Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Sárgarépa kivonatos maszk, a jó arcszín garanciája

Érdekességek2020. február 06.

Fotó: 123rf.com

Sokunk néz tanácstalanul a tükörbe a napfényhiányos, téli időszakban fakó, sápadt arcszíne láttán… Ennek a problémának egyik hatékony ellenszere lehet a bőrregeneráló és kondicionáló hatású sárgarépa-kivonat.

Magas béta-karotin tartalma miatt erőteljes antioxidáns, de pigmentáló tulajdonságú is, narancssárga növényi színanyagának köszönhetően. A sárgarépa-kivonatból készített arcmaszk, kombinálva vörös agyag összetevővel, segít visszaadni a természetes, enyhén napbarnított arcszínt, és egészséges, élettel teli, lágy bőrt eredményez.

Az ajánlott maszk összetevői:
3 evőkanál vörös agyagpor
2 evőkanál sárgarépa hidrolátum 
1 kávéskanál sárgarépa macerátum
4 csepp sárgarépa esszenciális olaj

Recept:
– Fokozatosan öntsük az első 3 összetevőt egy edénybe.
– Ezután, a cseppeket számolva. adjuk hozzá az esszenciális olajat.
– Végül keverjük össze valamennyi összetevőt, miközben enyhén felrázzuk.

 Hogyan alkalmazzuk?

Vigyük fel a készítményt az arcra, a nyakra és a dekoltázsra. Hagyjuk hatni 15-20 percig. Míg hat, rendszeresen nedvesítsük a keveréket víz permetezése útján, hogy az agyag ne száradjon ki. Végül langyos vízzel öblítsük le a maszkot, kesztyű vagy szivacs segítségével.

Kislexikon

A hidrolátum az esszenciális olaj dessztillátuma (vizes kivonata), így kevésbé koncentrált anyag, könnyebb használni.

A macerátum növényi olajokban, vízben vagy glicerinben történő áztatás után nyerhető ki.  Az így készült olajos kivonatok konzerválják az adott növény összes hatóanyagát.


Jó tanácsok:

– Ha előre szeretnénk elkészíteni a maszk anyagát, sajnos nem ajánlott, mert ez a keverék olyan összetevőkből áll, melyek nem tarthatók el.
– Az agyag minőségének megőrzése érdekében ne használjunk fémeszközt a maszk készítésekor.
– Ez a maszk ellenjavallt terhesség, szoptatás esetén.


forrás: Patika Magazin.hu
hírek, aktualitások

A húsvéti ünnepkör szimbólumai

2026. március 22.

A tojás az élet újjászületésének, a termékenységnek legősibb jelképe. Bármilyen kicsi is, képes a világegyetem nagyságát s az élettelenből az élőbe való átmenet rejtélyét jelképezi. Fontos szerepe van a húsvéti étrendben, de a tojások színezése, díszítése is régi korokra nyúlik vissza. A leggyakrabban használt szín a piros, magyarázatát a színek mágikus erejébe vetett hit adhatja. A pirosnak védő erőt tulajdonítottak.

Piros vérbe forgatva

A tojások piros színe egyes feltevések szerint Krisztus vérét jelképezi. A tojásfestés szokása, s a tojások díszítése az egész világon elterjedt. A tojásfestés népszokásként elsősorban kelet-Európában maradt fenn a XX. századig. Eredetileg egyszínűek voltak, pirosas színüket növényi festőanyagoktól kapták. Erre szolgált a vöröshagymahéj, a börzsöny, a bíbortetű.

Később kialakultak a feliratos tojások. A díszítést viasszal "írták" a héjra, melyet festés után lekapartak. Lehetett a szöveg név, üzenet, esetleg a keresztény jelképek valamelyike. A minták ismerői tojásfestéssel foglalkozó asszonyok voltak, akiktől a lányok megvásárolták azokat.

Március 22. - A víz világnapja

2026. március 22.

Az ENSZ-közgyűlés 1992-93. évi 47. ülésszaka - az 1992. évi dublini környezetvédelmi világkonferencia javaslatára - március 22-ét a víz világnapjává nyilvánította. 

Az ENSZ-közgyűlés 1992-93. évi 47. ülésszaka - az 1992. évi dublini környezetvédelmi világkonferencia javaslatára - március 22-ét a víz világnapjává nyilvánította. Jelenleg a Föld egymilliárd lakója nem jut egészséges ivóvízhez (kétszer ennyi ember lakóhelyén nincs megfelelő szennyvíztisztítás), 2025-ben pedig már az emberiség kétharmadát fenyegeti majd ez a veszély.

Az Egészségügyi Világszervezet, a WHO becslése szerint a fejlődő országokban valamennyi betegség nyolcvan százaléka és évente huszonötmillió idő előtti halál a szennyezett vízre vezethető vissza. Az ENSZ Közgyűlése a 2005-2015. közötti időszakot a "Víz az életért" cselekvés nemzetközi évtizedének nyilvánította. Ezen a napon Magyarországon a vízügyi szakma kiemelkedő képviselőit Vásárhelyi Pál-díjjal, illetve Sajó Elemér Emlékplakettel ismerik el.

Márciusi allergének: szil, éger, fűz

2026. március 21.

A tavasz sokaknak az allergiától való szenvedés kezdetét jelenti. Az allergiaszezon februárban kezdődik, ekkor még csak a mogyoró szórja pollenjeit. A március azoknak rossz hónap, akik a szilre, az égerre vagy a fűzre érzékenyek.

Az allergia a negyedik leggyakoribb nem fertőző betegség világszerte: az érintettek aránya az iparosodott fogyasztói társadalmakban eléri a harminc százalékot. Számos felmérés igazolja, hogy Magyarországon – más országokhoz hasonlóan – évről évre többen szenvednek valamilyen allergiától.

Nálunk a középiskolások harminc-negyven százaléka érintett. Ez az arány a felnőtt lakosság körében valamivel kedvezőbb, mégis összességében legalább kétmillió allergiás él Magyarországon.