Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Rákos megbetegedések és halálozások: a helyzet rossz, de nem reménytelen

Érdekességek2023. április 16.

Bár az európai országok között még mindig élen járunk a daganatos megbetegedések és a kapcsolódó halálozások számában, ennek ellenére Magyarországon 2011 és 2019 között a férfiaknál 11%-kal, a hölgyeknél 6%-kal javultak a rákhalálozási adatok. A leggyakoribb daganatos megbetegedések a tüdőrák, az emlőrák és a vastagbélrák. Az életmódról és a szűrések fontosságáról nem lehet eleget beszélni - de most beszéljenek az adatok.   

Idén immár 31. alkalommal tartották meg a Nemzeti Rákellenes Napot. Ez alkalomból a Magyar Rákellenes Liga a nemrég megjelent Rákügyi Országprofilhoz kapcsolódóan előadásokat szervezett. Az előadók elemezték Magyarország helyzetét. Az Európai Rákegyenlőtlenségi Regiszter (European Cancer Inequalities Registry) az európai rákellenes terv kiemelt kezdeményezése. Célja, hogy megbízható adatokkal szolgáljon a rákmegelőzésről és kezelésről, hogy látni lehessen a tendenciákat, a különbségeket és az egyenlőtlenségeket a tagállamok és a régiók között. A rákügyi országprofilok mind a 27 uniós tagállam, továbbá Izland és Norvégia esetében is elkészülnek.

A daganatos megbetegedések becsült előfordulási gyakorisága, és a kapcsolódó halálozás Magyarországon 2019-2020-ban meghaladta az uniós átlagokat. A 100.000 főre eső 328 halálesettel 2019-ben Magyarországon volt a legmagasabb a daganatos betegségekkel összefüggő halálozás egész Európán belül, mintegy 33 százalékkal haladtuk meg az uniós átlagot.

Jelentősek a nemek és az iskolai végzettség szerinti halálozási különbségek. Az adatok szerint a férfiak sokkal nagyobb valószínűséggel haltak meg rákban, mint a nők (488 vs. 269/100.000). illetve a 25–65 év közöttiek körében az alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkező nők több mint kétszer nagyobb valószínűséggel, az alacsonyabb iskolai végzettségű férfiak pedig négyszer nagyobb valószínűséggel halnak meg daganatos megbetegedésben, mint a felsőfokú végzettséggel rendelkező társaik.

Tehát még mindig meghaladjuk az uniós átlagot, mindazonáltal az országjelentés talán legfőbb üzenete, hogy a magas rák incidencia és halálozás ellenére Magyarországon 2011 és 2019 között a férfiaknál 11%-kal, a hölgyeknél 6%-kal javultak a rákhalálozási adatok!

Sajnos Magyarország a többi uniós országokhoz képest még mindig rosszul teljesít a kockázati tényezők, vagyis a dohányzás, alkoholfogyasztás, elhízás és a légszennyezésnek való kitettség terén.


Az elhízás és a túlsúly egyre nagyobb problémát jelent, különösen az alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkezők körében. 2019-ben a magyarok 60%-a volt elhízott vagy túlsúlyos – szemben az 53%-os uniós átlaggal –, ami 2014 óta 11%-os növekedést jelent.

Márpedig ma már pontosan tudjuk, hogy az elhízás 12 daganatos megbetegedés típushoz is kapcsolódik (száj, garat és gége; nyelőcső; gyomor; hasnyálmirigy; epehólyag; máj; vastag- és végbél; menopauza utáni emlőrák; petefészekrák; méhnyálkahártya- vagy méhrák; prosztata; és veserák).

2014-ben a magyarok a legerősebb dohányosok közé tartoztak az EU-ban: a jelentések szerint minden negyedik ember naponta dohányzott. A helyzet 2019-re sokat javult: Magyarországon a megkérdezettek körülbelül egyötöde számolt be napi dohányzásól, így a napi dohányosok arányában (19%) már majdnem elértük a 18%-os uniós átlagot. A csökkenés egyébként nagyrészt a férfiak dohányzási szokásai változására vezethető vissza, körükben a naponta dohányzók aránya 32-ről 21 %-ra csökkent 2014 és 2019 között, ami egyébként a nemek között, a dohányzási szokások terén meglévő markáns különbséget is csökkentette.

