Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Rendszeres testmozgás: hogyan maradjunk motiváltak?

Érdekességek2019. október 16.

Fotó: 123rf.com

Bizonyára sokunkkal előfordult már, hogy nagy lendülettel belevágtunk a rendszeres testmozgásba, egy körültekintéssel kiválasztott sportág gyakorlásába – aztán egyre csökkent a lelkesedés… Állandó kifogások mellett lassan elmaradtak az edzések, és nem sikerült, vagy nagyon nehéz volt az újrakezdés. Pedig tudnunk kell, hogy a motiváció az egyik legfontosabb tényezője a kitartóan végzett fizikai aktivitásnak, és ha már nem rendelkezünk vele, ne csodálkozzunk a sikertelenségen. De miképp maradjunk minél tovább motiváltak? Íme néhány jó tanács hozzá.

Induláskor ne erőltessük meg magunkat!
Ha kezdetben szívesen sportolunk, szeretjük a választott testmozgás-fajtát, általában sokkal kevesebb probléma merül fel a rendszerességgel a későbbiekben is. Amikor viszont nincs sok kedvünk hozzá, de azt tartjuk szem előtt, hogy a rendszeres testmozgás jót tesz egészségnek, bár fontos motiváció, nem elegendő a kitartáshoz. Tennünk kell ellene, hogy idő előtt elkedvetlenedjünk!

Amennyiben eddig rendszeresen nem sportoltunk, vagy több év kihagyás után szeretnénk újrakezdeni, nagyon lényeges tényező, hogy fokozatosan vágjunk bele. Amellett törekedjünk rá, hogy ne nagy erőkifejtést igénylő, hosszú ideig tartó fizikai aktivitással induljunk, hanem erőnlétünknek megfelelő, könnyen megvalósítható formában.

Ez a két tényező kezdetben meghatározó lehet annak érdekében, hogy ne bátortalanodjunk el már az első edzéseken, tornaórákon. A fontos az, hogy minden alkalommal úgy érezzük: úton vagyunk a siker felé. Ügyeljünk rá, hogy rövid (akár 10 perces) tréningekkel kezdjük az első héten – ami könnyedén megy – , majd a rákövetkező héten növeljük 15 percesre, míg el nem érjük a kívánt időtartamot, a kellemes testmozgással fenntartható, jó fizikai állapot elérése érdekében.


A hangsúly legyen a rendszerességen!
Több rövid edzés rendszeresen többet ér, mint időnként néhány hosszú, kisebb-nagyobb kihagyásokkal – mondják a sportszakemberek. A fokozatos haladáshoz és a kedvet adó, motivációt fenntartó eredményességhez ideális, ha felvesszük a heti 3 edzés ritmusát, arányosan elosztva, kellő időt hagyva a sportfoglalkozások között. Ebben az ütemben, még ha testünknek kezdetben nincs is ideje az átállásra, érezni fogjuk a változást, már az első hetektől kezdve.

Az izmok „életre kelnek”, némi izomláz is megjelenhet a tagjainkban – és ha a szabadban sportolunk, teleszívjuk a tüdőnket friss levegővel, javul a közérzetünk, este pedig jobban alszunk. Ez mind folyamatos motivációt jelent, és lassanként már nem tudunk meglenni rendszeres testmozgás nélkül…

Készítsünk edzési tervet, és tartsuk is be!
Tervezni, készülni az edzésekre a legjobb módja annak, hogy ne hagyjunk ki egyet sem. Ahogy beütemezünk egy-egy találkozót, megbeszélést, ugyanúgy írjuk be a napirendünkbe, vagy a mobilunk naptárjába a sportórákat. A szakemberek azt is tanácsolják, hogy ha van időnk és türelmünk, vezessünk naplót az egyes edzésekről, ami segít felmérni, mennyit haladtunk előre.

Egyúttal hozzájárul az elérendő célok meghatározásához, a fejlődési lépcsőfokok globális áttekintéséhez – és így elkerülhető az időről időre fellépő elkedvetlenedés, demotiváltság. (Egyes felmérések szerint a legtöbben három hónap után a leginkább hajlamosak a rendszeres testmozgás abbahagyásra.)

Váltogassuk a célokat!
Még ha egyetlen fajta testedzést is végzünk rendszeresen (pld. biciklizünk, futunk, úszunk stb.), tűzzünk ki magunk elé különböző célokat (a megtett távolság növelése, a teljesítési idő csökkentése, vagy más testmozgás választása párhuzamosan stb.), hogy elkerüljük a rutin egyhangúságát.

