Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Reumás csomók: mi a teendő velük?

Érdekességek2024. november 28.

A reumás csomók jellegzetes, bár általában ártalmatlan tünetei a sokízületi gyulladásnak – tudtuk meg Dr. Kiss Csabától, az Immunközpont reumatológusától, akit arról kérdeztünk, mi a teendőnk a bőr alatt megjelenő kisebb-nagyobb elváltozásokkal. 

Fotó: 123rf.comA bőr alatt tapintható puha vagy félkemény lágyrész képletek, reumás csomók a krónikus sokízületi gyulladás, vagy latinul rheumatoid arthritis (RA) jellegzetes tünetei. Többnyire a betegség előrehaladottabb szakaszában jelennek meg, sokszor a rosszabb prognózisra utalva, az immunrendszer gyulladásos reakciójának következményeként.

A rheumatoid arthritiszról dióhéjban

–A sokízületi gyulladás egy autoimmun megbetegedés, ami legtöbbször lassan, fokozatosan alakul ki, időszakos fellángolásokkal. A betegség az ízületi belhártya gyulladását, végső soron pedig a porc, a szalagok, később a csontos képletek károsodását okozza, emellett azonban belszervi szövődményeket is előidézhet – ismerteti Dr. Kiss Csaba.

A betegek kezdetben csak a kéz vagy a láb kisízületeiben éreznek fájdalmat, később a csukló, boka, könyök, a térdek és vállak is érintetté válnak. A gyulladt ízületek megduzzadnak, érzékenyek lesznek, a felettük lévő bőr meleg tapintatú. A gyulladásra jellemző, hogy általában szimmetrikusan jelentkezik, tehát mindkét testfélen kialakul. Gyakori, hogy a betegek fáradékonyságról, rossz közérzetről, gyengeségről és ébredés utáni ízületi merevségről számolnak be. Az életminőség romlásának megakadályozása érdekében fontos mihamarabb szakorvoshoz fordulni, mert kezelés nélkül az érintett ízületek deformálódnak, kontraktúrák alakulhatnak ki és az izmok is elgyengülnek. Mindez az ízület mozgásterjedelmének súlyos csökkenését eredményezi.

Reumás csomók 

A sokízületi gyulladás egyik jellegzetes tünete a reumás csomók (nodulusok) megjelenése is, amelyek a betegek 30-40%-ánál alakulnak ki, általában több évvel az ízületi panaszok megjelenését követően. A jól körülhatárolható, hússzínű csomók főként a végtagok feszítő oldalán, jellemzően a nyomásnak vagy traumának kitett területeken (könyök, ujjak, alkar) jönnek létre.  Az ágyhoz kötött vagy tolószékes betegeknél a sarok, az Achilles-ín, a fej hátsó része, a csípő és a keresztcsont gyakran érintettek; szemüveget viselőknél pedig az orrnyeregben is kialakulhatnak elváltozások. Ugyanakkor a csomók más, nem tipikus testtájakon (pl. hangszálakon, a tüdőben, a szívben) is megjelenhetnek befolyásolva a szervek működését.

A csomók mérete változó: néhány milliméterestől egészen több centiméter átmérőig terjedhetnek. Általában nem okoznak fájdalmat, inkább esztétikai problémát jelentenek a betegek számára, bár rendkívül kellemetlenek lehetnek. Ha ugyanis aktív gyulladás vagy mögöttes struktúra (pl. ideg, ín, csonthártya) közelében találhatók, akkor fájdalmat is okozhatnak; esetenként kifekélyesedhetnek. Előfordulhat, hogy a könyökben kialakuló csomó miatt a beteg képtelen kiegyenesíteni a végtagot, vagy fájdalmat okoz számára az asztalon, széken való megtámaszkodás.


A reumás csomók általában nem igényelnek speciális kezelést

A reumás csomók általában jóindulatúak, amelyek a legtöbb esetben nem igényelnek speciális kezelést, elegendő a betegség kontrollálása. A kezelésnek ellenálló, fertőzött vagy fájdalmat, mozgáskorlátozottságot okozó, nagyobb méretű csomók esetében kortikoszteroid injekciók alkalmazása vagy a csomók sebészeti eltávolítása jöhet szóba. Sajnos azonban még ennek ellenére is számíthatnak a betegek a csomók kiújulására.

–Bár a reumás csomók többnyire ártalmatlan és fájdalommentes elváltozások, ha a sokízületi gyulladással diagnosztizált beteg újabb bőr alatti elváltozást, csomót fedez fel a testén, mindenképpen jelezze kezelőorvosának, hiszen más mögöttes okok (pl. köszvény, kalciumlerakódás) is meghúzódhatnak a háttérben – hívja fel az érintettek figyelmét Dr. Kiss Csaba.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Nemzeti Rákellenes Nap

2026. április 14.