Mindezek ellenére az EU-ban még mindig Magyarországon a legmagasabb a tüdőrákkal összefüggő halálozási arány (102 megbetegedés jut 100.000 magyarra vetítve).

Az IARC szerint Magyarországon 2020-ban 100.000 főre vetítve 17 új rákos megbetegedés volt tulajdonítható az alkoholfogyasztásnak. Ez az egyik legmagasabb szint az EU-ban – Magyarországot csak a szomszédos Szlovákia előzi meg.

Pedig a magyarok 2020-ban nem tartoztak az EU „nagyivói” közé, a fogyasztás (10,4 liter tiszta alkohol/fő) nem haladja meg érdemben a 9,8 literes uniós átlagot. Magyarázat lehet talán az a tény, hogy viszont a magyar férfiak körében „a veszélyes mennyiségű alkoholfogyasztás” aránya 6% volt, ami a legmagasabbak között van az EU-ban.

Az Egészségügyi Mérési és Értékelési Intézet (IHME) szerint 2019-ben Magyarországon a daganatos betegség okozta halálozásokban a következő tényezők játszottak kulcsfontosságú szerepet:
– a helytelen táplálkozás – a halálozások 24%-ért felel, szemben a 17%-os uniós átlaggal
– a dohányzás – a halálozások 21%-ért felel, szemben a 17%-os uniós átlaggal
– alkoholfogyasztás – a halálozás 7%-ért felel, szemben a 6%-os uniós átlaggal
– kevés testmozgás – a halálozás 2%-ért felel, és megegyezik az uniós átlaggal
(Jól látható, hogy az összes daganatos halálozás több mint felének hátterében megtalálható valamelyik életmóddal összefüggő kockázati tényező!)

A leggyakoribb daganatos betegségek a tüdőrák, az emlőrák (134/100.000) és a vastagbélrák (98/100.000). A magyar nők esetében továbbra is az emlőrák a leggyakrabban diagnosztizált típus, amelyet a tüdő és a vastagbélrák követ. A férfiaknál a három leggyakrabban diagnosztizált daganattípus a prosztata-, a tüdő- és a vastagbélrák.

Hazánkban jelenleg három országos rákszűrési program működik. Az elmúlt években nőtt a méhnyakrák szűrésen résztvevők aránya: hazánkban a méhnyakrákszűrésben való általános részvétel 63%-os volt, ami meghaladta az uniós átlagot (60%).

Ez annak is köszönhető, hogy 2014-ben a kormány létrehozta a Nemzeti Népegészségügyi Központ alá tartozó egészségfejlesztési irodák hálózatát a megelőzési és egészségfejlesztési erőfeszítések koordinálása érdekében. A 113 működő iroda mintegy kétharmada társadalmi-gazdasági szempontból hátrányos helyzetű közösségekben található.

Az Országos Onkológiai Intézet iránymutatásai alapján a Nemzeti Népegészségügyi Központ a helyi hatóságokkal együttműködve mobil egységek alkalmazásával szűrési tevékenységeket szervez, egészségfejlesztő tevékenységekkel kombinálva. „Az egészség házhoz jön” kezdeményezés ingyenes szűrési szolgáltatásokat kínál az otthonok közelében, ami a Nemzeti Rákellenes Program 2019–2022-es időszakának egyik prioritása volt.

Magyarország jelenlegi Nemzeti Rákellenes Programja 2018 óta van hatályban, és vázolja az ország 2030-ig szóló rákellenes stratégiáját. Átfogó célkitűzése, hogy 2030-ig 10%-kal csökkenjen a daganatos betegségekkel összefüggő halálozási arányt. Továbbra is fontos kiemelni, hogy a legnagyobb hangsúly a korai felismerésen van.

Tartsuk szem előtt: bár az állam egyre több szűrési lehetőséget nyújt, ezek csak rendszeres részvétel esetén tudják felismerni az esetleges daganatos betegségeket!

