Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Reggelizzünk!

Érdekességek2019. március 05.

Fotók: pixabay.comA reggeli napunk legfontosabb étkezése. Több szempontból is….

Egyrészt, a vacsora és a reggeli ébredés között legalább 8-10 óra eltelik, mialatt szervezetünk sem folyadékhoz, sem ennivalóhoz nem jut. Azt gondolnánk, hogy nincs is szükségünk az éjszaka folyamán energiára, hiszen alvás közben úgysem csinálunk semmit, de ez nem így van. Szervezetünk folyamatosan, így éjszaka is dolgozik. A létfontosságú funkciók, mint például a légzés, vérkeringés, épp úgy energiát igénylő folyamatok, mint mondjuk egy délutáni séta. Természetesen nem akkora mennyiségű energiát emésztenek fel a létfenntartáshoz szükséges folyamatok, mint a napközben végzett tevékenységeink, de ez nem jelenti azt, hogy az éjszaka folyamán felhasznált energia pótlására ne lenne szükségünk.

A reggeli ideális időpontja 7-8 óra között van. Fontos alapszabály még, hogy próbáljunk meg minden nap közel azonos időpontban étkezni. Ez minden étkezésünkre vonatkozik.

Miért kell reggelizni?

A reggeli célja – azon kívül, hogy megtöri a több órás éhezési fázist –, hogy energiával lássa el szervezetünket. „Ha rendesen reggelizünk, jobb lesz a koncentráló képességünk és a teljesítményünk, nem fog el minket a farkaséhség a délelőtti órákban. Egy általános iskolás gyermekek részvételével végzett kísérlet alapján a nem reggelizők kognitív tevékenysége jóval rosszabbnak bizonyult reggeliző társaikénál. Az is biztos, hogy délelőtt a munkahelyünkön – legyen szó akár fizikai vagy szellemi munkáról – sokkal jobban tudunk teljesíteni úgy, ha reggelizünk” – mondja Györki Niké, dietetikus.


A megfelelő reggeli elfogyasztásával egész nap sokkal jobban tudjuk kontrollálni az egyes étkezések alkalmával elfogyasztott étel mennyiségét, ezáltal a testsúlyunkat is. De egyáltalán nem mindegy, hogy mit reggelizünk.

Milyen az ideális reggeli?

Fotók: pixabay.com„Az ideális reggeli tartalmazza a szervezetünk számára szükséges összes tápanyagot, azaz a megfelelő mennyiségű fehérjét, zsírt és szénhidrátot is. Ezen kívül vitaminokban, ásványi anyagokban és rostokban is gazdag. Reggelinknek tartalmaznia kell gabonafélét, jó esetben teljes kiőrlésű kenyeret, pékárut. Állati eredetű fehérjét, ami származhat tejből, tejtermékből, tojásból, felvágottból, halból. Továbbá friss, lehetőleg idényjellegű, zöldséget, gyümölcsöt és természetesen valamilyen folyadékot. Ez lehet például ásványvíz, víz, reggeli juice vagy gyümölcsital” – javasolja Györki Niké, dietetikus, valamint hozzáteszi – „A magas C-vitamin tartalmú reggeli juice-ok és gyümölcsitalok fogyasztása például reggelink mellé kifejezetten előnyös téli, tavaszi időszakban, a meghűléses betegségek elkerülése érdekében”.

Kerüljük a túl zsíros ételeket, mint például a szafaládé vagy a szalonna. Ezek gyakori fogyasztása magas energia- és zsírbevitelt eredményezhet, megterhelik a gyomrunkat, és ahelyett, hogy energikusnak éreznénk magunkat, lomhává tesznek minket. Figyeljünk oda a sófogyasztásra is, ne sózzuk meg a zöldségeket, élvezzük az ételek természetes ízét. A teljes kiőrlésű gabonafélék, a friss zöldségek rosttartalmuknál fogva elhúzódóbbá teszik a tápanyagok felszívódását, ezáltal hosszabb távon szolgáltatnak energiát a szervezetünk számára, megakadályozva azt, hogy a délelőtti órákban leessen a vércukorszintünk. Jó, ha tudjuk, hogy a rostok csak folyadék jelenlétében képesek kifejteni ezeket a jótékony tulajdonságaikat – ezért is fontos, hogy már reggel eleget igyunk.

