Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Reumás csomók: mi a teendő velük?

Érdekességek2024. november 28.

A reumás csomók jellegzetes, bár általában ártalmatlan tünetei a sokízületi gyulladásnak – tudtuk meg Dr. Kiss Csabától, az Immunközpont reumatológusától, akit arról kérdeztünk, mi a teendőnk a bőr alatt megjelenő kisebb-nagyobb elváltozásokkal. 

Fotó: 123rf.comA bőr alatt tapintható puha vagy félkemény lágyrész képletek, reumás csomók a krónikus sokízületi gyulladás, vagy latinul rheumatoid arthritis (RA) jellegzetes tünetei. Többnyire a betegség előrehaladottabb szakaszában jelennek meg, sokszor a rosszabb prognózisra utalva, az immunrendszer gyulladásos reakciójának következményeként.

A rheumatoid arthritiszról dióhéjban

–A sokízületi gyulladás egy autoimmun megbetegedés, ami legtöbbször lassan, fokozatosan alakul ki, időszakos fellángolásokkal. A betegség az ízületi belhártya gyulladását, végső soron pedig a porc, a szalagok, később a csontos képletek károsodását okozza, emellett azonban belszervi szövődményeket is előidézhet – ismerteti Dr. Kiss Csaba.

A betegek kezdetben csak a kéz vagy a láb kisízületeiben éreznek fájdalmat, később a csukló, boka, könyök, a térdek és vállak is érintetté válnak. A gyulladt ízületek megduzzadnak, érzékenyek lesznek, a felettük lévő bőr meleg tapintatú. A gyulladásra jellemző, hogy általában szimmetrikusan jelentkezik, tehát mindkét testfélen kialakul. Gyakori, hogy a betegek fáradékonyságról, rossz közérzetről, gyengeségről és ébredés utáni ízületi merevségről számolnak be. Az életminőség romlásának megakadályozása érdekében fontos mihamarabb szakorvoshoz fordulni, mert kezelés nélkül az érintett ízületek deformálódnak, kontraktúrák alakulhatnak ki és az izmok is elgyengülnek. Mindez az ízület mozgásterjedelmének súlyos csökkenését eredményezi.

Reumás csomók 

A sokízületi gyulladás egyik jellegzetes tünete a reumás csomók (nodulusok) megjelenése is, amelyek a betegek 30-40%-ánál alakulnak ki, általában több évvel az ízületi panaszok megjelenését követően. A jól körülhatárolható, hússzínű csomók főként a végtagok feszítő oldalán, jellemzően a nyomásnak vagy traumának kitett területeken (könyök, ujjak, alkar) jönnek létre.  Az ágyhoz kötött vagy tolószékes betegeknél a sarok, az Achilles-ín, a fej hátsó része, a csípő és a keresztcsont gyakran érintettek; szemüveget viselőknél pedig az orrnyeregben is kialakulhatnak elváltozások. Ugyanakkor a csomók más, nem tipikus testtájakon (pl. hangszálakon, a tüdőben, a szívben) is megjelenhetnek befolyásolva a szervek működését.

A csomók mérete változó: néhány milliméterestől egészen több centiméter átmérőig terjedhetnek. Általában nem okoznak fájdalmat, inkább esztétikai problémát jelentenek a betegek számára, bár rendkívül kellemetlenek lehetnek. Ha ugyanis aktív gyulladás vagy mögöttes struktúra (pl. ideg, ín, csonthártya) közelében találhatók, akkor fájdalmat is okozhatnak; esetenként kifekélyesedhetnek. Előfordulhat, hogy a könyökben kialakuló csomó miatt a beteg képtelen kiegyenesíteni a végtagot, vagy fájdalmat okoz számára az asztalon, széken való megtámaszkodás.


A reumás csomók általában nem igényelnek speciális kezelést

A reumás csomók általában jóindulatúak, amelyek a legtöbb esetben nem igényelnek speciális kezelést, elegendő a betegség kontrollálása. A kezelésnek ellenálló, fertőzött vagy fájdalmat, mozgáskorlátozottságot okozó, nagyobb méretű csomók esetében kortikoszteroid injekciók alkalmazása vagy a csomók sebészeti eltávolítása jöhet szóba. Sajnos azonban még ennek ellenére is számíthatnak a betegek a csomók kiújulására.

–Bár a reumás csomók többnyire ártalmatlan és fájdalommentes elváltozások, ha a sokízületi gyulladással diagnosztizált beteg újabb bőr alatti elváltozást, csomót fedez fel a testén, mindenképpen jelezze kezelőorvosának, hiszen más mögöttes okok (pl. köszvény, kalciumlerakódás) is meghúzódhatnak a háttérben – hívja fel az érintettek figyelmét Dr. Kiss Csaba.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Gyógyszertári nyitvatartás az ünnepek alatt

2025. december 25.

A karácsonyi és újévi ünnepek idején az egészségügyi szolgáltatók, így a gyógyszertárak működése is eltér a megszokott nyitvatartási rendtől, ekkor ügyeleti rend szerint látják el feladataikat.