Az ábrák forrása: European Cancer Inequalities Registry; Rákügyi országprofil 2023


forrás: Harmonet.hu
hírek, aktualitások

Magyar kutatók űrgeodéziai módszerekkel figyelik, hogyan mozognak a parajdi sóbánya sótömbjei

2025. június 29.

A HUN-REN Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet (HUN-REN FI) kutatói több mint öt éve működtetnek nemzetközi együttműködés keretében egy korszerű űrgeodéziai megfigyelőrendszert (InSAR reflektort) a parajdi Sóháton és környékén, helyi szakértők közreműködésével. A gyűjtött adatokból nagy pontossággal lehet követni a felszíni mozgásokat, aminek köszönhetően jobban megérthetjük a mostani eseményeket.

Az elmúlt hetekben Parajdra figyel a térségünk. A turisztikailag is népszerű sóbányát be kellett zárni az áradások miatt, mivel május 29-én a turisták által látogatott 120 mélyen lévő szint is feltelt vízzel. Lezárták a sóbánya bejáratát, jelenleg fennáll a veszély, hogy a régi bányarész födémje beomlik. Miután süllyedést tapasztaltak a Dózsa-bánya fölött, elővigyázatosságból a parajdi sóbánya környéki lakosokat evakuálták. Először 10, majd 45 házból telepítették ki a lakókat, számolt be a maszol.ro.

A helyieknek a HUN-REN Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet (HUN-REN FI) is segítséget ajánlott fel, valamint szakmai kérdésekkel is megkeresték őket. Kutatóintézetünk több mint öt éve vesz részt a nemzetközi Topo-Transylvania kutatási projektben, amelynek részeként egy korszerű műholdas megfigyelőrendszert telepítettek (InSAR reflektorokat) Parajd térségébe, a Sóhát és környéke felszínére is. A hálózat létrehozásának eredeti célja nem a napi rendszeres megfigyelés, hanem a sótömzs lassú mozgásának monitorozása volt. A mostani sajnálatos események rámutattak, hogy a hálózat új hasznosítási lehetőséggel is tud szolgálni és fontos szerepet kaphat az áradás utáni megfigyelőrendszerekben.

A rendszer űrgeodéziai módszereken alapul, amellyel rendkívül pontos méréseket végezhetnek a kutatók. A felszín alatti sótömbök mozgásait akár milliméteres pontossággal is észlelni tudják. A telepített reflektorok (a mellékelt fotókon) nem bocsátanak ki jelet, viszont kiválóan visszaverik a Sentinel-1 műholdak által kibocsátott mikrohullámú radarjeleit, amelyeket az Európai Unió Copernicus földmegfigyelő programja működtet. A műholdak 6-12 naponta repülnek el ugyanazon terület felett, ezért a változások napi szintű megfigyelésére nem alkalmasak. Ugyanakkor hosszabb távon, néhány hetes-hónapos időszakban megbízhatóan kimutatható, hogy a bányát ért vízbetörés előtt és után milyen felszíni mozgások történtek.

Alvászavar, fáradtság, stressz: Egy rossz klíma többet árthat, mint gondolnád

2025. június 29.

Így teheted zavartalanná az éjszakáidat légkondi mellett

A forró nyári éjszakák után sokan reggelente fáradtan, kialvatlanul ébrednek, és csak ilyenkor döbbennek rá, milyen sokat számít a légkondi hangja. Egy folyamatosan zúgó vagy rosszul megválasztott készülék ugyanis nemcsak az éjszakai pihenést zavarhatja meg, hanem hosszabb távon stresszt, fejfájást, koncentrációs nehézségeket és állandó nyugtalanságot is okozhat.

A split rendszerű klímaberendezések két fő elemből állnak: a beltéri és a kültéri egységből, amelyek eltérő zajkibocsátási jellemzőkkel rendelkeznek.