A férfiak energiaszükséglete magasabb mint a nőké, ezért reggelijük mennyiségben eltér egymástól, ám összetételét tekintve azonos. Különbség van még a fizikai- és ülőmunkát végzők reggelije között is.

 

 

Mennyit együnk reggelire?

A reggelinek napi energia- és tápanyagbevitelünk 20-25%-át kell fedeznie. Egy átlagos, ülő munkát végző nő energiaigényét (1800 kcal) figyelembe véve a nők reggelijének 360-450 kcal energiát, 10-13 gramm fehérjét, ugyanennyi zsírt és 54-67 gramm szénhidrátot kell tartalmaznia. Férfiak esetében, napi 2000 kcal energia bevitelt alapul véve, a reggeli energiatartalma 440-550 kcal, fehérjetartalma 13-16 gramm, zsírtartalma szintén 13-16 gramm, szénhidráttartalma pedig 66-82 gramm között kell, hogy legyen.

Milyen ételeket és italokat válasszunk reggelire?

Ideális reggeli lehet egy pohár natúr joghurt zabpehellyel, friss zöldséggel vagy gyümölccsel, de választhatunk egy adag zsírszegény túróból, sovány joghurtból készült zöldfűszeres túrókrémet, magvas kenyérrel, friss zöldségekkel és egy pohár reggeli juice-zal vagy gyümölcsitallal. Készíthetünk magunknak különböző zöldségkrémeket, mint például a padlizsánkrém vagy a humusz. Előnyük, hogy előző nap is elkészíthetjük, így reggel gyorsan összedobhatunk egy könnyű reggelit magunknak. Kenhetjük pirítós kenyérre vagy friss bagettre, kiegészíthetjük friss zöldségekkel, ihatunk melléjük reggeli juice-t vagy gyümölcsitalt. A juice-ok, gyümölcsitalok kiválasztásánál legyen az egyik szempont, hogy válogatott gyümölcs felhasználásával készült prémium juice-t, gyümölcsitalt válasszunk.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Az ülõmunka csodálatos hatásai, avagy egyenes út a trombózis felé!

2026. október 04.

Te is ülõmunkát végzel? Tudod, hogy mozogni kéne, de mindig eszedbe jut egy "de", ami a mozgás útjába áll? A gyakorló természetgyógyász masszõr, Balobás Ferenc segítségével képet alkothatunk arról, hogy milyen összetett problémával állunk szemben, és kapunk néhány tanácsot, mit is tehetünk a megelõzésért. 



Tekintsük át, mi mindenre van hatással bennünk az, hogy munkánk révén, képletesen egy székhez vagyunk szegezve.
Elõször is az ülõmunka csontok, izületek, szalagok, és az izomszövetre gyakorolt hatásairól szólunk. Majd a vérérhálózat, nyirokrendszer és idegrendszerünkre ható folyamatokra térünk ki. Végül a meridiánok, csakrák szintjén feltételezhetõ változásokra hívom fel a figyelmet.
Jutalomként, feloldozásként, a cikksorozat túlélõi, kitartó követõi, megismerhetnek néhány technikát, életmódbeli tanácsot, amelyekkel az egyhangú, passzív munkavégzés káros hatásait csökkenthetik. Most álljunk fel és menjünk el sétálni!

Min ülünk?

Most, ebben a pillanatban , ülsz a monitor elõtt, olvasod ezeket a sorokat, miközben a szervezetedben pillanatról pillanatra, több ezer folyamat zajlik.

Alsó végtagjainkat a törzshöz a medencecsont kapcsolja, mely a csípõcsont, ülõcsont, és a szeméremcsont összecsontosodása révén jön létre. Az ülõcsont legmélyebb pontja az ölõgumó, erre hat nyomás, ha helyesen ülünk. (Egyenes háttal!) Farizmainkat ez nyomja belülrõl, a szék meg kívülrõl!
A medencecsont külsõ részén egy mély izületi árok található, ahová a combcsont ízesül. A combcsont szervezetünk legerõsebb csontja, - még!

A combnyak a csont viszonylag leggyengébb része, melynek vérellátása szegényes. Ezt még lehet fokozni rossz irányba, a titka, hogy keveset mozogjunk, és sok tápanyagszegény ételnek nem nevezhetõ, szennyezõanyagot vigyünk be a szervezetbe.
A combcsontunk fejének közepén, kis pormentes mélyedés van. Itt lépnek vérerek, szalagok, az izületi vápa mélyébõl a combcsont fejéhez.

