Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Ritka Betegségek

Érdekességek2026. március 06.

Fotó: freepikÓriási lehetőség az érintett betegek számára, ha egy eddig gyógyíthatatlan ritka betegségnek végre megjelenik reménybeli terápiája. Különösen igaz ez, ha olyan kisgyerekekről van szó, akik egy folyamatosan romló betegséggel élnek. A lehetőség kihasználásához elengedhetetlen, hogy e gyermekek hozzájuthassanak a számukra létfontosságú terápiához.

Azt tekintjük ritka betegségnek, ami kétezer közül legfeljebb egy embert érint. Magyarországon közel 800 ezer ember él ritka betegséggel, a betegek 50-75 %-a gyermek, és többségük számára még ma sem érhető el oki terápia. A betegek 94%-a jelenleg nem gyógyítható véglegesen, így minden új, egy betegség okára ható terápiás lehetőség nagy előrelépést jelent.

A Duchenne-féle izomdisztrófia egy eddig gyógyíthatatlan, ritka betegség. Az érintettek izmai folyamatosan gyengülnek, tíz éves kor körül járóképességüket is elvesztik. Hosszú évek gyógyíthatatlansági tudata után az elmúlt hónapokban reményteli terápiák jelentek meg, amelyek lassíthatják, megállíthatják a gyerekek izmainak leépülését.


Tavaly júniusban törzskönyvezték az EU-ban az első olyan gyógyszert, amely a Duchenne-féle izomdisztrófia minden mutációtípusánál képes lassítani a betegség előrehaladását, és a remények szerint javítja a szív- és légzőfunkciókat is, ami kulcsfontosságú a hosszabb, jobb élet reményéhez.

A Ritka Betegségek Világnapját minden év február utolsó napján tartják (idén február 28-án szombaton), hogy felhívják a figyelmet a ritka betegségekre, valamint elősegítsék a kezelésekhez történő hozzáférést a ritka betegséggel élők és családjaik számára.

A mostani Világnap tehát kiváló alkalom arra, hogy a Duchenne-nel élők helyzetére is felhívjuk a figyelmet, tájékoztassuk a közvéleményt, hogy sok év reménykedés után érdemi terápiában részesülhessenek ezek a gyermekek.

A készítmény európai engedélyezését követően az első egyedi méltányossági kérelem 2025 július 25-én már beadásra került hazánkban is, amit tavaly ősszel több másik követett.

Az egyedi méltányossági kérelmek elbírálása az egy éve létrehozott Batthyány-Strattmann László Alapítvány A Gyógyításért szervezet feladata – lenne. A BSLA saját véleménye szerint ők behozták az elmaradásaikat, és 60 nap alatt elbírálják a kérelmeket. A valóságban semmilyen visszajelzés nem érkezett a Duchenne-féle izomdisztrófia kezelésével kapcsolatban beadott egyedi méltányossági kérelmekre. Mindeközben e betegségben az idő a legnagyobb ellenség, így minden hónap számít. Várjuk a Batthány Strattmann László Alapítvány illetékeseinek döntését. Reméljük, hogy a papírok mögött az elkeseredett családokat is látják. S talán átsuhan a gondolataikon, hogy nekik is bármikor születhet DMD-s gyermekük, unokájuk.

Az államban, a finanszírozó egyedi méltányosságában bízó szülők ez idő alatt tehetetlenül nézik, ahogy gyermekeik nap mint nap veszítik el erejüket.

A gyógyszer hatásosságát jól mutatja egyébként, hogy van olyan magyar család, aki saját költségén folytat az új gyógyszerrel terápiát (jogszerűen, engedéllyel), immár szemmel látható eredménnyel!

Az érintett családok, betegszervezetek online petíciót indítottak a Duchenne-es gyermekek életminőségének javításáért, a Duvyzat terápia társadalombiztosítási keretek között történő finanszírozásáért. A petíciót eddig több mint 5000-en írták alá, Reméljük, hogy ez már eléri a döntéshozók ingerküszöbét – és a többször letelt 60 nap ügyintézési határidő után végre válaszolnak az elkeseredett szülőknek.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Mit tehetünk, ha a stressz felborítja a hormonális egyensúlyt?

