Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Rugalmas, integrált és hozzáférhető határokon átnyúló egészségügyi szolgáltatások

Érdekességek2025. szeptember 21.

Az Európai Unió Regionális Fejlesztési Alapjának finanszírozásával, az Interreg VI-A Románia-Magyarország Program keretén belül a mozgásszervi rehabilitáció színvonalának fejlesztésére nyílik lehetőség 3 egészségügyi intézményben Temes és Csongrád-Csanád megyékben. A projekt fókuszában az életminőség javítása áll az egészségügyi szolgáltatások bővítéséhez való hozzáférés biztosításával és az egészségügyi infrastruktúra fejlesztésével. A 7.210.000 euro összegű támogatás az egészségügyi létesítmények fejlesztését teszi lehetővé a határ mindkét oldalán, valamint a szolgáltatások körének bővítéséhez terápiás orvosi eszközök beszerzéséhez járul hozzá Temes Megyei Sürgősségi Kórházban, a Szegedi Tudományegyetemen a Szentesi Multidiszciplináris Centrumban és Mórahalmon.

Fotó: freepikA 2024. decemberében indult projekt átfogó és innovatív megközelítést alkalmaz, jelentősen javítva a rehabilitációs szolgáltatások jelenlegi színvonalát. A technológia és tudás alkalmazásával a projekt új dimenziót vezet be a rehabilitációba, növelve a hozzáférhetőséget, a személyre szabottságot és a kezelések hatékonyságát. Az átfogó, betegközpontú megközelítés biztosítja, hogy a gondozás ne csak hatékony, hanem a páciensek jólétének minden aspektusát átfogó legyen.

A projektben központi szerepet játszik a határon átnyúló és ágazatokat átfogó együttműködés. Az innovációk és legjobb gyakorlatok megosztásával a projekt szélesebb körű hatást ér el, és hozzájárul az Eurorégió lakosságának életminőségéhez. A partnerek célja, hogy feltárják a betegek mobilitásának növelési lehetőségeit a határ menti térségben. A helyi érintettek bevonásával problémákat azonosítanak és javaslatokat dolgoznak ki ezek megoldására, amelyeket a térség további egészségügyi stratégiai projekt megvalósítói felé terjesztenek ki a stratégiai megközelítés finomítása érdekében.

A támogatásból a Szentesi Multidiszciplináris Központ Mozgásszervi Rehabilitációs Osztályának 18 férőhelyes bővítése és a szentesi Gyógyfürdő járóbeteg osztályának felújítása valósul meg jelentős eszközpark fejlesztéssel.

A projekt nagy hangsúlyt fektet a szakmai ismeretátadásra és hálózatépítésre közös programok szervezésével az egészségügyi szakemberek számára a legújabb rehabilitációs technikák és módszerek elsajátítása érdekében, valamint tudásmegosztó fórumok és workshopok szervezésével, amelyek lehetőséget nyújtanak a szakembereknek tapasztalataik megosztására.


Mindezek erősítésére 2025.02.05-én az Európai Bizottság által szervezett ’Konferencia a betegek jogairól és a ritka betegségekről az Európai Unióban’ című rendezvényen mutatta be a Szegedi Tudományegyetem a projektben vállalt célkitűzéseket.

Résztvevők:

A Szegedi Tudományegyetem partneri költségvetése 2.874.999,44 Euro, melynek 80%-a ERFA vissza nem térítendő támogatás, 20%-a hazai társfinanszírozás.
A projekt időtartama: 36 hónap (2024.12.23. – 2027.12.22.)


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

„E gyönge nő tisztább lelkülete”

2026. április 16.

Bencze Ilona Jászai Mari-díjas színésznő, előadóművész, rendező, érdemes és kiváló művész. A Magyar Köztársasági Érdemkereszt lovagkeresztje kitüntetés tulajdonosa, egy nemzet kedvenc „Évája”. Mint szabadfoglalkozású színésznő számtalan színházi előadásban szerepelt, sőt évekig tanította a fiatal színészeket a Madách Színház musicalstúdiójában. Nem utolsó sorban két önéletrajzú ihletésű könyvet is írt és a Patika Magazin oldalain is visszatérően szerepel örökérvényű gondolataival.

