Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Savanyú káposzta

Érdekességek2022. október 10.

Fotó: gettyimages.com

Noha a tejsavas erjesztéssel készült zöldségek (pl. uborka, káposzta, cékla, répa, bab, tökfélék, zöld paradicsom, paprika, hagyma, fokhagyma, gomba, cukkini) már régóta szerepelnek étrendünkben, a savanyú káposztát még mindig viszonylag ritkán fogyasztjuk. Kár lenne megfeledkezni róla, mert bővelkedik tápanyagokban és vitaminokban.

A savanyú káposzta C-vitamin tartalma kiemelkedően magas (20 mg/100 g), melyet erjesztés után nem veszít el, ahogy tápanyagait sem nélkülözi. A C-vitaminon kívül B1-vitamint (0,03 mg/100 g), niacint (0,1 mg/100 g) és karotint (0,02 mg/100 g) is tartalmaz. Az ásványi anyagok közül foszfort, kalciumot, káliumot, magnéziumot és nátriumot is magában foglal. Víztartalma magas (92,5 g/100 g), így napi folyadékszükségletünk kielégítéséhez is hozzájárulhat. Védi az érrendszert, továbbá immunerősítő hatású. Kiváló forrása a probiotikumoknak, melyek segítenek helyreállítani bélflóránk megfelelő állapotát, és jótékony hatással vannak immunrendszerünkre.  A savanyú káposzta tehát jó alternatívája a probiotikus hatású tablettáknak, vagy az erjesztett tejtermékeknek. Enzimekben gazdag, jól emészthető. Könnyű étel készíthető belőle (30 Cal/100g), laktató, mert ha ropogósan fogyasztjuk, kénytelenek vagyunk jól megrágni, és lassabban enni…

Hogyan készül?

A savanyú káposzta alapanyaga olyan fejes káposzta, mely tejsavas erjesztéssel készül. A gyalun felvágott káposztát enyhén megsózzák és nagy erjesztő-savanyító edényekben (ez lehet keményre égetett agyag, jól illeszkedő fedéllel) vagy kis adagnál csavaros üvegekben helyezik el.  A szoros fedéllel a levegőt kiszorítják az edényből, és a káposzta erjedésnek indul. A tejsavas erjedés folyamatának végén csökken a káposzta cukortartalma, és 1-2% tejsav keletkezik. A tejsavbaktériumok elpusztítják a kórokozó mikroorganizmusokat és penészgombákat. Ez utóbbiak ugyanis a 6-7-es pH tartományt kedvelik, míg a savanyú káposzta pH-értéke 4,5 alatt van. Ezzel az eljárással olyan termék készül, mely hosszú ideig nem romlik meg, jól eltartható.

Nem túl savas, nem túl sós?

A savanyú ízű élelmiszerek nem feltétlenül savasító hatásúak a szervezetre nézve. A gyümölcsök és zöldségek olyan egyes savfajtákat tartalmaznak, melyek inkább lúgosítanak. Ez lehetővé teszi, hogy szembeszegüljenek olyan egyéb élelmiszerek savas hatásával, mint a hús vagy a sajt. Úgyhogy ne aggódjunk a túlzott savas hatás miatt.

És ami a sót illeti?  A savanyú káposzta kb. 1g/100g sót tartalmaz, de nem olyan élelmiszer, melyet mindennap fogyasztunk….Csak arra kell ügyelnünk, hogy kevéssé sós élelmiszerekkel társítsuk.


Ne csak a hagyományos módokon készítsük el!

Annak érdekében, hogy a savanyú káposzta vitamin és tápanyag tartalmának minél nagyobb részét hasznosítsa a szervezetünk, a legjobb, ha nyersen fogyasztjuk. A főzés ugyanis elpusztítja a vitaminok egy részét. Hozzáadhatunk ízesítésképpen alma-darabkákat, keverhetjük reszelt répával, zellergyökérrel, dióval, köménymaggal.  Ha meleg ételt készítünk belőle, a jól ismert, magyaros ételek mellett próbáljuk ki a káposzta párosítását különféle módokon készült hallal – egészséges és finom.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Munkahelyi kultúra és mentális egészség

2026. június 21.