Ilyen esetekben könnyebb a motiváltság fenntartása, miközben ajánlott kikérni az edző, tornatanár, esetleg orvosunk tanácsát, nehogy az erőnlétünket meghaladó eredményekre építsünk. Amikor a tempóra koncentrálunk, ne feledjük, hogy időközönként változtassunk rajta, tartsunk szüneteket, bármilyen sportágról is van szó. Ha pedig szeretünk zenére edzeni, változtassunk a számok listáján, mert akkor új élményekkel telítődhetünk – mindenképp éljünk a lehetőséggel!

Keressünk társat a sportoláshoz!
A felmérések szerint azok, akik egy vagy több partnert találnak a sportoláshoz, a rendszeres testmozgáshoz, sokkal kitartóbbak, jobban motiváltak. A sporttárs ugyanis egyfajta biztosítékot jelent a részvételre, növeli kötelességtudatunkat. Hiszen, ha megígértük a közös edzést a (csapat)társunknak, kevésbé leszünk hajlamosak az óra kihagyására, nem keresünk ürügyet magunknak a távolmaradásra, akár az utolsó percben.

Olyan megoldás is lehet egyes sportágakban (pld. úszás, tenisz) hogy az első időkben a velünk azonos fokon álló, néhány társunkkal összefogva saját edzőt alkalmazunk. Ha kezdők vagyunk például, az ilyen szakképzett tréner nagyon hasznos lehet a haladási ritmus meghatározása, a kitűzött céloknak leginkább megfelelő, speciálisan megszabott edzési terv elkészítése szempontjából. A kis létszám miatt pedig több figyelem jut mindenkinek, ami jelentős motiváló tényező.

Orvosi vizsgálat: kinek ajánlott?
A rendszeres sportolás, testmozgás megkezdése előtt mindenkinek hasznos lehet, de egyes szakvélemények szerint a 35 év feletti férfiak, és 45 éven túli nők esetében különösen ajánlott az egészségi állapot felmérése. Erőnlétünktől függően az orvosok javaslatot tesznek a sportág, mozgásforma megválasztására, intenzitására és gyakoriságára.


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Rossz lehelet, éjszakai köhögés? Garatcsorgás is okozhatja!

2025. augusztus 23.

Nem mindenki tudja, hogy az orrban vagy az orrmelléküregben termelődő váladék jó része nem előrefelé, az orron keresztül távozik, hanem a garat hátsó falán csorog le a torok irányába. Ez alapvetően nem számít kóros jelenségnek, de ha túl sok vagy sűrű váladék keletkezik, az olyan tüneteket okozhat, mint az éjszakai köhögés, a torokkaparás, a gombócérzés vagy a rossz lehelet. Dr. Holpert Valéria, fül-orr-gégész, foniáter, a Fül-orr-gége Központ – Prima Medica orvosa azokról az okokról beszélt, amelyek hátsófali garatcsorgást okozhatnak.

Mi az a hátsófali garatcsorgás?

Az orr, a melléküregek és a torok felszínét borító nyálkahártya folyamatos váladéktermelődéssel védekezik a kiszáradás ellen. Már csak azért is fontos ennek a felületnek a nedvessége, mert ezen tudnak megtapadni azok a kórokozók, szennyeződések, pollenek, amelyek bejutnak a légutakba. És hogy hová kerülnek ezután? A nyálkahártya csillószőrei hátrafelé hajtják azokat nyállal keveredve a gyomorba, illetve a másik út, amikor a külvilág felé ürülnek az orrváladékkal. Hátsófali garatcsorgásról vagy hátsó garatfali váladékcsorgásról akkor lehet beszélni, ha ez a váladék nem az orron keresztül előrefelé távozik, hanem a garat hátsó falán csorog le a torokba. Ezt normális esetben észre sem vesszük, hiszen a szervezet minden nap termel orrváladékot. Probléma abból adódhat, ha a váladék túl sok, nagyon besűrűsödik vagy nem tud szabadon kiürülni az orrüregből.

A Tudatos Öregedés Alapítvány (HCAF) ajánlásai

2025. augusztus 23.

Mik lehetnek azok az eszközök, módszerek, megközelítések, melyek a mai magyar viszonyok és realitások között is a társadalom széles köre számára hozzáférhetőek?