Szeretem az ünnepeket. Régebben a nőnap nagy ünnep volt, mostanra mintha megkopott volna a fénye, talán azért, mert manapság az év minden napjára jut valaminek vagy valakinek a „napja”, sőt „világnapja”. Kár. Azt remélem, hogy azért az egyéni ünneplés nem maradt el, partnerek, férjek nem feledkeznek meg arról, mit jelent számukra a hozzájuk tartozó nő.

Mindig is érdekeltek a női sorsok. Sok nő vett körül. Nagynénik, három lánytestvér, középiskolában lányosztályba jártam, leánykollégiumban 400 kamaszlánnyal összezárva, és nem mellékesen: leánygyermekes édesanya lettem. Volt alkalmam a megfigyelésre, a tapasztalásra, a sajátom is tartogatott nem kevés fejtörést.

Milyen idegrendszeri tüneteknél javasolt EMG vizsgálat?

2026. április 15.

Az EMG (elektromiográfia) vizsgálat az izmok elektromos aktivitását méri, és az ENG-vel (elektroneurográfia) együtt alkalmazzák a perifériás idegrendszer: idegek, az ideg-izom kapcsolat és az izomszövet betegségeinek diagnosztizálására. Éppen ezért sokszor ez a vizsgálat szükséges az olyan jellegű panaszok okának kiderítéséhez, mint az izomgyengeség, izomgörcsök, izomsorvadás. Dr. Szabó Boglárka, a Neurológiai Központ – Prima Medica neurológusa mutatja be az eljárást.

Mit vizsgál az EMG?

Az ENG és az EMG vizsgálatok az idegrendszer környéki vagy más néven perifériás részének vizsgálatára alkalmasak, tehát a központi idegrendszer problémái ezekkel az eljárásokkal nem felderíthetők.

– Az ENG (elektroneurográfia) vizsgálat a perifériás idegek működésének mérésére szolgál. A módszer lényege, hogy enyhe elektromos impulzusokat adnak az idegnek, és az izom felett a  bőrre helyezett elektródán keresztül rögzítik a válaszreakciót, a vizsgálatot elsősorban a végtagokon végzik.

– Az EMG (elektromiográfia) vizsgálat az izmok elektromos aktivitását méri fel, miközben egy vékony tűelektródát vezetnek az izomba a nyugalmi, valamint akaratlagos izommunka alatti elektromos tevékenység rögzítésére. Az eljárással tehát az izmok és az őket irányító idegek működése vizsgálható. Azt méri, hogy az izmok milyen elektromos aktivitást produkálnak nyugalomban és összehúzódáskor.

A gyerekek háromnegyedének van valamilyen harapási rendellenessége

2026. április 15.

Miközben a fogszuvasodás előfordulása évtizedek óta csökkenő tendenciát mutat Európában, egy kevésbé ismert, ám annál súlyosabb jelenség robbanásszerű növekedésnek indult. A harapási rendellenességek aránya ma már eléri a 65-75 százalékot a gyermekek és fiatalok körében, és bár minden második vagy harmadik gyermek érintett, a szülők és az egészségügyi rendszer jelentős része mégsem fordít elegendő figyelmet a problémára. A felismerés így gyakran éveket késik, miközben a szakértők szerint az eltérések nagy része már 6-8 éves korban észlelhető lenne, és korai kezeléssel elkerülhetők lennének a későbbi, akár élethosszig tartó egészségkárosodások.

Habár a szülők számára gyakran tűnik úgy, hogy egyre többet „szájalnak” a gyerekek, valójában érdekes tendenciát figyelhetünk meg a mai ember arcszerkezetében: a modern állkapocs átlagosan 30-40%-kal kisebb, mint őseinké volt 300 évvel ezelőtt. A modern életmód – a puha ételek térnyerése és a csökkent rágásterhelés, a szoptatás időtartamának rövidülése, vagy éppen a tartós cumihasználat – olyan fejlődési irányba tolta el a fogívek és az állkapocs fejlődését, amelynek következményei messze túlmutatnak az esztétikai kérdéseken. A probléma gyökerét jól szemlélteti, hogy még Európában a gyerekek 75%-a küzd valamilyen harapási rendellenességgel, ez a természetes táplálkozást folytató őslakos közösségekben csupán 5-15%-ra tehető.