Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Sóbarlang-terápiák – Mit gondol erről a gyermekpulmonológus?

Érdekességek2022. augusztus 06.

A sóbarlang-terápiák a légutak krónikus gyulladását csökkentik, megelőzve, illetve enyhítve a légúti tüneteket.

Fotó: gettyimages.comA sóbarlangok légúti tünetekre gyakorolt kedvező hatása több évszázados megfigyelés: a sóbarlangban tartózkodó krónikus légúti betegségekben (arcüreggyulladás, asztma, krónikus bronchitis, hörgőtágulat stb.) szenvedők tünetei jelentősen csökkentek, illetve elmúltak.

A sóbarlang-terápia elve

A belélegzett levegő magas NaCl-tartalma, ozmotikus hatása révén, magához vonzza a nedvességet a hörgők felszínén. Az ozmotikus hatás következtében nyákoldás következik be, mely elősegíti a köpet eltávolítását a hörgőrendszerből. A sóbarlang levegője bakteriosztatikus és baktericid hatású.

A sóbarlang-terápia fajtái

1. Száraz sóbarlang-terápia: természetes kősó száraz, tehát nem vízhez kötött NaCl részecskéinek légtérbe juttatása.

2. Nedves sóbarlang-terápia: sót párologtatnak nedves közegben.

3. Természetes sóbarlang-terápia: földalatti üregek, melyek levegőjében sórészecskék vannak. A bánya levegőjének nagyfokú a tisztasága, csíramentessége. A sóbányák páratartalma mind a hideg, mind a meleg évszakban állandó.

Ma a leggyakoribb krónikus betegség gyermekkorban az asthma bronchiale. Az asztma és az egyéb krónikus légúti betegségek alapja a légúti nyálkahártya krónikus gyulladása.

Gyermekkorban a sóbarlang-terápiák kedvező hatására van példa, azonban azok nem egyértelműen bizonyítottak.

Sóbarlang-terápia a legkisebbeknek nem ajánlott

Számításba kell venni azt is, hogy gyermekkornak számít a csecsemőkortól, kisdedkoron keresztül, a 18 éves életkorig. A csecsemők és kisdedek esetében a sóbarlang-terápia eredményeként főleg a koncentráltabb mesterséges sóbarlangokban a pár mm-es hörgőkben létrejövő intenzív nyáktermelődés és váladékoldás akár előnytelen is lehet, mivel a keletkezett bőséges nyák eltömeszelheti a kishörgőket, így köhögést, nehézlégzést esetleg zihálást is kiválthat. A légúti fejlődési rendellenességben szenvedő csecsemőknél (ezek közül leggyakoribb a porgyengeségből adódó légúti szűkület), a szűkület mögötti túlzott váladéktermelődés és pangás jelenthet fokozott tüneti kockázatot.

A sóbarlangban történő tartózkodás során, különösen a koncentráltabb, száraz só technikák esetében a belélegzett só akár irritatív is lehet, és provokálhatja a fenti tüneteket. További rizikótényező, hogy főként a mesterséges sóbarlangok légtere relatíve kicsi, a terápián résztvevő csecsemők és kisdedek hurutos betegségei az intenzívebbé váló köhögés során cseppfertőzéssel egyik gyermekről a másikra terjedhetnek. A kúrán akut hurutos tünetekkel részt vevő gyermekek légúti fertőzések terjesztői is lehetnek.
Csecsemő- és kisdedkorban ezért a sóbarlang-terápiák nem ajánlottak.


A nagyok mehetnek sóbarlangba

Nagyobb gyermekeknél – 5 éves kor felett – a sóbarlang-terápiák kiegészítő, a gyógyszeres kezelés melletti ún. adjuváns terápiaként használhatók. Fontos azonban megjegyezni, hogy a gyermekeknél a természetes sóbarlang-terápiák részesítendők előnyben, szemben a mesterséges sóbarlang-terápiákkal. A természetes sóbarlangokban általában egy-két hetes folyamatos, naponta több órán át tartó kezelés folyik.

A sóbarlangban eltöltött idő fontos tényező a gyulladt hörgőnyálkahártya regenerálódása szempontjából, hiszen ez a csíramentes, állandó páratartalmú helyen eltöltött huzamos idő alatt következhet csak be. A mesterséges sóbarlang a nyákoldást ugyan biztosítja, azonban az ott eltöltött idő még az ismételt alkalmak ellenére sem elegendő a nyálkahártya regenerálódására, ugyanis az általában napi egyórás terápiát követően a gyermek ismét a nagyvárosi levegőt szívja.

Igen jó hatású a légzőszervi tünetekre az is, ha a barlangban eltöltött idő alatt nemcsak passzív légzés, hanem fizikai aktivitás, testmozgás, sport is történik, melyen keresztül a sóbarlang terápia hatásossága fokozható.

Kérdezzük meg az orvost

A sóbarlang-terápiák megkezdése előtt elengedhetetlen a gyermekek alapos gyermek-tüdőgyógyászati kivizsgálása. Ugyanakkor a krónikus légúti betegségekben szenvedő, pulmonológus által gondozott gyermekeknél is szükséges megkérdezni a gyermektüdőgyógyász kezelőorvost arról, hogy a sóbarlang-terápia gyermekük esetében ajánlott, vagy sem. A gyermektüdőgyógyász a beteg aktuális állapotának ismeretében tudja mérlegelni a sóbarlang-terápia hasznát, illetve kockázatát.

Dr. Bánfi Andrea PhD.
vezető főorvos, gyermektüdőgyógyász


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Prosztatabántalmak

2025. december 10.

A statisztikák szerint Magyarországon a szűréseken való részvétel jóval elmarad a nyugati országok átlagától. Ez komoly népegészségügyi veszélyt mutat.

