Rákos megbetegedések és halálozások: a helyzet rossz, de nem reménytelen
Érdekességek2023. április 16.
Bár az európai országok között még mindig élen járunk a daganatos megbetegedések és a kapcsolódó halálozások számában, ennek ellenére Magyarországon 2011 és 2019 között a férfiaknál 11%-kal, a hölgyeknél 6%-kal javultak a rákhalálozási adatok. A leggyakoribb daganatos megbetegedések a tüdőrák, az emlőrák és a vastagbélrák. Az életmódról és a szűrések fontosságáról nem lehet eleget beszélni - de most beszéljenek az adatok.
Idén immár 31. alkalommal tartották meg a Nemzeti Rákellenes Napot. Ez alkalomból a Magyar Rákellenes Liga a nemrég megjelent Rákügyi Országprofilhoz kapcsolódóan előadásokat szervezett. Az előadók elemezték Magyarország helyzetét. Az Európai Rákegyenlőtlenségi Regiszter (European Cancer Inequalities Registry) az európai rákellenes terv kiemelt kezdeményezése. Célja, hogy megbízható adatokkal szolgáljon a rákmegelőzésről és kezelésről, hogy látni lehessen a tendenciákat, a különbségeket és az egyenlőtlenségeket a tagállamok és a régiók között. A rákügyi országprofilok mind a 27 uniós tagállam, továbbá Izland és Norvégia esetében is elkészülnek.
A daganatos megbetegedések becsült előfordulási gyakorisága, és a kapcsolódó halálozás Magyarországon 2019-2020-ban meghaladta az uniós átlagokat. A 100.000 főre eső 328 halálesettel 2019-ben Magyarországon volt a legmagasabb a daganatos betegségekkel összefüggő halálozás egész Európán belül, mintegy 33 százalékkal haladtuk meg az uniós átlagot.
Jelentősek a nemek és az iskolai végzettség szerinti halálozási különbségek. Az adatok szerint a férfiak sokkal nagyobb valószínűséggel haltak meg rákban, mint a nők (488 vs. 269/100.000). illetve a 25–65 év közöttiek körében az alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkező nők több mint kétszer nagyobb valószínűséggel, az alacsonyabb iskolai végzettségű férfiak pedig négyszer nagyobb valószínűséggel halnak meg daganatos megbetegedésben, mint a felsőfokú végzettséggel rendelkező társaik.
Tehát még mindig meghaladjuk az uniós átlagot, mindazonáltal az országjelentés talán legfőbb üzenete, hogy a magas rák incidencia és halálozás ellenére Magyarországon 2011 és 2019 között a férfiaknál 11%-kal, a hölgyeknél 6%-kal javultak a rákhalálozási adatok!
Sajnos Magyarország a többi uniós országokhoz képest még mindig rosszul teljesít a kockázati tényezők, vagyis a dohányzás, alkoholfogyasztás, elhízás és a légszennyezésnek való kitettség terén.
Az elhízás és a túlsúly egyre nagyobb problémát jelent, különösen az alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkezők körében. 2019-ben a magyarok 60%-a volt elhízott vagy túlsúlyos – szemben az 53%-os uniós átlaggal –, ami 2014 óta 11%-os növekedést jelent.
Márpedig ma már pontosan tudjuk, hogy az elhízás 12 daganatos megbetegedés típushoz is kapcsolódik (száj, garat és gége; nyelőcső; gyomor; hasnyálmirigy; epehólyag; máj; vastag- és végbél; menopauza utáni emlőrák; petefészekrák; méhnyálkahártya- vagy méhrák; prosztata; és veserák).
2014-ben a magyarok a legerősebb dohányosok közé tartoztak az EU-ban: a jelentések szerint minden negyedik ember naponta dohányzott. A helyzet 2019-re sokat javult: Magyarországon a megkérdezettek körülbelül egyötöde számolt be napi dohányzásól, így a napi dohányosok arányában (19%) már majdnem elértük a 18%-os uniós átlagot. A csökkenés egyébként nagyrészt a férfiak dohányzási szokásai változására vezethető vissza, körükben a naponta dohányzók aránya 32-ről 21 %-ra csökkent 2014 és 2019 között, ami egyébként a nemek között, a dohányzási szokások terén meglévő markáns különbséget is csökkentette.
