Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Síelni vagy snowboardozni veszélyesebb?

Érdekességek2018. február 02.

A tél kedvelt sportjai, a síelés és a snowboardozás egyaránt balesetveszélyes tevékenységnek számítanak. A legtöbb síbaleset elesésből adódik, de a pályán való ütközés sem ritka. Utánajártunk, melyik téli sport űzése közben nagyobb az esélye egy balesetnek, és melyek a leggyakoribb sérülések.

Az Európai Utazási Biztosító (EUB) összegyűjtötte azokat a nemzetközi, többéves baleseti adatokat tartalmazó kutatásokat, amelyek összehasonlítják a síelők és a snowboardosok sérüléseit. Miközben a profikat sem kerüli el a súlyos baleset veszélye – Miklós Edit alpesi síző a napokban bukott hatalmasat –, mégis kevesen vannak tudatában annak, hogy milyen veszélyekkel járhatnak a legnépszerűbb téli sportok.

Elesés, elcsúszás: ezek vezetnek

A síbalesetek legnagyobb része elesésből, elcsúszásból adódik, és csak kb. 10%-ukat okozza ütközés. A legnépszerűbb magyar téli utazási célországok Ausztria, Franciaország és Olaszország. Ausztriában és Franciaországban a bejelentett károk 70-75%-a baleset (és ezek nagy része is síbaleset), Olaszországban ez a károk 35-40%-a.


A snowboardosoknál több a sérülés, de kevesebb halálos baleset

A téli sportok szerelmeseinek 72%-a a pályán sérül meg, 6%-a a síliften, 3% pedig a pályán kívül. Ezek a számok mind a két sport esetében nagyon hasonlóak, viszont a snowboardosok között magasabb az aránya azoknak, akik terepparkban sérülnek meg (25%).

Egy, a National Ski Areas Associationnek készített kutatás szerint, amely 40 év sérülési adatait veszi figyelembe, a snowboardosok 50-70%-kal nagyobb eséllyel sérülnek meg, viszont nagyjából harmadával kisebb az esélyük halálos balesetre, mint a síelőknek.

Érzékeny csukló és keresztszalag

A fent említett amerikai kutatásból az is kiderül, hogy a snowboardosoknál a csuklósérülés a leggyakoribb: ez a balesetek 27,6%-át teszi ki, míg a síelőknél ez a szám csak 2,8%. Emellett a leggyakoribb snowboardsérülések a lapockalágyrész sérülése, a különféle bokasérülések, agyrázkódás és kulcscsonttörés.

A síelőknél az elülső keresztszalag-rándulás fordul elő leggyakrabban: ennek aránya 17,2%, míg a snowboardosoknál csak 1,7%. A leggyakoribb sísérülések közé tartozik az ínszalagsérülés és az alsó végtagi zúzódás, illetve a sípcsonttörés.

A biztosítás elengedhetetlen

Mindegy, hogy síelni vagy snowboardozni megyünk, kifejezetten a téli sportokra szabott biztosítás nélkül könnyen ráfizethetünk a telelésre. „Az alapbiztosítások általában nem nyújtanak fedezetet a sportbalesetekre; ezt érdemes szem előtt tartani, mielőtt síelni, snowboardozni indul az ember” – mondja Lengyel Márk, az Európai Utazási Biztosító Zrt. (EUB) vezérigazgatója. – „A kártérítési érték a síelés esetében a legkritikusabb, mert veszélyes sportról van szó. A helikopteres mentők, a pályán működő hegyi mentőszolgálatok, illetve az egészségügyi intézmények zöme a síterepek közelében magánkézben van, így az áraik a csillagos eget súrolhatják.”

A gyakori, kisebb sérülések mellett előforduló súlyosabb balesetek esetében a hegyről való mentés költsége mentőhelikopter esetében például 1 millió és 2,5 millió forint között, de motoros szánnál vagy sítepsinél is 50 ezer és 150 ezer forint között mozog. Nem szabad elfelejteni azt sem, hogy az általunk okozott balesetekért is vállalnunk kell a felelősséget, ezért mindig olyan terméket válasszunk, amely felelősségbiztosítást is tartalmaz.

Ahhoz, hogy a lehető legfelkészültebben vágjunk bele a külföldön eltöltendő téli vakációba, körültekintően válasszunk biztosítst az egész családnak!


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

A fürdés jótékony hatásai

2026. május 04.