Időben kezdjük el az öngondoskodást: Legyünk proaktívak testi és lelki jóllétünk megőrzése érdekében. Érdemes idősbaráttá alakítani vagy cserélni otthonunkat, hogy könnyebben mozoghassunk benne és biztonságos legyen idősebb korban is.
Tájékozódjunk az aktív öregedésről: Megbízható forrásokból szerezzünk információkat, kérdezzük például gyógyszerészünket vagy háziorvosunkat. Hallgassunk szakértői podcastokat, és csatlakozzunk olyan közösségekhez, mint például a Hekate Tudatos Öregedés Alapítvány (HCAF).
Ismerjük meg testünk és elménk működését: Legyünk tudatában egyéni fizikai és mentális szükségleteinknek. Derítsük ki mennyi alvás és mozgás az ideális számunkra, és tartsuk tiszteletben testünk sajátos igényeit.
Legyenek társas kapcsolataink: Legyünk aktív tagjai online vagy offline közösségeknek, ahol támogathatjuk egymást, és értékes beszélgetéseket folytathatunk. Például szánjunk időt a szomszédokkal való jó viszony ápolására.
Törekedjünk az aktivitásra: Vezessünk be olyan apró vagy nagyobb változtatásokat, amelyek növelhetik aktivitási szintünket, például:
a) A lift helyett válasszuk a lépcsőt.
b) Tudatosan használjuk az internetet és a médiát, kerüljük a céltalan görgetést.
Járjunk szűrővizsgálatokra: Rendszeresen vegyünk részt az életkorunknak megfelelő ingyenes vizsgálatokon, például tüdőszűrésen, méhnyakrákszűrésen, mammográfián, fogászati ellenőrzéseken.
Invesztáljunk egészségünkbe: Anyagi lehetőségeinkhez mérten gondoskodjunk fogaink, látásunk, ízületeink, emésztőrendszerünk egészségéről és mentális jóllétünkről.
Kezeljük hatékonyan a fájdalmat: Ne fogadjuk el természetesnek a krónikus fájdalmat, például ízületeinkben, hátunkban. Az eredményes fájdalomcsillapítás segíthet fenntartani aktív életmódunkat. Kérjünk tanácsot gyógyszerészünktől vagy háziorvosunktól.
Használjuk a digitális egészségtámogató eszközöket: Használjunk olyan alkalmazásokat, amelyek segítenek minket, például egészségfigyelő eszközöket vagy diagnosztikai és életvezetési applikációkat.
Tanuljunk és fejlődjünk egész életünkben: Olvassunk, tanuljunk új dolgokat, például idegen nyelveket vagy tudományos érdekességeket. Tornáztassuk az agyunkat rejtvényekkel, logikai játékokkal, hogy frissen tartsuk a gondolkodásunkat és lassítsuk a szellemi hanyatlást.

Koszorúér-betegség, szívinfarktus

2025. augusztus 22.

Az iparilag fejlett országokban a szív- és érrendszeri betegségek jelentik a vezető halálozási okot.

Az iszkémiás szívbetegség (ISzB) a szívkoszorúerek szklerotikus beszűkülése, ami a szívizom elégtelen oxigénellátásához vezet. Az artériák meszesedésével plakkok képződnek. Ezek az érfalakban lévő lerakódások zsírmagból, az azt burkoló kötőszövetekből és mészből állnak. Gyulladásos folyamat hatására a plakkok felszakadnak és kiürülnek. Ezt követően a vérlemezkék vérrögöt képeznek a szakadás tömítésére, amelyek elzárhatják a koszorúereket, és ezáltal szívinfarktust okoznak. A vérrög elhelyezkedésétől és kiterjedésétől függően másodperceken belül szívhalál következhet be. Ugyanakkor az artériákon lévő plakkok akár évekig is mozdulatlanok maradhatnak.

Kockázati tényezők

Számos tényező segítheti elő az ISZB kialakulását. Az örökletes tényezők, a nem (a férfiak veszélyeztetettebbek) és az életkor nem befolyásolható tényezőknek minősülnek. A befolyásolható kockázati tényezőknek az alábbiak számítanak:


Dohányzás
Magas vérnyomás
Túlsúly
Hiperlipidémia
2-es típusú cukorbetegség és az azt megelőző állapotok



A szívinfarktus figyelmeztető jelei

• Erős, öt percnél hosszabb ideig tartó mellkasi fájdalom, amely a karokba, lapockába, nyakba, állkapocsba, gyomortájba sugározhat
• Erős feszítő érzés, erős mellkasi nyomás, félelem
• A mellkasi fájdalmat légszomj, hányinger, hányás kíséri
• Hirtelen ájulásérzés (még ha fájdalommal nem is jár), esetleg tudatvesztés
• Az arc bőre sápadt, fakó, hidegen verejtékező

Vigyázat: nem ritka, hogy nőknél figyelmeztető jelként csak légszomj, émelygés és gyomortáji fájdalom lép fel! A fenti jelek esetén azonnal orvost kell hívni!