Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Rosszul sikerült a félévi bizonyítvány? Így segíthetjük gyermekünket!

Érdekességek2026. február 12.

A félévi bizonyítvány kiosztása és a vele szinte egy időben zajló középiskolai felvételi sok családban feszült időszakot jelent. A jegyek és az esetleg kevésbé jó teljesítmény nemcsak a gyerekekben kelthetnek szorongást, hanem a szülőkben is kérdéseket vethetnek fel: vajon eleget tettünk, jól halad a gyermek, és mit árulnak el ezek az eredmények a jövőről?

Fotó: pressfoto | freepikA szakemberek szerint fontos tudatosítani: a félévi értékelés és a felvételin elért pontszám nem végső ítélet, hanem egy adott időszak pillanatképe.

A bizonyítvány és felvételin nyújtott teljesítmény nem mutatja meg teljes egészében a gyermek tudását, képességeit és fejlődését. Nem látszik benne, mennyit változott a gyermek magához képest, hogyan tanult meg alkalmazkodni az iskolai elvárásokhoz, vagy mennyi energiát fektetett a mindennapokba” – mondja Gál Beatrix, a Benedetto Gyermekvédelmi Szolgálat igazgatója.

Egy stabil családi háttérrel rendelkező gyermeknél is előfordulhat, hogy egy-egy megmérettetés gyengébben sikerül. Ilyenkor a túlzott számonkérés vagy a büntetés gyakran többet árt, mint használ. A szakértők inkább azt javasolják, hogy a szülők próbálják megérteni az okokat: túlterheltség, motivációhiány, szorongás vagy épp egy iskolai-, családi-, baráti konfliktus is állhat a háttérben. 


„A legfontosabb az, hogy a szülők figyeljenek a gyermekükre, arra, hogy az érzelmi állapota miként alakul, mert ez mindenre hatással van. Egy konfliktusokkal teli időszak – akár tanárral, osztálytárssal, akár családtaggal – is oka lehet a teljesítményromlásnak. Hiszen a rosszabb teljesítmény sokszor annak a tünete, ami a gyermekben zajlik. Ha a szülő kellő figyelemmel fordul felé, akkor időben meg tudják beszélni a problémás helyzetet és javítani tudnak rajta” – hangsúlyozza a gyermekvédelmi szakember.

A helyzet különösen érzékeny lehet a nevelőszülői családokban, ahol a gyerekek általában bizonytalanok, hiszen olyan megterhelő élethelyzetekből érkeznek, ami hosszú időre hatással lehet rájuk és az iskolai eredményeikre is.  

A nevelt gyermekeknél a tanulmányi teljesítmény legtöbbször szorosan összefügg az érzelmi biztonsággal. Ha a gyermek mer hibázni, kérdezni, és nem fél a kudarctól, az már komoly előrelépésnek számít – még akkor is, ha ez ez éppen nem tükröződik a jegyekben, vagy a felvételi pontokban” – emeli ki Gál Beatrix.

A Benedetto Gyermekvédelmi Szolgálat vezetője szerint az ilyen megmérettetések alkalmával érdemes a számok mögé nézni, hiszen akár már az is valódi eredmény lehet, ha a gyermek rendszeresen jár iskolába, végigcsinálta a félévet, fejlődött a figyelme vagy talált egy pedagógust, egy osztálytársat, akihez kapcsolódni tud.

Ezek azok az alapok, amelyekre később a tanulmányi siker is épülhet” – tette hozzá.

Mit tehetnek a szülők és nevelőszülők a gyakorlatban?

A szakértők szerint fontos, hogyha bizonyítványról, vizsga eredményekről van szó, a beszélgetés soha ne számonkéréssel induljon, hanem kérdésekkel. Érdemes megkérdezni a gyermeket, hogyan élte meg a félévet, mi volt számára nehéz, és miben érzi magát sikeresnek. Fontos, hogy a hangsúly az erőfeszítés elismerésén legyen, ne kizárólag az eredményen.

Hasznos lehet a visszajelzések közös értelmezése is: mi az, ami már jól megy, és mi az, amin a következő félévben együtt lehet dolgozni. A szakemberek szerint kerülni kell az összehasonlítást más gyerekekkel, testvérekkel vagy korábbi önmagával, mert az fokozhatja a szorongást.

„A legfontosabb üzenet, amit ilyenkor a szülők közvetíthetnek, az az, hogy nem a jegyek határozzák meg a gyermek értékét és nem befolyásolják a szeretetüket a gyermek iránt. Ha a gyermek érzi a biztonságot és a feltétel nélküli támogatást, akkor sokkal sikeresebben veszi majd a következő akadályokat, legyen az a második félév, vagy egy szóbeli vizsga”- fogalmaz Gál Beatrix.

