Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

RSV: a vírus, amit a kisgyerekes szülőknek fontos ismerni

Érdekességek2021. december 17.

Az RSV (respiratory syncytal virus) náthás tüneteket és kínzó, száraz köhögést is okoz. Az egyik leggyakoribb légúti kórokozó az őszi-téli időszakban, két-három éves koráig a gyermekek nagy része átesik a fertőzésen. Tüneteiről és kezeléséről dr. Somogyi Éva gyermektüdőgyógyászt, a Tüdőközpont orvosát kérdeztük.

Fotó: 123rf.comFelnőttek is elkaphatják a fertőzést, ám ők és a nagyobb gyerekek rendszerint náthás tünetekkel átvészelik a betegséget. A kigyerekeknél és az 1 éves kor alatti csecsemőknél ezzel szemben akár kórházi kezelést is igénylő nehézlégzést, tüdőgyulladást is okozhat.  A legveszélyeztetettebbek a koraszülöttek és az 1-3 hónapos újszülöttek, akik RSV fertőzés során, akár gépi lélegeztetésre is szorulhatnak. 

„Az RSV kezdetben a legkisebbeknél is megfázásos tüneteket okoz. A komolyabb tünetek abból adódóan jelentkeznek, hogy a vírus a kislégutak nyálkahártyájának gyulladását okozza. A gyulladt, ödémás nyálkahártya és a gyulladás következtében jelentkező fokozott váladéktermelés beszűkíti, súlyos esetben elzárja a kislégutakat. Minél kisebb a gyermek, ezek a légutak annál kisebbek, így a szövődmények is súlyosabbak lehetnek.”

Az RSV tünetei

A betegség lefolyása attól is függ, hogy a gyermek esetében a vírus melyik típusa okozza a fertőzést.

Mikor forduljunk orvoshoz?

A náthás tüneteket otthoni praktikákkal tudjuk enyhíteni: fontos a rendszeres orrtiszítás, orrszívás, orrspray használat. Bőséges folyadékfogyasztás, szükség esetén lázcsillapító adása javasolt. 

„Ha a gyermeknél magas láz jelentkezik, köhög, esetleg köhögőrohamai vannak, sűrű, tapadós orrváladék jelenik meg, nehézlégzése jelentkezik, akkor mindenképp orvoshoz kell vinni.”

Hogyan kezelhető?

Az RSV diagnózisához vérvizsgálatot végezhetnek, vagy orrváladékból történhet RSV gyorsteszt meghatározás, hogy a kórokozót beazonosítsák.

A vérkép és a gyulladásos paraméterek vizsgálata segít a bakteriális fertőzések kizárásában.  A betegség során mellkasröntgen elvégzésére is sor kerülhet.

Ha a gyermek állapota alapján indokolt, a kezelőorvos kórházba utalhatja a kis beteget, ahol tüneti – bizonyos súlyos, speciális esetekben – antivirális szereket és a kiszáradás megelőzésére infúziót is kaphat.


Amit a megelőzés érdekében tehetünk

Az RSV kórokozó közösségekben gyorsan terjed, a fertőzések többsége az októbertől áprilisig tartó időszakra esik. Sajnos egy szezonban akár többször is el lehet kapni, így indokolt esetben a kezelőorvos javasolhatja a védőoltást a gyermek részére.

RSV ellen létezik védőoltás, ez elsősorban koraszülöttek számára, veleszületett szívbetegség, vagy krónikus tüdőbetegség esetén javasolt. Az oltás során a gyermek nem a legyengített kórokozót, hanem az ellenanyagot kapja meg, éppen ezért az oltást rendszeresen ismételni kell: a téli időszakban havonta.”

Fotó: 123rf.com

A megelőzés egyéb lépései nem különböznek az egyéb téli betegségek elleni védekezéstől: 


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Koszorúér-betegség, szívinfarktus

2025. augusztus 22.

Az iparilag fejlett országokban a szív- és érrendszeri betegségek jelentik a vezető halálozási okot.

Az iszkémiás szívbetegség (ISzB) a szívkoszorúerek szklerotikus beszűkülése, ami a szívizom elégtelen oxigénellátásához vezet. Az artériák meszesedésével plakkok képződnek. Ezek az érfalakban lévő lerakódások zsírmagból, az azt burkoló kötőszövetekből és mészből állnak. Gyulladásos folyamat hatására a plakkok felszakadnak és kiürülnek. Ezt követően a vérlemezkék vérrögöt képeznek a szakadás tömítésére, amelyek elzárhatják a koszorúereket, és ezáltal szívinfarktust okoznak. A vérrög elhelyezkedésétől és kiterjedésétől függően másodperceken belül szívhalál következhet be. Ugyanakkor az artériákon lévő plakkok akár évekig is mozdulatlanok maradhatnak.

