Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Savanyú káposzta – Egészségünkre válik

Érdekességek2022. április 01.

Egészségünkre válik az őszi-téli időszakban a savanyú káposzta. Kár lenne megfeledkezni róla, mert bővelkedik tápanyagokban és vitaminokban.

Fotó: pixabay.comA savanyú káposzta C-vitamin-tartalma kiemelkedően magas (20 mg/100 g), melyet erjesztés után nem veszít el, ahogy tápanyagait sem nélkülözi. A C-vitaminon kívül B1-vitamint (0,03 mg/100 g), niacint (0,1 mg/100 g) és karotint (0,02 mg/100 g) is tartalmaz. Az ásványi anyagok közül foszfort, kalciumot, káliumot, magnéziumot és nátriumot is magában foglal. Víztartalma magas (92,5 g/100 g), így napi folyadékszükségletünk kielégítéséhez is hozzájárulhat. Védi az érrendszert, továbbá immunerősítő hatású.

Kiváló forrása a probiotikumoknak, melyek segítenek helyreállítani bélflóránk megfelelő állapotát, és jótékony hatással vannak immunrendszerünkre. A savanyú káposzta tehát jó alternatívája a probiotikus hatású tablettáknak, vagy az erjesztett tejtermékeknek. Enzimekben gazdag, jól emészthető. Könnyű étel készíthető belőle (30 cal/100 g), laktató, mert ha ropogósan fogyasztjuk, kénytelenek vagyunk jól megrágni, és lassabban enni.

Hogyan készül?

A gyalun felvágott káposztát enyhén megsózzák és nagy erjesztő-savanyító edényekben (ez lehet keményre égetett agyag, jól illeszkedő fedéllel) vagy kis adagnál csavaros üvegekben helyezik el. A szoros fedéllel a levegőt kiszorítják az edényből, és a káposzta erjedésnek indul. A tejsavas erjedés folyamatának végén csökken a káposzta cukortartalma, és 1-2% tejsav keletkezik. A tejsavbaktériumok elpusztítják a kórokozó mikroorganizmusokat és penészgombákat. Ez utóbbiak ugyanis a 6-7-es pH-tartományt kedvelik, míg a savanyú káposzta pH-értéke 4,5 alatt van. Ezzel az eljárással olyan termék készül, mely hosszú ideig nem romlik meg, jól eltartható.

Nem túl savas, nem túl sós?

A savanyú ízű élelmiszerek nem feltétlenül savasító hatásúak a szervezetre nézve. A gyümölcsök és zöldségek olyan savfajtákat is tartalmaznak, melyek inkább lúgosítanak. Ez lehetővé teszi, hogy szembeszegüljenek olyan egyéb élelmiszerek savas hatásával, mint a hús vagy a sajt. Úgyhogy ne aggódjunk a túlzott savas hatás miatt.

A savanyú káposzta kb. 1 g/100 g sót tartalmaz, de nem olyan élelmiszer, melyet mindennap fogyasztunk… Csak arra kell ügyelnünk, hogy kevéssé sós élelmiszerekkel társítsuk.


Ne csak a hagyományos módokon készítsük el!

Annak érdekében, hogy a savanyú káposzta vitamin- és tápanyagtartalmának minél nagyobb részét hasznosítsa a szervezetünk, a legjobb, ha nyersen fogyasztjuk. A főzés ugyanis elpusztítja a vitaminok egy részét. Hozzáadhatunk ízesítésképpen almadarabkákat, keverhetjük reszelt répával, zellergyökérrel, dióval, köménymaggal. Ha meleg ételt készítünk belőle, a jól ismert, magyaros ételek mellett próbáljuk ki a káposzta párosítását különféle módokon készült hallal – egészséges és finom.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Az örök fiatalság titka: az úszás

2026. augusztus 25.

Az úszás az ember egyik legősibb mozgásformája. A futáshoz hasonlóan, nagyszerű módja fizikumunk általános megdolgoztatásának, és a teljes lelki kikapcsolódásnak. De vajon tényleg igaz, hogy 0-99 éves korig mindenkinek jót tesz? 

