Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Ropognak az ízületei? Ez lehet az oka!

Érdekességek2022. május 12.

Fotó: 123rf.com

Mindenki számára ismerős, hogy ízületei olykor recsegnek-ropognak. Több elmélet kapcsolódik ahhoz, hogy vajon egészséges, vagy inkább káros, de bárhogy is legyen, nem árt tudni, hogy bizony porckopás is állhat a térd vagy a váll ropogása hátterében. A problémáról Dr. Váradi Éva főorvosnőt, a Fájdalomközpont aktív fájdalomcsillapítás specialistáját kérdeztük.

Mitől ropog?

Testünkben több létfontosságú ízület is található, melyek közül a térd és a váll ízület szokta a legtöbb panaszt elszenvedni. Az izületek a csontvégek találkozásánál alakulnak ki, melyeket porcréteg borít. A porcréteg közt vékony ízületi rés található, benne ízületi folyadékkal, mely hozzájárul a csontok egymáson való fájdalommentes, zavartalan csúszásához.

Az idő előrehaladtával, illetve sérülések, fizikai munka, különböző betegségek (pl. endokrin problémák) miatt ez a porcréteg elvékonyodik a porcképzés-és pusztulás egyensúlyának felborulása miatt. Kezdeti stádiumban a felszíne egyenetlenné válik, majd később felbolyhosodik. Ez sokszor recsegő, ropogó hanggal jár, különösképp a térd és a váll esetében.

Fájdalom az állapot súlyosbodásával jelentkezik, mivel ekkor az ízületi folyadék mennyisége is csökken, így az ízületi tok gyulladásba kerül. Éppen ezért amennyiben porckopás miatt jelentkezett a ropogás, úgy a legrosszabb, amit tehet, az az, hogy magától ropogtatja, ugyanis ekkor még tovább károsítja az amúgy is már rossz állapotban lévő porcot.

Természetesen ennek a kellemetlen hangnak más okai is lehetnek, ám hogy kiderüljön, mi is okozza, mindenképp szakorvosi és képalkotó vizsgálat szükséges.

Előzze meg a nagyobb bajt

Az egészséges táplálkozás és a rendszeres mozgás nagy szerepet játszik a mozgásszervi betegségek elkerülésében, így ha nem akarja, hogy még fiatalon fájdalmak kínozzák, célszerű a következőkre figyelnie:


Fotó: gettyimages.com

Van, hogy orvosi segítség kell

Sajnos kezelés nélkül az állapot könnyen rosszabbra fordulhat, és az illetőt komoly fájdalmak gyötörhetik, ami mozgásbeszűküléssel is járhat. Bár léteznek különböző gyógyszerek a problémára, ám ha tartós, akár 6-8 hónapos fájdalommentességet szeretne, akkor érdemes aktív fájdalomcsillapítást igénybe venni. Hialuronsavas injekcióval például visszaadható a porc rugalmassága és kenése, így a kellemetlen érzés 3-5 alkalom után csökken, illetve megszűnik.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Az óriássejtes vírus okozta a legtöbb súlyos légúti megbetegedést az idei szezon második felében

2026. június 23.



A kórházi ellátást igénylő súlyos akut légúti megbetegedések közel harmadát a légúti óriássejtes vírus (RSV) okozta 2026. április közepén, ami az elmúlt három év legmagasabb értéke. A súlyos betegek fele öt év alatti kisgyermek volt. Orvosszakmai szervezetek és a Melletted a Helyem Egyesület szerint az idei szezon számadatai azt jelzik, hogy a megelőzés mielőbbi erősítése már nem tűr halasztást.

A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) adatai szerint a 12. héten, vagyis március közepén a légúti fertőzés gyanújával vett minták legnagyobb része, 35 százaléka RSV-re bizonyult pozitívnak. Az influenza és a COVID ehhez képest elenyésző, 5, illetve néhány százalékos arányban volt jelen a mintákban. Egy hónappal később, vagyis április közepén a súlyos légúti fertőzéses megbetegedések (SARI) miatti kórházi kezelések közel harmadáért (32,8%) volt felelős a légúti óriássejtes vírus. Ez az elmúlt három év legmagasabb értéke volt.

Az RSV az újszülöttekre a legveszélyesebb

A SARI-val ápoltak közel fele öt év alatti kisgyermek volt, akiknek nagytöbbsége – több mint 85 százaléka – RSV miatt került kórházba. Mivel az RSV főként az alsó légutakat támadja meg, a még éretlen tüdővel, fejletlenebb immunrendszerrel rendelkező csecsemőkre, koraszülöttekre különösen veszélyes. Az ő esetükben gyakori az oxigénterápiával és gépi lélegeztetéssel együtt járó, több napos vagy hetes intenzív osztályos kezelés, és sajnos az elhalálozás kockázata is magasabb.

Hőségájulás

2026. június 23.

Hazánk nyári éghajlati viszonyai között ez a leggyakoribb hőártalom. Nem feltétlenül jár a test hőmérsékletének emelkedésével. A keringés zavaraként jöhet létre.

Az időskor, az értágító kezelés, a vízhajtó gyógyszerek szedése, az alkoholhatás hajlamosító tényezők.

Az általában jóindulatú, gyorsan rendeződő, múló rosszullét során a hűvös, sápadt bőrön testszerte nagycseppes verejtékezés jelentkezik. Émelygéssel, esetleg hányással járhat. Gyér (50–60/perc) pulzus tapintható, mely 5–15 perc alatt normalizálódik.

A beteget lehetőleg hűvös, szellős helyen kell lefektetni, ruházatát meglazítani. Az alsó végtagok megemelésével javítható az agy vérellátása, ezzel elősegíthető az állapot gyorsabb rendeződése.

Hatással van-e gondolkodásunk az egészségünkre?

2026. június 22.



A minap néztem az éppen 100 éves Sir David Attenborough fényképeit, akinek hatása filmesként-műsorvezetőként a természet megismertetésére és megóvására megkérdőjelezhetetlen. De néztem a 100 éves Kurtág Györgyöt, a világhírű zeneszerzőt, zongoraművészt is. Egyikükön sem látszik az idő. Hogyan csinálják? Mi a titkuk?

Netán igazuk lehet azoknak az ókori indiai bölcseknek, akik arra a megállapításra jutottak, hogy a gondolkodás is befolyásolja a testi működést? Az egyik következtetésük abból indul ki, hogy a szív évente 40 milliószor dobban. (A pontos számot illetően persze lehetnek eltérések.) Belátható, hogy mint bármely pumpának, a szívnek is korlátozott működési ideje van.

A bölcsek szerint a pozitív érzelmek mindig lassabbak és kevésbé megerőltetőek, mint a negatívak. Ezt ellenőrizhetjük, amikor pl. majd felrobbanunk a dühtől, akkor pulzusunk és légzésritmusunk szaporább. A mai modern gyógyászat „A típusú”, nagy rizikófaktorú embereknek nevezi azokat, akik könnyen dühbe gurulnak, felmegy a vérnyomásuk, és nő a szívbetegség kockázata.