Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Refluxos? Orvosi kezeléssel és életmódváltással gyógyulhat

Érdekességek2024. november 04.

A reflux egy sokakat érintő betegség, amely nem csak a mindennapokat megnehezítő tüneteket okozhat, de kezeletlenül növelheti a nyelőcsődaganat előfordulását és ronthat számos más betegség állapotán. Éppen ezért fontos tisztában lenni az orvosi kezelés jelentőségével és a rizikófaktorokkal is, amelyek közül számos életmódváltással kiküszöbölhető. Ezeket összegezte dr. Sárdi Krisztina, az Életmód Orvosi Központ belgyógyász gasztroenterológusa. 

Fotó: 123rf.comGyomorégéstől a mellkasi fájdalomig

Refluxról akkor beszélünk, ha a gyomorsav vagy a gyomorsavval keveredett táplálék visszajut a nyelőcsőbe, sőt, akár a garatba, szájüregbe is felkerül. A magyar felnőtt lakosság 20-30 százaléka küzd reflux betegséggel, de időnkénti vagy visszatérő gyomorégést a felnőttek több mint 50 százaléka tapasztal. 

Leggyakoribb panasz a gyomorégés, émelygés, savas felböfögés, rossz szájíz, kellemetlen lehelet. Az égő érzés a mellkas középvonalában, a szegycsont mögött is jelentkezhet, kisugározhat a nyak, az áll és lapocka felé. Súlyos mellkasi fájdalom esetén el kell különíteni a szív koszorúérszűkület okozta fájdalomtól. A jellegzetes tünetek mellett úgynevezett atípusos, más szerveket érintő tünetek is felléphetnek, mint rekedtség, köhögés, nehézlégzés. 

Kezeletlenül akár súlyosabb betegséghez is vezethet

A reflux nem csupán kellemetlenség, kezeletlenül ugyanis súlyosbítja az asztmás tüneteket, különösen, ha az asztmás panaszok étkezést követően, illetve lefekvéskor, fekvő helyzetben jelentkeznek. Az éjszakai saváttörésnek nevezett jelenség pedig nemcsak a pihenést zavarja meg, de az éjjeli savas visszafolyás veszélye lehet, hogy a folyadék a légcsőbe és a tüdőbe jut, és visszatérő tüdőgyulladást és hörghurutot okoz. A krónikus köhögés, torokfájás és -gyulladás, sőt a savós középfülgyulladás mögött is rejtőzhet a reflux betegség.

– Nem szabad elhanyagolni ezt a kezdetben inkább csak enyhe tünetekkel járó betegséget, hiszen az elhúzódó, hosszú ideje fennálló reflux betegségnél nyelési nehezítettséggel járó hegesedés, szűkület, fekélyek, rákmegelőző állapot, illetve nyelőcsődaganat alakulhat ki. Mindezek mellett a reflux betegség okozta társbetegségek, a krónikus hangszalaggyulladás, a visszatérő arcüreggyulladás, szívritmuszavarok, alvászavarok, fogszuvasodás esetén fontos felismerni és kezelni a háttérben húzódó emésztőszervi betegséget – hangsúlyozza dr. Sárdi Krisztina, az Életmód Orvosi Központ belgyógyász gasztroenterológusa.


Hogyan csökkenthetjük életmóddal a reflux súlyosságát?

– A reflux betegség esetében mindenképpen időben forduljunk orvoshoz, megfelelő terápiával ugyanis nem csak a panaszok szüntethetők meg, hanem elkerülhetők az esetleges szövődmények kialakulása. A kezelés első pillére az életmódváltás. Általánosságban az étkezés és a mozgás terén ajánlott bizonyos változtatásokat megtenni, valamint elhízás esetén a testsúlycsökkentés elkerülhetetlen a refluxszal küzdő pácienseknek – ismerteti Sárdi doktornő. – A dietetikus és a mozgásterapeuta személyre szabott programmal teszik hatékonnyá és biztonságossá a folyamatot, de néhány általános szabály mindenkire érvényes lehet.

– A reflux-betegnek gyakran, de keveset kell ennie, mert a túlterhelt gyomornál nagyobb a valószínűsége a visszacsorgásnak. A túl híg gyomortartalom is könnyebben jut vissza a nyelőcsőbe, ezért – különösen lefekvés előtt – nem szabad sok folyadékot fogyasztani, lefekvés előtt 2-3 órával már ne étkezzünk. Kerülendők a zsíros és csípős ételek, a szénsavas italok, a paradicsomos ételek, a kávé, a csokoládé és a menta.

– A kímélő mozgás javíthat a panaszokon. E tekintetben ugyanakkor körültekintően kell mozgásformát választani, ugyanis az olyan magas intenzitású edzésformák, mint a súlyemelés, futás vagy kerékpározás ronthat a refluxos tüneteken. Refluxra hajlamosaknak jobb választás a gyaloglás, az úszás vagy a jóga, illetve a személyre szabott mozgásprogram.

– Érdemes kizárni a hajlamosító tényezőket, mint a dohányzás vagy az alkoholfogyasztás.