A dolgozók fizikailag bent vannak – mentálisan viszont már rég kiléptek



A legtöbb vállalat még mindig teljesítményproblémaként kezeli azt, ami valójában mentális probléma. A vezetők sok helyen azt látják, hogy csökken az innováció, egyre nehezebb megtartani az embereket, romlik a csapathangulat, nő a passzív agresszió, a meetingeken ugyanazok szólalnak meg, miközben a többiek hallgatnak. A háttérben azonban sokszor nem motivációhiány, hanem pszichológiai bizonytalanság áll.

A Mindwell Business szerint ma már egyértelműen látszik, hogy a munkahelyi kultúra mentális állapota közvetlenül hat a teljesítményre, a lojalitásra és a cégek hosszú távú működésére is. A szervezet pszichológiai biztonsága már nem csupán egy „nice to have” HR-eszköz, hanem üzleti túlélési kérdés lett.

„Nagyon sok munkahelyen ma már nem az a probléma, hogy az emberek nem akarnak dolgozni, hanem az, hogy félnek megszólalni” – mondja dr. Dura Mónika, a Mindwell Business alapítója. – „A dolgozók jelentős része évek óta folyamatos készenléti állapotban működik. Nem mernek hibázni, kérdezni, visszajelzést adni vagy akár segítséget kérni. Ez hosszú távon nemcsak emberileg romboló, hanem üzletileg is.”

Önnek is vannak mániái? – 2. rész

2026. június 20.



Kissé furcsán viselkedik valaki? Nincs abban semmi rendellenes. Kérdezze csak meg egyik barátnőjét, biztos neki is vannak bizonyos mániái, rossz szokásai: rágja a körmét vagy folyton csavargatja egy hajfürtjét, ha gondban van.

Általában senki nem tud elszakadni a maga kis mániáitól, szokásaitól, melyekhez hosszú idő óta elkísérik már. Amit azonban már „nevetséges szokásnak” szoktak nevezni, az rendszerint kimeríthetetlen forrását jelenti a gúnyolódásnak és a kellemetlen tréfáknak. Ezek ritkán károsak, de rosszul esnek az érintett személynek.

Az érzelmeket hangsúlyozó vagy például az izgalommal, lámpalázzal járó mozdulatok tulajdonképpen az érzelmi kitörést palástolják – vélik a pszichológusok. Vagy a gyakori köhécselés beszéd közben szinte kivétel nélkül a szociális zavarodottság elleplezésének a jele. Az ilyesminek általában nincsenek káros következményei az egyénre nézve. Tanácsos tehát velük együtt élni – amíg nem kerítik hatalmukba az érintett személyt –, hiszen bájt és egyéniséget kölcsönözhetnek.

Jól elkülöníthetők ezek a kis rossz szokások a komoly bajtól, a kényszeres mániától, a megszállottságtól. Ez utóbbi a felnőtt lakosság mintegy 2%-át érinti, ugyanannyi nőt, mint férfit, és a pszichiátriai rendelőkben a negyedik leggyakrabban előforduló probléma.

Szeretne lefogyni? A siker az életmódváltásban rejlik

2026. június 20.

A fogyást eredményező diétát és mozgásterápiát (összességében életmód-változtatást) úgy célszerű megválasztani, hogy a test teljes zsírtartalmának csökkenése viszonylag folyamatos legyen és a zsírraktárakból hetente felhasznált mennyiség ne haladja meg az 1,0–1,5 kg-ot (felnőtteknél). E feltétel teljesítése nem egyszerű!

Az alapanyagcsere testtömegtől függően változik. Bizonyított, hogy egy adott testösszetételhez és testmagassághoz tartozó valamilyen szinten egyensúlyban lévő testtömeg néhány kg-mal való csökkentése az alapanyagcsere csökkenését eredményezi. Tehát már kezdetben találkozni lehet a beteg panaszával: „Lényegesen kevesebbet eszem, mint eddig, mégsem fogyok.”

Következményesen kialakuló anyagcsere-változás a fogyasztás hosszú folyamatában is bekövetkezik. Pl. 8–10 kg raktározott zsír leadása után sokkal nehezebb a heti kb. 1 kg további fogyás, mint korábban, még akkor is, ha jelentős súlyfelesleg áll még fenn, mert a szervezet próbál alkalmazkodni a kevesebb kalóriához. Nem fogyással „válaszol”, mert takarékosabban bánik az étel felhasználásával.