Mindezek ellenére az EU-ban még mindig Magyarországon a legmagasabb a tüdőrákkal összefüggő halálozási arány (102 megbetegedés jut 100.000 magyarra vetítve).
Az IARC szerint Magyarországon 2020-ban 100.000 főre vetítve 17 új rákos megbetegedés volt tulajdonítható az alkoholfogyasztásnak. Ez az egyik legmagasabb szint az EU-ban – Magyarországot csak a szomszédos Szlovákia előzi meg.
Pedig a magyarok 2020-ban nem tartoztak az EU „nagyivói” közé, a fogyasztás (10,4 liter tiszta alkohol/fő) nem haladja meg érdemben a 9,8 literes uniós átlagot. Magyarázat lehet talán az a tény, hogy viszont a magyar férfiak körében „a veszélyes mennyiségű alkoholfogyasztás” aránya 6% volt, ami a legmagasabbak között van az EU-ban.
Az Egészségügyi Mérési és Értékelési Intézet (IHME) szerint 2019-ben Magyarországon a daganatos betegség okozta halálozásokban a következő tényezők játszottak kulcsfontosságú szerepet:
– a helytelen táplálkozás – a halálozások 24%-ért felel, szemben a 17%-os uniós átlaggal
– a dohányzás – a halálozások 21%-ért felel, szemben a 17%-os uniós átlaggal
– alkoholfogyasztás – a halálozás 7%-ért felel, szemben a 6%-os uniós átlaggal
– kevés testmozgás – a halálozás 2%-ért felel, és megegyezik az uniós átlaggal
(Jól látható, hogy az összes daganatos halálozás több mint felének hátterében megtalálható valamelyik életmóddal összefüggő kockázati tényező!)
A leggyakoribb daganatos betegségek a tüdőrák, az emlőrák (134/100.000) és a vastagbélrák (98/100.000). A magyar nők esetében továbbra is az emlőrák a leggyakrabban diagnosztizált típus, amelyet a tüdő és a vastagbélrák követ. A férfiaknál a három leggyakrabban diagnosztizált daganattípus a prosztata-, a tüdő- és a vastagbélrák.
Hazánkban jelenleg három országos rákszűrési program működik. Az elmúlt években nőtt a méhnyakrák szűrésen résztvevők aránya: hazánkban a méhnyakrákszűrésben való általános részvétel 63%-os volt, ami meghaladta az uniós átlagot (60%).
Ez annak is köszönhető, hogy 2014-ben a kormány létrehozta a Nemzeti Népegészségügyi Központ alá tartozó egészségfejlesztési irodák hálózatát a megelőzési és egészségfejlesztési erőfeszítések koordinálása érdekében. A 113 működő iroda mintegy kétharmada társadalmi-gazdasági szempontból hátrányos helyzetű közösségekben található.
Az Országos Onkológiai Intézet iránymutatásai alapján a Nemzeti Népegészségügyi Központ a helyi hatóságokkal együttműködve mobil egységek alkalmazásával szűrési tevékenységeket szervez, egészségfejlesztő tevékenységekkel kombinálva. „Az egészség házhoz jön” kezdeményezés ingyenes szűrési szolgáltatásokat kínál az otthonok közelében, ami a Nemzeti Rákellenes Program 2019–2022-es időszakának egyik prioritása volt.
Magyarország jelenlegi Nemzeti Rákellenes Programja 2018 óta van hatályban, és vázolja az ország 2030-ig szóló rákellenes stratégiáját. Átfogó célkitűzése, hogy 2030-ig 10%-kal csökkenjen a daganatos betegségekkel összefüggő halálozási arányt. Továbbra is fontos kiemelni, hogy a legnagyobb hangsúly a korai felismerésen van.
Tartsuk szem előtt: bár az állam egyre több szűrési lehetőséget nyújt, ezek csak rendszeres részvétel esetén tudják felismerni az esetleges daganatos betegségeket!
Az ábrák forrása: European Cancer Inequalities Registry; Rákügyi országprofil 2023
forrás: Harmonet.hu