– Külön figyelmet érdemel a stresszkezelés, a stressz ugyanis önálló rizikófaktora a refluxnak. Mivel a stresszt kiküszöbölni nem tudjuk az életünkből, a feldolgozása lehet a jól járható út, amelyben érdemes pszichológus, mentálhigiénés szakember segítségét kérni


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Mi tegyünk, ha

2026. október 20.

Ha megfázunk, egyik domináns tünetünk rögtön a kezdetektõl az orrdugulás és az orrfolyás, melyek bizony alaposan meg tudják keseríteni az életünket. "Deb kabunk levegõt", nappal nehezen tudunk eldugult orrunk miatt levegõt venni, éjszaka pedig nehezen tudunk aludni, pihenni. 

A sok orrfújástól az orrunk alatti bõrterület kisebesedik, fájdalmassá válik. Ráadásul, mivel arcunk melléküregei kis járatokon keresztül állnak összeköttetésben az orrüreggel, ha sokáig van eldugulva orrunk, arcunk melléküregei a duzzadt orrnyálkahártya miatt nem tudnak a kis járatokon keresztül szellõzni, továbbá az üregekben termelõdött váladék sem tud távozni, mely pang és így nõ az arcüreggyulladás kockázata. A közönséges megfázás vírusos betegség, mely az esetek túlnyomó többségében (ha nem kapunk felülfertõzõdést baktériumoktól) egy hét alatt gyógyul: általában ennyi idõre van szüksége a szervezetünknek ahhoz, hogy immunrendszerünk legyõzze a vírusokat. Ezen idõ alatt a legfontosabb teendõink a sok pihenés és a megfelelõ tüneti kezelés. Ennek egyik legfontosabb eleme egy jól kiválasztott orrspray, mely gyorsan, pár perc alatt és remélhetõleg hosszú órákra megszabadít a kínzó orrdugulástól.

Miért célszerûbb orrsprayt választani orrcsepp helyett?

Ma már az orrcseppek és orrpsrayk széles választéka várja a betegeket a gyógyszertárban. A széles palettából érdemes a korszerûbb orrspray formátumot választani, mert:

Rák

2026. október 20.

Az élõ szervezet állandóan megújul, az elhalt sejtek pótlódnak. Leggyorsabban a vérképzõ rendszer sejtjei képzõdnek újra. Naponta sejtek százezrei pusztulnak el és születnek meg. Az emberi szervezet több billió sejtbõl épül fel, nem csoda hát, hogy naponta mintegy 100-200 tumoros sejt képzõdik. Az emberi szervezet hihetetlenül kicsiny hibaszázalékkal dolgozik, de mégiscsak hibázik. Az immunrendszer a tumoros sejteket felismeri és elpusztítja. Jó esetben. 

A tumor nem csak korunk betegsége, hanem egyidõs az emberiséggel. Már az õsembernél is találtak csontrákot. Nem csak az emberek, hanem az állatok is megbetegedhetnek rákban, és az õ esetükben is gyakran halálos kimenetelû ez a betegség. Joggal várja el mindenki, hogy a természettudományok és az orvostudomány hihetetlen fejlõdésével az összes rosszindulatú daganatos betegséget meg tudja gyógyítani. Sajnos ma még a daganatokról viszonylag keveset tudunk, és csak az idõben felismerteket vagyunk képesek tökéletesen meggyógyítani. A tumor (daganat) a szó szoros értelmében térfogat-megnagyobbodást jelent. A gyulladás által létrejött megnagyobbodás is tumor, a szó szûkebb értelmében azonban, ha a tumor kifejezést használjuk, mindig daganatos megbetegedést értünk alatta.

A depresszió kezelhetõ betegség

2026. október 19.

Életünk során többször elõfordul, hogy elszomorodunk, vagy letörtekké válunk. Hangulatváltásainkat néha életeseményeik következményének tartjuk, máskor minden különösebb kiváltó ok nélkül válunk szomorúvá. A lelki fájdalmak részei a mindennapi életnek és nem tartjuk betegségnek idõnkénti megjelenésüket.
 
 Azonban ha a rossz hangulat tartósan fennáll és befolyásolja a mindennapi életfunkciókat, felmerül a depresszió lehetõsége, amit komolyan kell venni, és orvosi segítséget kell kérni fellépése esetén.

A hangulat megváltozása mellett az érdeklõdés és az aktivitás csökkenése a depresszió olyan alaptünetei, amelyek jelentõsen befolyásolják a betegek munkaképességét és életminõségét. A depressziós tünetegyüttes a szubjektív szenvedés mellett hatással van a beteg családi életének minõségére, valamint családi és társadalmi szerepeire is.

A depresszió a leggyakrabban elõforduló pszichiátriai zavar, a felnõtt lakosság 8-17 %-a él át legalább egy epizódot élete során. A depressziós epizód megismétlõdhet, egyes esetekben krónikus lefolyást mutat.

A depresszió legjellemezõbb tünetei: levert hangulat a nap nagy részében, az érdeklõdés és az örömérzés elvesztése, étvágycsökkenés, alvászavar, meglassult gondolkodás, energiavesztés és fáradtság, bûntudat érzése, lelassult cselekvés és beszéd, koncentrációs zavarok, visszatérõ öngyilkossági gondolatok. Amennyiben ezen tünetek közül legalább négy jelen van legalább két héten keresztül, valószínûsíthetõ a depresszió diagnózisa.