A félévi bizonyítvány vagy a felvételin elért eredmény tehát nem végállomás, inkább iránytű, merre érdemes tovább indulni, min lehetne javítani. A fejlődés sokszor lassú, hullámzó és láthatatlan – de attól még nagyon is valós. És ebben a folyamatban a szülői jelenlét és támogató szeretet a legerősebb kapaszkodó a vér szerinti és a nevelőcsaládokban egyaránt.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Mit tehetünk, ha a stressz felborítja a hormonális egyensúlyt?

2026. augusztus 15.

Mi az összefüggés a hormonális egyensúly és a stressz között? Hogyan hat ránk az „üss vagy fuss” mechanizmus? Milyen hosszú távú hatásai lehetnek a kezeletlen stressznek a hormonrendszerünkre és van-e mód ezek korrekciójára? Dr. Bérczy Judit, az Endokrinközpont endokrinológusa, belgyógyász válaszolt a kérdésekre.



Üss vagy fuss: mivel jár a stresszválasz?

Sokan hallhattak már az úgynevezett stresszválaszról, vagyis arról a működési módról, ahogyan a testünk a stresszhelyzetre reagál. Az „üss vagy fuss” reakció során felgyorsul a szívverésünk, kitágulnak a pupillák, elkezdünk izzadni. Ha a helyzet elhúzódik vagy a stresszreakció nem vezetődik le például aktív mozgásban, a túlélő üzemmód miatt az emésztő- és a reproduktív rendszer is lelassul, szinte kikapcsol, hiszen a meneküléshez vagy a támadáshoz nincs szükség ezek aktív működésére. Éppen ezért logikus, hogy ha valaki huzamosabb ideig stresszes helyzetben van, amelyet nem sikerül kezelni, éppúgy lehetnek például emésztési problémái, mint termékenységi gondjai. 
– Minden hormonnak van egy optimális szintje a szervezetben, amellyel fenntartható a hormonális egyensúly.

Amikor pedig a stressz hatására olyan hormonok szabadulnak fel nagyobb mennyiségben, mint például a kortizol, más hormonok, így a TSH (pajzsmirigy stimuláló hormon), az inzulin és a nemi hormonok visszaszorulhatnak. Ennek az egyensúlyzavarnak pedig számos fizikai, lelki, szellemi hatása lehet. A túl sok kortizol például arra készteti a szervezetet, hogy kevesebb progeszteront termeljen a menstruációs ciklus második felében, ami miatt kialakulhat egy ösztrogén dominancia.

A játékosságtól a tudatosságig

2026. augusztus 15.

Táplálkozás gyermekkorban 3-12 év között.

Sok szülõ problémája, hogy amikor gyermeke közösségbe - óvodába, iskolába - kerül, tanácstalannak érzi magát csemetéje táplálkozását illetõen. Ennek oka egyfelõl, hogy míg otthon a gyermek ízlését szem elõtt tartva a szülõtõl függ, hogy mi kerül a tányérba, addig az intézményi keretek között már a közétkeztetésé a döntõ szerep. Másfelõl a saját korosztály és egyéb külsõ tényezõk (divat, reklámok) befolyása erõs, és a társak példájával szemben sokszor úgy tûnhet, hogy a serülõkor felé haladva már egyre kevésbé van eredménye a szülõi ráhatásnak. Vegyük sorra, hogy a gyermekek fejlõdésével párhuzamosan mit lehet tenni azért, hogy mindezek mellett megfelelõ irányba terelgessük a táplálkozást.

Hurutos vagyok, cigizek - COPD-s vagyok?

2026. augusztus 14.

Tanácsok a COPD-s betegeknek.

Hol fázhattam meg ennyire? - tûnõdött János, amikor már legalább három hete kínlódott különbözõ felsõ légúti panaszokkal. - Ez a hurutos köhécselés úgy látszik már soha nem akar elmúlni, de hát csak nem fogok egy kis megfázással orvoshoz rohanni.

Pedig szükség lenne rá. A dohányos gyakran elbagatellizálja felsõ légúti panaszait. Egy egyszerûnek tûnõ megfázásból csak lassan, elhúzódóan tud kilábalni. A makacs köhécselések nem akarnak elmúlni. Általában nem tulajdonít ezeknek különös fontosságot, betudja egy makacs megfázásnak, és így nem megy orvoshoz. Pedig az elhúzódó felsõ légúti megbetegedés - dohányosok körében - felkeltheti a COPD gyanúját, amely egyfajta nehézlégzés, ami krónikussá válik. Kezdetben csak fizikai terhelésre, késõbb már nyugalomban is felléphet.