„A beltéri egységben nincs kompresszor, ott egyetlen forgó alkatrészként a ventilátor működik, így alapvetően a légáramlás intenzitása határozza meg a zajkibocsátást. Minél alacsonyabb a légáramlás, annál csendesebben működik az egység” – magyarázza Antal Mihály a Gree légkondicionálók műszaki szakértője.  

„A kültéri egységek esetében azonban a kompresszor és a nagyobb légáram miatt magasabb a zajterhelés. De léteznek olyan készülékek – így a Gree termékpalettáján is -, amelyek rendelkeznek csendes kültéri üzemmóddal. Ezek akár 40 decibel alá is képesek csökkenteni az éjszakai zajterhelést. Ez különösen előnyös olyan környezetben, ahol a zaj a szomszédokat is zavarhatja.”

Zajszintek mérése – mit jelent a decibel?

A klímaberendezések zajszintjét a gyártók jellemzően hangnyomásszint formájában adják meg, amely a készülék által kibocsátott hang erősségét jelzi egy adott távolságból mérve. Ez alapján összehasonlíthatók az értékek.

„Egy korszerű, minőségi beltéri egység -, mint például a Gree Comfort Pro modell – már képes akár 18 dB-es minimum zajszinten is működni, mely gyakorlatilag az emberi fül számára nem is érzékelhető.” – tette hozzá Antal Mihály. A gyártók jellemzően a maximális zajszintet tüntetik fel a termékadatlapokon, ami nem tükrözi teljes mértékben a készülék mindennapi működésének valós akusztikai jellemzőit. A Gree szakembere megjegyezte, hogy a gyártók által feltüntetett minimális zajszint mindig a hűtési üzemmódra vonatkozik. A fűtési üzem viszont általában magasabb zajszinttel jár, mivel a készülék ilyenkor nagyobb hőmennyiséget ad le, nagyobb ventilátorsebességgel. A Gree termékek esetében mind a hűtési, mind a fűtési zajszint elérhető a termékadatlapon, lehetővé téve a pontos összehasonlítást más gyártók modelljeivel.

Ha úgy érzed, valami nem oké, egy beszélgetés is sokat számíthat

2025. június 28.

Vannak időszakok, amikor egyszerűen nem érezzük jól magunkat a bőrünkben. Lehet, hogy nehezebben kelünk fel reggel, nincs kedvünk a korábban szeretett dolgokhoz vagy csak azt érezzük, hogy „valami nem stimmel”. Ilyenkor gyakran elég lenne egy nyugodt, ítéletmentes beszélgetés, valakivel, aki figyel, nem tanácsot oszt, hanem valóban ott van. 

Nem kell megvárni, amíg “összedől a világ”!

Sokan még mindig úgy gondolják, hogy pszichológushoz csak akkor „illik” fordulni, ha valaki már a teljes összeomlás szélén áll. Pedig a lelki problémák ritkán egyik napról a másikra jelentkeznek. Gyakran alattomosan, lassan épülnek fel bennünk: egyre gyakoribb a rosszkedv, eltűnik az öröm, nehezebben kelünk fel reggel, fáradtabbak vagyunk napközben és nem érdekel már, ami régen boldoggá tett.

Az ilyen „apró”, de visszatérő jelek sokszor figyelmeztetnek arra, hogy valami nincs rendben és, hogy érdemes lehet segítséget kérni, mielőtt a lelki teher teljesen maga alá temet. A depresszió nem mindig drámai, hangos vagy látványos. Sokszor csendben lopakodik be, észrevétlenül rontja meg a mindennapokat, míg végül úgy érezzük, hogy nem vagyunk többé önmagunk.

Mit adhat egy pszichológus, amit más nem?

A barátaink, családtagjaink sokat jelenthetnek, de egy pszichológus más típusú támogatást nyújt. Nincs előítélet, nem halmoz el tanácsokkal, nincs „én is így voltam vele”. Van helyette figyelem, elfogadás és szakértelem. Segít kimondani azt, amit eddig csak forgattál a fejedben. Tükröt tart, hogy tisztábban lásd magad és az érzéseidet. Nem oldja meg helyetted a problémákat, de együtt elindul veled egy úton – a megértés, az elfogadás és a változás útján.