„Ki alakítja az egészségünket? – ÉN vagy MI?”

Idén immár 34. alkalommal tartották meg a Nemzeti Rákellenes Napot. Ez alkalomból a Magyar Rákellenes Liga a Közép- és Kelet-európai Onkológiai Akadémia Alapítvánnyal (CEEAO) közösen szakmai fórumot szervezett az új Európai Rákellenes Kódex (ECAC) 14 pontjának népegészségügyi szempontú megvitatására.

1993. óta minden év április 10-én tartják a Nemzeti Rákellenes Napot. A Magyar Rákellenes Liga kezdeményezésére létrejött alkalom dátuma dr. Dollinger Gyula sebészprofesszor, egyetemi tanár, a magyar onkológiai szemlélet egyik úttörőjének és a magyar daganatkutatás és daganatsebészet egyik meghatározó alakjának születésnapja.

A 20. század elején a rák még kevéssé feltárt, sok tekintetben titokzatos betegségnek számított. Dollinger Gyula azonban felismerte, hogy a daganatos betegségek elleni küzdelemhez nemcsak gyógyító munka, hanem tudományos megfigyelés és szervezett adatgyűjtés is szükséges.

A test és a lélek párbeszéde

2026. április 13.

Dr. Pászthy Bea Phd osztályvezető egyetemi docens a Semmelweis Egyetem Gyermekgyógyászati Klinikáján. Mint csecsemő-és gyermekgyógyász, gyermek- és ifjúságpszichiáter, klinikai farmakológus és pszichoterapeuta szakvizsgával rendelkező szakorvos, aki egyben kognitív viselkedésterapeuta és kiképző család-pszichoterapeuta, feleség, családanya és nagymama számtalan aspektusból a tudomány területéről és a napi élet kihívásaiból ismeri, tudja, érzi a női lélek működését. Ennek megfelelően rangos állami kitüntetését „különlegesen sokrétű gyógyító, kutató és egyetemi oktató munkájáért” kapta.

Az elmúlt évek drámai változásai világjárvány, háborúk, klímaválság, digitális túlterheltség, gazdasági válság, a fiatalok mentális egészségválsága még jobban megerősítettek engem abban, hogy a mentális egészséggel rendszerszinten kell foglalkoznunk, az egyén, a család és a társadalom szintjén, a testi és lelki egészség komplexitásában. Az egészség nem a betegség hiányát jelenti, hanem a testi, lelki, szellemi és spirituális jóllét állapotát. Mindennek megteremtésében és fenntartásában, a következő nemzedék testi és lelki egészségének őrzésében óriási szerepe van a nőknek.

A súlyos mentális zavarok az átlagoshoz képest 10-20 évvel csökkenthetik a betegek várható élettartamát. E betegek magasabb halandósága mögött az öngyilkosságon túl a kardiovaszkuláris betegségek, a diabétesz, az elhízás és szövődményei állnak vezető helyeken. A kezeletlen pszichiátriai betegeknél az átlag populációhoz mérve jelentősen gyakoribb a kóros szerhasználat. A felnőtt populáció mentális állapota nagyban befolyásolja a gyermekek életminőségét, későbbi pszichés és szomatikus betegségeit.

Hogyan segíthet a gyógytorna?

2026. április 13.

Az Alfa generáció mozgásszervi kihívásai

A digitális eszközök mindennapos használata, a megnövekedett ülőidő és a mozgásszegény életmód olyan kihívásokat hozott, amelyekre a szakembereknek is új válaszokat kell adniuk. De vajon mit jelent mindez a legfiatalabb generáció, az úgynevezett Alfa generáció egészsége szempontjából? Ziglerné Szőke Rita, a gyogytornaszom.hu vezető gyógytornásza segítségével jártuk körbe, hogy miért fontos már tinédzser kortól a gyógytorna és a prevenció.

Mik az Alfa generáció leggyakoribb mozgásszervi tünetei?

A mai fiatalok már teljesen más környezetben nőnek fel, mint az előző generációk – főleg a digitalizáció miatt adódnak mozgásszervi problémáik. Sok Alfa gyermeknél láthatunk görnyedt testtartást, amelyet az iskolában a hosszú órákig tartó ülés, valamint a hirtelen növekedés is okozhat. A gerincferdülés korai jelei is megjelenhetnek már náluk, amelyet érdemes minél hamarabb kezeltetni. A lúdtalp és a bokasüllyedés is gyakori eltérés, csakúgy, mint az  izomegyensúly-zavarok, a gyenge törzsizomzat és a túlfeszült nyak-váll régió.