Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Sárgarépa kivonatos maszk, a jó arcszín garanciája

Érdekességek2020. február 06.

Fotó: 123rf.com

Sokunk néz tanácstalanul a tükörbe a napfényhiányos, téli időszakban fakó, sápadt arcszíne láttán… Ennek a problémának egyik hatékony ellenszere lehet a bőrregeneráló és kondicionáló hatású sárgarépa-kivonat.

Magas béta-karotin tartalma miatt erőteljes antioxidáns, de pigmentáló tulajdonságú is, narancssárga növényi színanyagának köszönhetően. A sárgarépa-kivonatból készített arcmaszk, kombinálva vörös agyag összetevővel, segít visszaadni a természetes, enyhén napbarnított arcszínt, és egészséges, élettel teli, lágy bőrt eredményez.

Az ajánlott maszk összetevői:
3 evőkanál vörös agyagpor
2 evőkanál sárgarépa hidrolátum 
1 kávéskanál sárgarépa macerátum
4 csepp sárgarépa esszenciális olaj

Recept:
– Fokozatosan öntsük az első 3 összetevőt egy edénybe.
– Ezután, a cseppeket számolva. adjuk hozzá az esszenciális olajat.
– Végül keverjük össze valamennyi összetevőt, miközben enyhén felrázzuk.

 Hogyan alkalmazzuk?

Vigyük fel a készítményt az arcra, a nyakra és a dekoltázsra. Hagyjuk hatni 15-20 percig. Míg hat, rendszeresen nedvesítsük a keveréket víz permetezése útján, hogy az agyag ne száradjon ki. Végül langyos vízzel öblítsük le a maszkot, kesztyű vagy szivacs segítségével.

Kislexikon

A hidrolátum az esszenciális olaj dessztillátuma (vizes kivonata), így kevésbé koncentrált anyag, könnyebb használni.

A macerátum növényi olajokban, vízben vagy glicerinben történő áztatás után nyerhető ki.  Az így készült olajos kivonatok konzerválják az adott növény összes hatóanyagát.


Jó tanácsok:

– Ha előre szeretnénk elkészíteni a maszk anyagát, sajnos nem ajánlott, mert ez a keverék olyan összetevőkből áll, melyek nem tarthatók el.
– Az agyag minőségének megőrzése érdekében ne használjunk fémeszközt a maszk készítésekor.
– Ez a maszk ellenjavallt terhesség, szoptatás esetén.


forrás: Patika Magazin.hu
hírek, aktualitások

Testmozgás télen: tervezzük meg!

2026. február 11.

Ha téli üdülésünk alatt vagy egyszerûen csak egy szép napos, de hideg hétvégén bármilyen fizikai tevékenységre, testmozgásra, sportolásra készülünk kinn a szabadban, nagyon fontos, hogy ismerjük a vele járó teendõket.

Mielõtt nagy felbuzdulásunkban rövid dõre, vagy elõre eltervezett téli utazásunk alkalmával egy-két hétre nekiindulnánk a hegynek-völgynek, gondosan készüljünk fel rá. Akár magas hegyeket választunk úti célunknak, akár csak sík terepen kívánunk friss, hideg levegõt szívni, testmozgással egybekötve, tervezzük meg, milyen óvintézkedéseket tegyünk az alacsony hõmérséklet negatív hatásainak kivédésére.

Figyeljük a hõmérsékletet!

Elõször is nem szabad semmilyen fizikai tevékenységet végezni a szabadban, ha a hõmérséklet -20 fok alá süllyed, kivált, ha ezzel egyidejûleg jeges szél is végigsöpör a síelésre vagy bármely egyéb sportolásra, testmozgásra kiszemelt domboldalon, egyéb terepen. Ilyen idõjárási viszonyok mellett a ránk leselkedõ veszélyek száma messze meghaladhatja a testmozgással járó, kívánt elõnyökét.

Farsangi fánk recept

2026. február 11.

Még egy hétig farsangi időszak van, így alkalmas a fánk sütés. No de honnan ered az, hogy ilyenkor fánkot illik enni?   

A farsangot a mulatozás, lakomák, vidámság, életöröm, szórakozás, bolondozás, tánc, bálok jellemzik, azaz az önfeledt ünneplés a húsvéti böjt előtt. A gazdag lakomákkal a természetet kívánták bőségre ösztönözni. A legismertebb farsangi népszokások az asszonyfarsang, alakos játékok, farsangi jelmezek, köszöntők, farsangtemetés. Farsanghoz kötődik egyik legérdekesebb népszokásunk, a mohácsi busójárás is. Az ételek közül Magyarországon tipikusan a húsételek (disznóvágások), kocsonya (hamarosan recepttel), káposzta (hamarosan ez is jön) és a farsangi fánk (ezt pedig most nézzük meg) terjedtek el. A farsang utolsó napja húshagyó kedd, és a másnap, hamvazó szerda, már a nagyböjt első napja. A farsangi időszak legjellegzetesebb édessége és egyben étele a farsangi fánk. Farsangkor fánkot kell enni, és illik házilag is készíteni! Magyarországon a fánksütés a Dunántúlról terjedt el és leginkább a 19. századtól, de már 1603-ban említést tesznek, hogy gróf Thurzó Szaniszló galgóci várában egy lakomán – hetedik fogásként – már fánkot szolgáltak fel. A fánk alapesetben élesztős, édes kelt tészta, amelyet bő olajban kisütünk, és a tökéletes eredmény érdekében baracklevárral töltünk.

Itt a farsang!

2026. február 10.

A farsang változó hosszúságú ünnep. Elnevezése és a legrégebbi szokásadatok középkori német polgári hatásra vallanak, de vannak az Anjouk és Mátyás királyi udvarából itáliai hatásra utaló adatok is.


A farsang változó hosszúságú ünnep. Elnevezése és a legrégebbi szokásadatok középkori német polgári hatásra vallanak, de vannak az Anjouk és Mátyás királyi udvarából itáliai hatásra utaló adatok is.
Csúcspontja a farsang vasárnaptól húshagyó keddig tartó utolsó három nap, ami tulajdonképpen nagy mulatságok közepette, valójában télbúcsúztató is. Számos városban ekkor rendezik meg a híres karneválokat (Rio de Janeiro, Velence). Magyarországon a farsang farkának nevezett időszak legnevezetesebb eseménye a mohácsi busójárás.

Gonoszűző, tisztulatot adó, termésvarázsló a farsang farkának minden szokása. Ilyen a zajos kongózás, hajnalozás, az állakodalom, a hamis bíróság, a tréfás temetés, amely a falu bűneinek eltemetésével együtt a tél "elhantolása" is; de ilyen a turizás, sardózás, a turka, a busó, és kuka (dőre) járás is. Régen ide tartozott a legény és lányavatás kemény próbája is; de a fiatalasszonyok és lányok életvesszővel való megütögetése és az állatok zabáltatása, körülfüstölése. A lakodalmak, a háromnapos vigadalom és rítusrend általában hétfőn vagy szerdán kezdődött. A régiségben a legtöbb lakodalmat farsang végén tartották. Valamikor a szombat estétől húshagyó kedd éjfélig tartó időszakot nevezték farsang farkának, a hét hátralévő részének csonkahét volt a neve. Húshagyót néhol sonkahagyónak is mondták, a hamvazószerda vidékenként kapott más-más titulust: pl. hamvas böjtfő, böjtfakadó, de csak a száraz és fogöblítő szerda népi eredetű. Csütörtöknek pedig csonka, zabáló, torkos, dobzódó a neve, mert akkor felfüggesztették a böjtöt, hogy a farsangi maradék elfogyjon.