Kockázati tényezők

Számos tényező segítheti elő az ISZB kialakulását. Az örökletes tényezők, a nem (a férfiak veszélyeztetettebbek) és az életkor nem befolyásolható tényezőknek minősülnek. A befolyásolható kockázati tényezőknek az alábbiak számítanak:


Dohányzás
Magas vérnyomás
Túlsúly
Hiperlipidémia
2-es típusú cukorbetegség és az azt megelőző állapotok



A szívinfarktus figyelmeztető jelei

• Erős, öt percnél hosszabb ideig tartó mellkasi fájdalom, amely a karokba, lapockába, nyakba, állkapocsba, gyomortájba sugározhat
• Erős feszítő érzés, erős mellkasi nyomás, félelem
• A mellkasi fájdalmat légszomj, hányinger, hányás kíséri
• Hirtelen ájulásérzés (még ha fájdalommal nem is jár), esetleg tudatvesztés
• Az arc bőre sápadt, fakó, hidegen verejtékező

Vigyázat: nem ritka, hogy nőknél figyelmeztető jelként csak légszomj, émelygés és gyomortáji fájdalom lép fel! A fenti jelek esetén azonnal orvost kell hívni!

Mit tehetünk szemünk védelme érdekében?

2025. augusztus 22.

Az Alensa szakértői szerint kulcsfontosságú, hogy alkalmazkodjunk ezekhez a változásokhoz:


UV-védelem: Minőségi, UV-szűrős napszemüveg viselése elengedhetetlen, még felhős időben is. Érdemes UV400 védelemmel ellátott napszemüveg hordani.
Megfelelő hidratálás: A száraz szem megelőzésére rendszeres műkönnyhasználat javasolt, különösen kontaktlencse-viselőknek és légkondicionált helyiségekben dolgozóknak.
Rendszeres szemvizsgálat: Évente legalább egyszer ajánlott részt venni átfogó szemvizsgálaton, hogy a problémákat időben felismerjék és kezeljék.
Speciális kontaktlencsék: Már az üzletek kínálatában megtalálhatók olyan speciális kontaktlencsék, amelyek fokozott védelmet nyújtanak az UV-sugárzás és a környezeti stresszhatások ellen.

Szabadidő, betáblázott napok

2025. augusztus 21.

A szabadidővel kapcsolatban hajlamosak vagyunk szélsőségesen gondolkodni.

Racionálisan belátható, hogy történelmileg manapság lenne szinte a legtöbb szabadidőnk, pedig azt érezzük, mintha egyre kevesebb lenne. Mintha a napi gondok és aggodalmak, a sok apró rutin miatt egyáltalán nem lenne időnk magunkra, és ha mégis akad egy kevés, már-már lelkiismeret-furdalásunk van az „elvesztegetett” idő miatt.

Ennek egyik alapvető oka, hogy a szabadidőt rendszeresen a munkaidőhöz képest értelmezzük, vagyis, hogy az az idő lenne, amit nem alvásra vagy munkára fordítunk. Miközben a szabadidő a kötött időhöz képest szabad. Márpedig kötött idő van bőven:


ilyen a fiziológiai szükségletekre szánt (alvás, evés, ürítés),
a társadalmilag meghatározott (maga a munka, a munkahelyre/iskolába eljutás, ill. hazajutás, ügyintézés, bevásárlás, orvoshoz menés stb.), ill.
az emberi kapcsolatokhoz kötődő (rokonlátogatás, céges karácsony, gyereket hazahozni az óvodából).


Ugyanakkor a különböző kategóriák nem választhatók el élesen, egy családi vacsora egyszerre része a szabad- és a kötött időnknek, miközben, mondjuk, a repülőtéri várakozást/sorban állást ritkán számoljuk a nyaraláshoz, mint a szabadidő talán legemblematikusabb részéhez. Vagy amikor a gyereket hazavisszük az oviból, egyszerre teszünk eleget egy társadalmi elvárásnak, ápoljuk a szülő-gyerek kapcsolatot és kezdhetünk kiengedni egy stresszes munkanap után, hisz a Manócska csoport problémájával foglalkozni mégiscsak felüdülés lehet a délutáni értekezlet után. Persze csak ha tényleg ki tudunk engedni…

Vagyis a szabadidő fogalmilag is bonyolultabb, mint elsőre gondolnánk, úgy lehet belőle több, hogy ezt nem feltétlenül vesszük észre.