Mit tegyünk a másnaposság ellen?

2026. október 04.

Fejfájás, kiszáradt száj, émelygés, hányinger - mindezek a szilveszteri túlzott alkoholfogyasztás következményei is lehetnek. Persze, csak ha nem vigyázunk magunkra, hiszen nem törvényszerû, hogy szenvedjünk tõlük! Ahhoz, hogy elkerüljük, nem árt, ha tudjuk, mitõl is jelentkezik a kellemetlen hatás, hogyan elõzzük meg, vagy milyen módszerekkel orvosoljuk. 

Szilveszterkor vagy más ünnepi alkalmakkor általában a szokásostól eltérõ mennyiségû szeszesitalt fogyasztunk, de nem is gondolunk az azt követõ másnaposság okaira. Pedig, ha tisztában vagyunk velük, könnyebben eligazodunk az "óvintézkedések" sûrûjében! Tudjuk-e például, mitõl van a rossz közérzet vagy az a furcsa lehelet, amely másnap (vagy a rendszeres ivóknál mindennap) jelentkezik? Ennek oka az acetaldehid nevû vegyi anyag, amely eredetileg harmincszor mérgezõbb, mint az alkohol. Szervezetünkben persze nem ilyen veszélyes formában keletkezik: emésztõrendszerünk - összetett folyamatok során - átalakítja az alkoholt, amelybõl utána acetát lesz. Ez ugyan szintén további átalakuláson megy át, de az "acetátos leheletet" emiatt érezzük.

A másnaposság magyarázata lehet az alkoholban lévõ metanol nevû anyag is. Ez az összetevõ kisebb-nagyobb mértékben okozhat kellemetlen tüneteket, attól függõen, milyen fajta alkoholt, és mennyit ittunk elõzõleg. Ha a legnépszerûbb italokban lévõ metanol-tartalom alapján osztályozunk, a következõ a sorrend: brandy, vörösbor, rum, fehérbor, gin és vodka (csökkenõ mérték szerinti felsorolásban). Így nem is hinnénk, hogy ha például túl sok vodka-tonikot, vagy netán tiszta vodkát iszunk, és becsípünk tõle, kevesebb bajt okozunk vele magunknak, mint amikor a brandy-ivást visszük túlzásba. Emellett nem szabad megfeledkeznünk egy riasztó tényrõl sem, amely "illusztrálja" a metanol jellegét, persze más megközelítésben: egyes versenyautókban üzemanyagként is használható! Így elképzelhetõ, milyen nagy munkát kell végeznie májunknak és vesénknek, hogy eltávolítsa szervezetünkbõl...

Kérdezze gyógyszerészét!

2026. október 03.

Hajlottabb korban sok ember kénytelen több gyógyszert szedni, mint ifjú éveiben - és a készítmények adagolása során is figyelembe kell venni a korosodás következményeként fellépõ változásokat. Idõsebb korban a test bizonyos funkciói is megváltozhatnak, ugyanakkor egyes hatóanyagokat is másképpen dolgoz fel a szervezet. 

Másképp kell adagolni

A gyógyszerek egy része például kevésbé hatékonyan szívódhat fel a bélbõl, illetve esetenként a máj lassabban bonthatja le. Ilyen korban jellemzõen növekszik a testben a zsírszövet mennyisége, ezért másként oszlik el a szervezetben a gyógyszerek hatóanyaga is. Az évek elõrehaladtával általában csökken a vesefunkció eredményessége is, azaz csökken a kiválasztás, a méregtelenítés hatékonysága, s ennek az a következménye, hogy bizonyos medicinák nem távoznak olyan gyorsan a szervezetbõl, mint a fiatalabbak esetében, hosszabb ideig raktározódnak tehát az éltesebb páciens testében. Amennyiben többfajta szert is szed az idõs páciens, természetszerûleg ezek egymással is kölcsönhatásba kerülhetnek. Ezért is fontos, hogy még a vény nélkül kapható készítmények esetében is mindenképpen ki kell kérni az orvos, illetve a gyógyszerész személyre szabott, a beteg szükségleteire, állapotára, betegségére vonatkozó tanácsát.