életritmus ellenére sem szabad azonban figyelmen kívül hagyni a kellemetlen tüneteket: a tartós hasi fájdalom a gyomorfekély elõjele is lehet.

Hazánkban is évrõl évre növekszik a különféle gyomorbetegségben szenvedõk száma. Szakértõk szerint a gyomorfekély kiváltó okai közül a folyamatos stressz a leggyakoribb. A betegségre jellemzõ a periodikusan, étkezés után 1-2 órával vagy éjszaka jelentkezõ égõ gyomortáji fájdalom. Fõleg tavasszal és õsszel lobban fel, majd egy-egy nyugalmi periódus következik. Bár alapvetõen nem életkortól függõ, a gyomorfekély inkább a középkorúakra jellemzõ betegség, amely a hasi fájdalom mellett étvágytalansággal és gyakran hirtelen fogyással jár.