Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Rövid séták csökkenthetik az időskori cukorbetegség kockázatát

Érdekességek2026. május 20.

Az étkezések utáni negyedórás séta megelőzheti a 2-es típusú cukorbetegség kialakulását az idős embereknél. A több rövid gyaloglás éppoly hatásos, mint a napi egy hosszú – mutatta ki egy amerikai tanulmány.

Evés után magas a vércukorszint

Az étkezés utáni séta jól szabályozza a vércukorszintet – idézi a BBC hírszolgálata a George Washington Egyetem kutatását. Az evést követően megemelkedő vércukor növeli a 2-es típusú cukorbetegség kockázatát, ezért a legrosszabb választás pihenni egyet étkezés után.

Loretta diPietro kutatásvezető szerint az amerikai tanulmány elsőként vizsgálta a kockázatos időszakban végzett kis testmozgás hatását. Elmondta, a cukorbetegséget megelőző állapotból (glükóz intolerancia) a 2-es típusú diabéteszhez vezető út kulcstényezője az evés utáni magas vércukorszint.


15 perc séta már hatékony lehet

A tanulmány kimutatta, hogy az étkezést követő tizenöt perces séta ugyanolyan hatékony, mint a napi negyvenöt perces, könnyű vagy mérsékelt tempójú gyaloglás, azonban evés után „jelentősen jobb eredménnyel lehet az idős korúaknál megfigyelt, megemelkedett cukorszint veszélyeit elhárítani”.

A tudósok szerint idős korban a hasnyálmirigy lassabban vagy kevesebb inzulint termel, így az öregek különösen érzékenyek az evés utáni vércukor-csúcsra. A séta legjobb időpontját vacsora utánra teszik, mivel általában ez a legbőségesebb, így a legkockázatosabb is. Az emelkedés folytatódik éjjel és még reggel is, ám érzékelhetően csökken a sétával.

A kutatók tíz, hatvanéves vagy idősebb pácienst vizsgáltak, akik magas éhgyomori vércukorszintjük és mozgáshiányos életmódjuk miatt a rizikócsoportba tartoztak. DiPietro szerint az eredmények a 2-es típusú diabétesz megelőzésének „költséghatékony útját” jelenthetnék, ám szükség van nagyobb esetszámú vizsgálatra is.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Mit tehetünk, ha a stressz felborítja a hormonális egyensúlyt?

2026. augusztus 15.

Mi az összefüggés a hormonális egyensúly és a stressz között? Hogyan hat ránk az „üss vagy fuss” mechanizmus? Milyen hosszú távú hatásai lehetnek a kezeletlen stressznek a hormonrendszerünkre és van-e mód ezek korrekciójára? Dr. Bérczy Judit, az Endokrinközpont endokrinológusa, belgyógyász válaszolt a kérdésekre.



Üss vagy fuss: mivel jár a stresszválasz?

Sokan hallhattak már az úgynevezett stresszválaszról, vagyis arról a működési módról, ahogyan a testünk a stresszhelyzetre reagál. Az „üss vagy fuss” reakció során felgyorsul a szívverésünk, kitágulnak a pupillák, elkezdünk izzadni. Ha a helyzet elhúzódik vagy a stresszreakció nem vezetődik le például aktív mozgásban, a túlélő üzemmód miatt az emésztő- és a reproduktív rendszer is lelassul, szinte kikapcsol, hiszen a meneküléshez vagy a támadáshoz nincs szükség ezek aktív működésére. Éppen ezért logikus, hogy ha valaki huzamosabb ideig stresszes helyzetben van, amelyet nem sikerül kezelni, éppúgy lehetnek például emésztési problémái, mint termékenységi gondjai. 
– Minden hormonnak van egy optimális szintje a szervezetben, amellyel fenntartható a hormonális egyensúly.

Amikor pedig a stressz hatására olyan hormonok szabadulnak fel nagyobb mennyiségben, mint például a kortizol, más hormonok, így a TSH (pajzsmirigy stimuláló hormon), az inzulin és a nemi hormonok visszaszorulhatnak. Ennek az egyensúlyzavarnak pedig számos fizikai, lelki, szellemi hatása lehet. A túl sok kortizol például arra készteti a szervezetet, hogy kevesebb progeszteront termeljen a menstruációs ciklus második felében, ami miatt kialakulhat egy ösztrogén dominancia.

A játékosságtól a tudatosságig

2026. augusztus 15.

Táplálkozás gyermekkorban 3-12 év között.

Sok szülõ problémája, hogy amikor gyermeke közösségbe - óvodába, iskolába - kerül, tanácstalannak érzi magát csemetéje táplálkozását illetõen. Ennek oka egyfelõl, hogy míg otthon a gyermek ízlését szem elõtt tartva a szülõtõl függ, hogy mi kerül a tányérba, addig az intézményi keretek között már a közétkeztetésé a döntõ szerep. Másfelõl a saját korosztály és egyéb külsõ tényezõk (divat, reklámok) befolyása erõs, és a társak példájával szemben sokszor úgy tûnhet, hogy a serülõkor felé haladva már egyre kevésbé van eredménye a szülõi ráhatásnak. Vegyük sorra, hogy a gyermekek fejlõdésével párhuzamosan mit lehet tenni azért, hogy mindezek mellett megfelelõ irányba terelgessük a táplálkozást.

Hurutos vagyok, cigizek - COPD-s vagyok?

2026. augusztus 14.

Tanácsok a COPD-s betegeknek.

Hol fázhattam meg ennyire? - tûnõdött János, amikor már legalább három hete kínlódott különbözõ felsõ légúti panaszokkal. - Ez a hurutos köhécselés úgy látszik már soha nem akar elmúlni, de hát csak nem fogok egy kis megfázással orvoshoz rohanni.

Pedig szükség lenne rá. A dohányos gyakran elbagatellizálja felsõ légúti panaszait. Egy egyszerûnek tûnõ megfázásból csak lassan, elhúzódóan tud kilábalni. A makacs köhécselések nem akarnak elmúlni. Általában nem tulajdonít ezeknek különös fontosságot, betudja egy makacs megfázásnak, és így nem megy orvoshoz. Pedig az elhúzódó felsõ légúti megbetegedés - dohányosok körében - felkeltheti a COPD gyanúját, amely egyfajta nehézlégzés, ami krónikussá válik. Kezdetben csak fizikai terhelésre, késõbb már nyugalomban is felléphet.