A kutatások szerint az egészségügyi ellátás csupán 15-20%-ban befolyásolja a lakosság egészségi állapotát. A többit a genetikai és környezeti tényezők, és legnagyobb mértékben, 40%-ban az életmód és a megelőző intézkedések – mint a szűrővizsgálatok – határozzák meg a hosszú távú egészségi állapotot. Az emberek sokáig és egészségesen szeretnének élni. Jelenleg egy 65 éves férfi még nagyjából 13 évnyi életre számíthat Magyarországon – ennek várhatóan azonban csak a felében lesz egészséges. Nyugat-Európában ez az arány sokkal kedvezőbb: 20 év vár rá, abból várhatóan 12 lesz betegségmentes.

„Ha egy férfi évente egyszer elmegy egy PSA-vizsgálatra, már óriásit lépett az egészsége érdekében” – fogalmazott prof. dr. Nyirády Péter, a Semmelweis Egyetem urológiai Klinika igazgatója, a Magyar Urológusok Társaságának főtitkára.

„A korai stádiumban – még a tünetek megjelenése előtt – felismert prosztatarák jól kezelhető vagy akár teljesen meggyógyítható. Tragikus, hogy ennek ellenére évente mégis több mint 1300 magyar férfi hal meg prosztatarákban.”

Mivel a prosztatarák jellemzően idősebb korban alakul ki, 50 éves kor felett minden férfinak ajánlott a rendszeres PSA-szűrés, hiszen a legnagyobb kockázatot az jelenti, ha nem fedezik fel időben a betegséget.

A szakemberek hangsúlyozzák, hogy akinek a családjában előfordult férfiágon prosztatadaganat, illetve anyai ágon emlő-, méh- vagy petefészek-daganat, annak már 45 éves kor felett ajánlott a prosztatarákszűrés.

A szívinfarktus gyakori tünetei

2025. december 10.

A szívroham nem egyik percről a másikra jelentkezik. A szívinfarktust elszenvedő ember általában már órákkal, napokkal vagy hetekkel korábban tapasztalhat figyelmeztető jeleket.

A legjellemzőbb tünetek általában mindig és mindenkinél előfordulhatnak:

Mellkasi fájdalom

A fájdalom a mellcsont alatt, a középvonaltól kissé balra jelentkezik. Nyomásérzés, valamint perzselő fájdalom kíséri, ami átterjed a hát, nyak, karok, állkapocs, váll területére is.

Főként a bal karon lehet jellemző.

Előbbi nitroglicerin hatására enyhül. Az infarktus során fellépő szorító mellkasi fájdalom nem szűnik pihenésre, megállásra, sőt erősödik. Ilyenkor a szívizom egy része a vérellátás akadályozottsága miatt elpusztul.

Hideg veríték

Az izzadás, a verejtékes hűvös bőr a szívroham általános jele. Lehetnek még különböző kísérő tünetek eltérő gyakorisággal és erősséggel.

Fáradtság

Gyakori tünet, hogy valaki krónikus fáradtságot, nagyfokú levertséget tapasztal a szívrohamot megelőző időszakban. Ez olyan mértékű lehet, hogy még a napi tevékenység elvégzésében is akadályt jelent. Természetesen e panasz mögött más ok is állhat, de ha valaki szokatlan és tartós fáradtságot érez, amelyhez rossz közérzet is társul, érdemes mihamarabb orvoshoz fordulnia.

Szorongás és stressz

Percekkel a szívroham előtt hirtelen jött erős szorongást, halálfélelmet érezhet a beteg.

Emésztési zavarok és émelygés

Nem ritkák az olyan gyomorpanaszok, amelyek valójában szívproblémára, közelgő szívrohamra utalhatnak: hasi fájdalom, puffadás, bélgörcsök, émelygés és más emésztési zavarok. A szívrohamot hányinger, hányás is kísérheti.

Döntések és választások: A kognitív disszonancia

2025. december 09.

Az embernek alapvető igénye, hogy magát egységes egésznek lássa és láttassa, hogy döntéseit, választásait eme egység logikus kimeneteleiként mutassa be önmagnak és a környezetének egyaránt. Azaz akkor érezzük magunkat jól, ha nézeteink és cselekedeteink összhangban vannak. Ezt azonban sokszor nehéz elérni, mindennapjaink gyakori élménye a disszonancia, annak a bizonyos kívánt összhangnak a hiánya.

A kognitív disszonancia elméletét Leon Festinger amerikai pszichológus alkotta meg még 1957-ben, alapja pedig az a gondolat, hogy ha valamilyen új tapasztalat vagy közvetett információ ellentmond addigi elképzeléseinknek vagy ismereteinknek, akkor egy belső feszültséget, disszonanciát élünk át. Mivel ez egy stresszes, szorongáskeltő állapot, természetes módon igyekszünk ezt a disszonanciát csökkenteni, redukálni.

A nézetek és tettek összhangjának hiánya származhat egzisztenciális érdekből, konfliktuskerülésből vagy utólagos önigazolásból, és ezek persze kombinálódhatnak is, például mikor nem mondunk ellent a főnökünknek, akkor sem ha nagyon nem értünk vele egyet. Itt jelen van az anyagi érdek, hisz szeretnénk prémiumot, a szimpla konfliktuskerülés és ezekkel persze már igazoltuk is a magunk számára, miért helyeseltünk egy nyilvánvaló ostobaságot.

A kognitív disszonancia jelentkezhet úgy, hogy eleve feszültséget érzünk érzelmeink, értékeink, elveink valamint aktuális tetteink között, de lehetséges az is, hogy a cselekvés pillanatában fennáll az összhang és döntéseinket utólagosan, tapasztalataink, újabb ismereteink nyomán kérdőjelezzük meg.