Az úszás kellemes időtöltés, kikapcsolódás, lazító és pihentető mozgásforma. Akik rendszeresen járnak úszni, tudják milyen jótékonyan hat szervezetükre a vízben lebegés, tempózás. Élmény ebben a természetes közegben megszabadulni testi és lelki terheinktől.

Mit élünk át úszás közben? Hogyan hat a szervezetre? Miért ajánljuk mindenkinek? És hogyan kezdjünk neki? Ha szeretne minderről többet megtudni, érdemes velünk tartani.

Az élmény

Bizonytalanul lépegetünk a medence szélén. A hűvös víz elsőre nem tűnik túl csábítónak... Néhány gimnasztikai gyakorlatot végzünk, csak úgy ráhangolódásképpen, no meg abban reménykedve, hogy így majd erőt és bátorságot merítünk a csobbanáshoz.  Különösen hideg napokon egyáltalán nem fűlik az ember foga a hidegbe merülésre…

Segítségül, jól jön, ha felidézünk lelki szemeink előtt egy nyári csobbanást valami gyönyörű vízparton, a szikrázó napsütésben, a lágyan hullámzó hűsítő tengerbe. Egy, kettő, hááárom, csobb! Beugrottunk. Most már nincs idő tétovázni, emlékek vagy vágyak tengerében lubickolni. A hatás magával ragad, és tettre hiv. Vár a tényleges lubickolás a vízben!

Mennyi kávét iszik egy magyar fiatal?

2026. augusztus 25.

A 15 és 25 év közötti magyar fiatalok 25 százaléka naponta iszik kávét - derült ki egy felmérésből. 

Az adatok szerint a 15-19 évesek 65 százaléka soha nem ivott még kávét, miközben a 20-25 évesek mintegy 40 százaléka rendszeresen fogyasztja. Az élénkítő italt rendszeresen választó fiatalok 58 százaléka 16-18 éves kora között szokott rá a kávézásra, további 23 százalékuk 15 évesen vagy azelőtt kezdte.

 A kvalifikációval nő a kávéfogyasztás mértéke is

Nemcsak az életkorral, hanem az iskolai végzettséggel is nő a naponta kávézók aránya: míg a 8 általánost végzettek 12 százaléka, a szakmunkás végzettségűek 36 százaléka, addig a gimnáziumi érettségivel rendelkezők 40 százaléka, a felsőfokú végzettséggel rendelkezők 55 százaléka fogyaszt naponta kávét. A napi fogyasztók fele két csészével is megiszik, viszont három vagy annál több kávét már igen kevesen jeleztek. Míg a 15-19 évesek többsége csak egy csészével iszik egy nap, a 20-25 évesekre a napi két csésze jellemzőbb - derül ki az Ipsos 550 fiatal megkérdezésével készített felméréséből.

Elsavasodhat-e a szánk?

2026. augusztus 24.

A fogszuvasodás valójában egy hosszabb időtartamot magába foglaló folyamat: a szájüregben lévő baktériumok - amelyek savat képeznek - lebontó munkájának mellékterméke, mely csökkenti a szájüreg pH értékét.

Ez normál esetben az enyhén savas kémhatástól a semleges, pH 7- ig terjed. Az erózió elsősorban akkor alakul ki, amikor a szájüreg pH-értéke 5,5 alá esik, tehát kimondottan savas kémhatásúvá válik. Ilyenkor jelentős ásványi anyagok oldódhatnak ki fogainkból. A fogszuvasodást az elsődleges tényezőkön túl (baktériumok, táplálék), másodlagos tényezők is befolyásolják, mint a kor, a nem, genetikai tényezők, a nyál összetétele, de akár a földrajzi elhelyezkedés vagy szociális és gazdasági tényezők is. A fogszuvasodás kialakulásának két kulcsfontosságú szereplője a Streptococcus mutans nevű baktérium és a cukor. A Streptococcus mutans az elfogyasztott cukor lebontása közben savat termel, amely jelentős mértékben megbontja a fogzománcot és fogszuvasodást okoz.