Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Rá kellene venni az embereket, hogy ne dohányozzanak

Érdekességek2023. február 12.

A dohányzás összefügg a legnagyobb számban halált okozó daganatos betegséggel, a tüdőrákkal. Leszokni nagyon nehéz - ezért a legjobb, ha nem is szokunk rá!  

Képforrás: Canva Pro adatbázis.Globális szinten évente mintegy 10 millió ember hal meg daganatos betegség következményeként, és a szakemberek becslése szerint ez a szám 2030-ra 13 millió is lehet, ha nem teszünk ellene semmit. A daganatos betegségek közül a tüdőráknak a legnagyobb az aránya, 11,6%-kal, de a daganatos betegségek okozta haláleseteknek már 20%-áért felelős a tüdőrák. Az Európai Unió országai közül lakosságarányosan sajnos Magyarországon a legmagasabb a tüdőrák okozta halálesetek száma (2019-es adat).

A tüdőrákos megbetegedések 85%-a a dohányzásra vezethető vissza, és ez azt is jelenti, hogy a tüdőrák megelőzésének leghatékonyabb módja a dohányzás visszaszorítása. A dohánytermékek árának az elmúlt években tapasztalt drasztikus emelkedése és a dohányzás tiltása a vendéglátóhelyeken eredményezett némi csökkenést a dohányosok számában Magyarországon is, de a füstölők tábora, azaz a tüdőrák szempontjából a legnagyobb kockázatnak kitett csoport még így is riasztóan nagy: a felnőtt férfiak több mint egynegyede, a felnőtt nők több mint egyötöde dohányzik rendszeresen.

A dohányzásról leszokni igen nehéz. A dohányosok nagyobb része le akar szokni, tervezi, hogy nekivág, és mindannyian ismerünk olyan dohányosokat, akik már legalább egyszer megpróbálták letenni a cigarettát, de kudarcot vallottak. A legkülönbözőbb módszerekről lehet hallani, amelyek segítik a leszokást, és minden bizonnyal számos esetben ezek a módszerek is hozzájárultak ahhoz, hogy valaki sikeresen megszabaduljon a káros szokásától. De mind a mai napig egy olyan módszer sincs, amely könnyűvé tenné a nikotinfüst elhagyását, és ezáltal tömeges, áttörő eredményt ért volna el. Semmilyen függőséget nem lehet gyorsan és szenvedésmentesen megszüntetni, a dohányzás sem kivétel.

A legjobb, ha valaki el se kezdi a dohányzást, és társadalmi szinten is valószínűleg az az egyik leghatékonyabb módja a dohányzás visszaszorításának, ha az „utánpótlást” sikerül visszafogni. A dohányzók döntő többsége fiatalon kezd el füstölni, olyan időszakban, amikor még a szüleikkel élnek, vagy legalábbis még rendszeres és gyakori a kapcsolatuk velük. Ilyen értelemben a szülő feladata is, hogy hatni próbáljon az akár már felnőtt gyerekére, például azzal, hogy rendszeresen figyelmezteti őt a dohányzás nyilvánvaló ártalmaira, arra, hogy milyen nehéz egy már kialakult függőségből visszajönni, vagy akár arra, hogy mennyibe is kerül anyagilag a rendszeres dohányzás. Az egészségtudatosságot növeli, ha egy fiatal dohányost rávesz a családja vagy a baráti köre, hogy járjon szűrővizsgálatra.


A szűrővizsgálatok lehetővé teszik, hogy korai szakaszában felismerjenek egy esetlegesen kialakuló betegséget. A dohányosokat nemcsak a tüdőrák, hanem például a COPD (krónikus obstruktív tüdőbetegség) is fenyegeti, amely esetében szintén nagy jelentősége van a korai felismerésnek. Mindamellett egy szűrővizsgálat elgondolkodtat egy alkalmi dohányost is, hogy milyen káros következményei lehetnek a rossz szokásának.

Csodaszer egyelőre nincs a dohányzás ellen, de bíztató fejlemények igen: több európai országban is stabilizálódott vagy csökkent a dohányosok száma az elmúlt két évtizedben. Az eredmények mögött éppúgy vannak nemzetközi szintű szabályozások – például a dohányzás kiszorítása a vendéglátóhelyekről és közintézményekből –, mint felvilágosító programok vagy akár személyes beszélgetések. A Rákellenes Világ csak egyetlen nap az évben, de rámutat arra, hogy minden szinten van értelmük a folyamatos erőfeszítéseknek, mert az eredmények emberi életekben mérhetőek.