2026. augusztus 15.

Mi az összefüggés a hormonális egyensúly és a stressz között? Hogyan hat ránk az „üss vagy fuss” mechanizmus? Milyen hosszú távú hatásai lehetnek a kezeletlen stressznek a hormonrendszerünkre és van-e mód ezek korrekciójára? Dr. Bérczy Judit, az Endokrinközpont endokrinológusa, belgyógyász válaszolt a kérdésekre.



Üss vagy fuss: mivel jár a stresszválasz?

Sokan hallhattak már az úgynevezett stresszválaszról, vagyis arról a működési módról, ahogyan a testünk a stresszhelyzetre reagál. Az „üss vagy fuss” reakció során felgyorsul a szívverésünk, kitágulnak a pupillák, elkezdünk izzadni. Ha a helyzet elhúzódik vagy a stresszreakció nem vezetődik le például aktív mozgásban, a túlélő üzemmód miatt az emésztő- és a reproduktív rendszer is lelassul, szinte kikapcsol, hiszen a meneküléshez vagy a támadáshoz nincs szükség ezek aktív működésére. Éppen ezért logikus, hogy ha valaki huzamosabb ideig stresszes helyzetben van, amelyet nem sikerül kezelni, éppúgy lehetnek például emésztési problémái, mint termékenységi gondjai. 
– Minden hormonnak van egy optimális szintje a szervezetben, amellyel fenntartható a hormonális egyensúly.

Amikor pedig a stressz hatására olyan hormonok szabadulnak fel nagyobb mennyiségben, mint például a kortizol, más hormonok, így a TSH (pajzsmirigy stimuláló hormon), az inzulin és a nemi hormonok visszaszorulhatnak. Ennek az egyensúlyzavarnak pedig számos fizikai, lelki, szellemi hatása lehet. A túl sok kortizol például arra készteti a szervezetet, hogy kevesebb progeszteront termeljen a menstruációs ciklus második felében, ami miatt kialakulhat egy ösztrogén dominancia.

A játékosságtól a tudatosságig

2026. augusztus 15.

Táplálkozás gyermekkorban 3-12 év között.

Sok szülõ problémája, hogy amikor gyermeke közösségbe - óvodába, iskolába - kerül, tanácstalannak érzi magát csemetéje táplálkozását illetõen. Ennek oka egyfelõl, hogy míg otthon a gyermek ízlését szem elõtt tartva a szülõtõl függ, hogy mi kerül a tányérba, addig az intézményi keretek között már a közétkeztetésé a döntõ szerep. Másfelõl a saját korosztály és egyéb külsõ tényezõk (divat, reklámok) befolyása erõs, és a társak példájával szemben sokszor úgy tûnhet, hogy a serülõkor felé haladva már egyre kevésbé van eredménye a szülõi ráhatásnak. Vegyük sorra, hogy a gyermekek fejlõdésével párhuzamosan mit lehet tenni azért, hogy mindezek mellett megfelelõ irányba terelgessük a táplálkozást.

Hurutos vagyok, cigizek - COPD-s vagyok?

2026. augusztus 14.

Tanácsok a COPD-s betegeknek.

Hol fázhattam meg ennyire? - tûnõdött János, amikor már legalább három hete kínlódott különbözõ felsõ légúti panaszokkal. - Ez a hurutos köhécselés úgy látszik már soha nem akar elmúlni, de hát csak nem fogok egy kis megfázással orvoshoz rohanni.

Pedig szükség lenne rá. A dohányos gyakran elbagatellizálja felsõ légúti panaszait. Egy egyszerûnek tûnõ megfázásból csak lassan, elhúzódóan tud kilábalni. A makacs köhécselések nem akarnak elmúlni. Általában nem tulajdonít ezeknek különös fontosságot, betudja egy makacs megfázásnak, és így nem megy orvoshoz. Pedig az elhúzódó felsõ légúti megbetegedés - dohányosok körében - felkeltheti a COPD gyanúját, amely egyfajta nehézlégzés, ami krónikussá válik. Kezdetben csak fizikai terhelésre, késõbb már nyugalomban is felléphet.