December 24-én a pihenőnapokon is nyitva tartó gyógyszertárak általában 12 óráig fogadják a betegeket. December 25-én és 26-án, valamint január 1-jén a gyógyszerellátást kizárólag a 0–24 órás, az ünnepnapokon is nyitva tartó, illetve az ügyeleti vagy készenléti szolgálatot ellátó gyógyszertárak biztosítják. December 31-én a gyógyszertárak a szokásos hétköznapi nyitvatartás szerint, egyes esetekben rövidített nyitvatartással, jellemzően 14 óráig működnek.

Az egyes gyógyszertárak betegforgalmi bejáratánál jól látható módon megtalálható a legközelebbi folyamatosan nyitva tartó vagy ügyeletes gyógyszertár neve, címe és telefonszáma, valamint az ügyeleti vagy készenléti szolgálat időtartama és a felnőtt-, illetve gyermekorvosi ügyelet elérhetőségei.

Az ügyeleti vagy készenléti szolgálatot ellátó gyógyszertárakról az NNGYK honlapján, valamint az EgészségAblak applikációban lehet tájékozódni.

Az ünnepnapok körüli időszakban a szolgáltatások korlátozottabb elérhetősége miatt különösen fontos előre gondoskodni a saját és a családtagok rendszeresen szedett gyógyszereiről, valamint az alapvető, gyakran szükséges készítményekről. A nyugodt és zavartalan ünnepi időszak érdekében javasolt, hogy a szükséges gyógyszereket a lakosság lehetőség szerint még az ünnepek előtt váltsa ki, és az ünnepnapokon csak indokolt esetben vegye igénybe az ügyeleti ellátást, ezzel is segítve, hogy az egészségügyi ellátórendszer a valóban sürgős esetekre tudjon összpontosítani. Különösen fontos odafigyelni arra, hogy gyermekek esetében rendelkezésre álljanak a láz- és fájdalomcsillapító készítmények, valamint érdemes ellenőrizni a torokfertőtlenítők, orrcseppek és köptetők meglétét, továbbá szükség esetén a megfelelő mennyiségű csecsemőtápszert is.

Ezért imádjuk a havat karácsonykor!

2025. december 25.

A Karácsony hófehéren az igazi. Amikor mindent elborít a hótakaró, mindenhol csengőszó keveredik a talpunk alatt ropogó hóval és körbevesz mindannyiunkat a szeretet.   

Miért jó a fehér Karácsony?

Ha gyereked van akkor ezért:


elvan a hóemberépítéssel amíg te nyugodtan le tudsz ülni végre és szuszanni egy kicsit a karácsonyi hajtás után
kacagva tartja az arcát az ég felé, hogy hópelyheket egyen, ilyenkor érzed, hogy szükséged lenne egy fényképezőgépre
csinálhatsz vele hóangyalkát a hóba feküdve és a karodat mozgatva

Magyar népszokások, hiedelmek karácsonykor

2025. december 24.

A karácsonyi szokásokban és hiedelmekben megőrződtek a téli napfordulóhoz, az évkezdethez és Jézus születéséhez fűződő hagyományok.   

December 24-én, Ádám-Éva napján adták elő az ún. paradicsomjátékot, amelyben a bűnbeesés történetét jelenítették meg. Ezen a napon szigorú böjtöt tartottak és a karácsonyi vacsorát az éjféli mise után fogyasztották el. A háziasszony mindent előre kikészített, mert a vacsorát végig felállás nélkül kellett elfogyasztania. A család együtt imádkozott és elsőként mézbe mártott fokhagymát, diót ettek. A fokhagymának gonoszűző szerepet tulajdonítottak. Az alma is elmaradhatatlan volt a karácsonyi asztalon, egy almát annyi felé vágtak, ahány tagja volt a családnak és együtt elfogyasztották a család összetartását erősítve. A szentelt ostya, mézbe mártott fokhagyma, dió, alma a család egészségét biztosították. A néphit szerint, ha karácsonykor babot, borsót, tököt, mákos gubát, halat esznek, akkor a következő évben bőségben lesz részük. A családtagoknak mindenből kellett enni, inni. Szokás volt a család halottainak is megteríteni és minden ételből egy keveset tányérra tettek. Karácsonykor dióval jósoltak, a tálból kivett jó dió egészséget, a rossz betegséget, bajt jósolt. A karácsonyi vacsora után a morzsát nem szabad kidobni az ünnep végéig, mert megóvja a ház lakóit a betegségtől. A szemetet sem ajánlatos kivinni a házból, mert a szeméttel a szerencse is távozik. A néphit szerint söprögetni is csak az asztal alá szabad. 

Az asztal egész héten át terítve volt minden háznál, hogy a látogatókat, köszöntőket is megkínálják. A karácsonyi asztalra vagy alá, vagy a közelébe helyezett tárgyaknak, eszközöknek különös jelentőséget tulajdonított a néphagyomány. Mágikus erejűnek tartották pl. a karácsonyi abroszt, később sütőabrosznak használták, hogy a termés bő legyen, és a kenyér is megkeljen. A karácsonyi abroszt advent csendjében hímezték az asszonyok. Az asztal alatt a megszületett kisded szalmája fénylett, így a házakat a betlehemi istállóhoz hasonlatossá tették. Ezt a szénát, vagy szalmát karácsony után az állatok alá helyezték vagy megetették velük, hogy szaporák, egészségesek legyenek. Az asztalra vagy alá magvakat is raktak, a következő évre jó termését, a bőséget varázsoltak.