 

Képforrás: Canva Pro adatbázis.

forrás: Harmonet.hu
hírek, aktualitások

Serkentés és gátlás társas helyzetekben

2026. június 19.

Bizonyára mindenki tapasztalta már, hogy mások jelenléte hatással van a viselkedésére. De különböző helyzetekben, különböző egyéneknél eltérő módon. Ez ma már közhely, ám hogy pontosan milyen irányú és milyen mértékű ez a társas hatás, amely a személyközi viszonyok alapvető formája, azt sokáig és hosszan kutatták.

Mert társadalomban élő emberként sokféle helyzetben sokféle különböző szerepet veszünk fel, rengeteg elvárásnak kell egyidejűleg megfelelnünk, így egyáltalán nem egyértelmű, hogy mások jelenléte miként hat ránk. És nyilván személyiség- és helyzetfüggő is, hogy valaki hogyan reagál a különböző szituációkra. Egy színésznek egész más közönség előtt szerepelnie, mint egy politikai gyűlés alkalmi szónokának, egy sportoló másként teljesít versenyhelyzetben, mint edzésen, egy munkás is más módon vagy tempóban dolgozik a főnöke jelenlétében, mint mikor csak a vele egyenrangú kollégái látják.

Új remény a hajhullás kezelésében

2026. június 18.

Az SFRP-1 fehérje lehet a kulcs?



A hajhullás világszerte emberek millióit érinti, ezért folyamatosak a haj élettanra fókuszáló tudományos kutatások. A kutatók figyelme az elmúlt években egy különleges fehérjére, az úgynevezett SFRP-1-re (Secreted Frizzled-Related Protein 1) irányult, amely lelassíthatja a haj növekedését – és ha ezt sikerül „kikapcsolni”, a haj új esélyt kap.

A tudományos vizsgálatok szerint az SFRP-1 kulcsszerepet játszik a hajhagymák működésének szabályozásában. Ez a fehérje képes gátolni a Wnt-jelátviteli útvonalat — azt a biológiai rendszert, amely a haj növekedéséért és az új hajszálak kialakulásáért felelős. Amikor az SFRP-1 szintje túl magas, a hajhagymák „alvó állapotba” kerülhetnek, ami fokozott hajritkuláshoz és hajvesztéshez vezethet.

A kutatók szerint éppen ezért az SFRP-1 gátlása új lehetőségeket kínálhat a hajhullás elleni terápiák fejlesztésében. Laboratóriumi eredmények arra utalnak, hogy bizonyos molekulák képesek csökkenteni az SFRP-1 aktivitását, ezzel újra aktiválva a hajhagymák természetes növekedési ciklusát.

Június 15-22: Az inkontinencia hete

2026. június 18.

Amikor senki nem meri kimondani: inkontinencia a családban



Sok családban nem az inkontinenciatermék kiválasztása a legnehezebb lépés, hanem az első mondat. Az, amikor valaki végre kimondja: segítségre van szükség. Addig sokszor mindenki kerülgeti a témát. Az idős hozzátartozó szégyelli, a család nem akarja megbántani, a probléma pedig közben egyre több kellemetlen helyzetet okoz.

A vizelettartási nehézség gyakran nem egyik napról a másikra válik nyilvánvalóvá. Először csak apró jelek tűnnek fel: gyakoribb ruhacsere, nedves ágynemű, kellemetlen szag a szobában, sietős mosás, bezárt fürdőszobaajtó, elmaradó családi programok. Az érintett kevesebbet mozdul ki, kerüli a hosszabb utakat, nem szívesen alszik máshol, ingerülten reagál a kérdésekre, vagy azt mondja: „nincs semmi baj”. A család ilyenkor sokszor érzi, hogy változás történt, de nem tudja, hogyan közelítsen.

Pedig a hallgatás ritkán segít. Az inkontinencia nem szégyen, hanem gyakori egészségügyi és gondozási helyzet. Lehet átmeneti, lehet tartós, jelentkezhet műtét, betegség, szülés, prosztataprobléma, mozgáskorlátozottság, gyógyszerszedés vagy időskori állapotromlás mellett is. Éppen ezért visszatérő vagy tartós panasz esetén fontos az orvosi kivizsgálás. A megfelelő betét, nadrágpelenka vagy pelenkanadrág sokat segíthet a mindennapokban, de nem helyettesíti annak tisztázását, hogy mi áll a tünet mögött.