A víz szeretete egyidős az emberiséggel. Már az ókori civilizációk – Egyiptom, Görögország, Róma – is felismerték, hogy a fürdés nemcsak tisztasági kérdés, hanem közösségi és szakrális élmény is. A római fürdők egyszerre szolgáltak tisztálkodásra, pihenésre, sőt üzletek megkötésére is, a társadalmi élet központjai voltak. Egy latin mondás szerint „Sanitas per aquam” – azaz egészséges a víz által.

A középkorban a fürdőkultúra kicsit alábbhagyott, a városi járványok és a higiéniai félelmek miatt, a fürdők sok helyen bezártak. Nálunk, Magyarországon a török hódoltság idején új lendületet kapott. Gyógyvizeink pedig messze földön híresek.

A 19-20. században a gyógyfürdők és uszodák a modern egészségmegőrzés részei lettek. Ma már a fürdés nemcsak testápolás, hanem rekreáció, stresszoldás, társas élmény és terápia is.

Miért érzem úgy, mintha távolról figyelném az életemet?

2026. május 04.

Előfordult már, hogy úgy érezte mintha saját gondolatait, testét, végtagjait, cselekedeteit egy külső perspektívából szemlélné? Vagy mintha a külvilágot látná egy üvegfalon keresztül? Ha igen, bizonyára felmerült, hogy ilyen nincs, ezt a benyomást senki sem tekintené hitelesnek. Holott a jelenségnek neve is van: deperszonalizációs-derealizációs zavar. Dr. Blazsek Péter, a Pszichiátriai Központ – Prima Medica pszichiátere, gondozóvezető főorvos arról beszélt, hogyan lehet diagnosztizálni ezt a zavart, és milyen lehetőségei vannak a kezelésnek.

Egy gyakran félrediagnosztizált zavar

A deperszonalizációs-derealizációs zavar (DDD) egy nehezen felismerhető mentális állapot, amelyben az ember furcsa, ijesztő módon éli meg önmagát vagy a környezetét. Előfordulhat, hogy a saját testét idegennek érzi (ez a deperszonalizáció), vagy a külvilág tűnik távolinak, álomszerűnek (ez a derealizáció). Ilyenkor az ember úgy érezheti, mintha kívülről nézné önmagát vagy az életét, de közben tudja, hogy mi a valóság.

Ez az állapot lehet enyhébb vagy súlyosabb, és tarthat pár pillanattól akár hetekig is. Jelentősen megnehezítheti a mindennapi életet, például a tanulást, a munkát vagy a kapcsolatokat, és az sem ritka, hogy ha szakemberhez fordul az érintett, tévesen más diagnózis születik az állapotáról.

A DDD a disszociatív zavarok közé tartozik, vagyis az élmények, gondolatok és érzések „szétkapcsolódásával” jár. Két fő formája van:


Deperszonalizáció: az ember úgy érzi, mintha eltávolodott volna saját testétől vagy gondolataitól, mintha kívülről figyelné magát.
Derealizáció: a környezet tűnik furcsának, ködösnek, mesterségesnek, mintha nem lenne teljesen valós.


Ezek az élmények visszatérhetnek vagy tartósan is fennállhatnak, és gyakran erős szorongás kíséri őket.

Milyen virágot adjunk anyák napjára?

2026. május 03.

Az anyák napja a gondoskodásról, a figyelemről, és az apró, mégis mély jelentéssel bíró gesztusokról szól.

Bár ilyenkor még kevés a saját kertből szedhető csokor, létezik egy ajándék, amely nemcsak most, hanem hónapokon át örömet ad.

Egy gondosan kiválasztott rózsa többet jelent egy egyszeri meglepetésnél: a nyár elejétől egészen az első fagyokig újra és újra virágba borul, így hónapokon át díszíti a kertet. Olyan ajándék, amely napról napra emlékeztet a szeretetre.

David Austin-rózsák

A rózsamániások nagy kedvencei. Nevüket az angol rózsanemesítőről kapták, aki pályafutása során közel 200 egyedi fajtát alkotott meg. Munkásságát világszerte elismerik: egyik legismertebb fajtája, a Graham Thomas rózsa a „Világ kedvenc rózsája” címet is elnyerte.

Ezek a rózsák a klasszikus formavilágot ötvözik a modern színárnyalatokkal. Közös jellemzőik a különleges telt virágaik, a fűszeres illatuk és a betegségekkel szembeni ellenálló képességük. Gondozásuk egyszerű, mégis lenyűgöző látványt nyújtanak, és minden rózsatípus megtalálható közöttük.