Puffadás - a leggyakoribb hasi panasz
Érdekességek2026. július 31.
A kezelõorvos sokszor tanácstalanul tárja szét a kezét, ha betegeitõl azt hallja: puffadok. Betegség vagy neurotikus tünet a bélgázok felszaporodása? Nehéz kérdés.
A képzettebb betegek tudni vélik, hogy a puffadás akár a hasnyálmirigyrák elsõ tünete is lehet. Azonban szerencsére többnyire nem mutatható ki szervi elváltozás. Persze, ha a betegnek egyéb súlyos tünetei vannak, feltehetõen már hosszabb ideje fennálló folyamatról van szó.
A beteg sorsa tehát a kezelõorvos kezében van: vagy elindít egy részletes kivizsgálást, vagy legyint és tüneti kezelést nyújt a betegnek. Hogy melyiket választja, ebben a beteg állapotán, kísérõ panaszain, tünetein kívül szerepe van az orvos klinikai tapasztalatának és ráérzésének is.
Egyik leggyakoribb kísérõ panasz a böfögés
Természetes gyakorisága és mennyisége nem meghatározott. Bizonyos határokon túl a beteg csak e panasz miatt is orvoshoz fordulhat. Ha egyéb tünet nincs, legvalószínûbb a levegõnyelés (aerofágia), mely röntgenátvilágítással jól ábrázolható (nyeletés közben levegõ halmozódik fel a nyelõcsõben).
A levegõnyelés lehet gyors evési, ivási szokás következménye. Ezenkívül étkezés közbeni beszélgetés, ritkábban cigarettázás, rágógumi használata, szívószállal ivás, fokozott nyálelválasztás, fogászati ok, szájszárazság, szív-, tüdõbetegségek, idegrendszeri betegségek is lehetnek az okok között. A pszichés háttér sem elhanyagolandó, a betegek egy része exhibicionista vagy hiszteroid alkat.
A lenyelt nagy mennyiségû levegõ egyes területeken megreked, és jellegzetes panaszokat okoz. Gyermekeknél és szellemileg visszamaradt személyeknél az aerofágia egészen ijesztõ hasi feszülést okozhat, bélelzáródásra hasonlító tünetekkel. Ezért fontos a csecsemõk "böfögtetése" szoptatás, étkezés után. A tejcukorbontó (laktáz) enzim hiánya esetén - ha a beteg erre magától nem jön rá - nagy mennyiségû tejivás után a röntgenen valóban kifejezett gázosodás látszik.
Hasonlóan sok gáz mutatható ki a vékonybélben baktérium-felülfertõzés esetén. Szervi elváltozás ellen szólnak a fogyás, étvágytalanság hiánya, illetve a csak kisfokú hasi elõdomborodás.
A pszichés hasfeszülés, amelyet álterhességnek is hívnak, hosszan tartó kezelést igényel. Jellegzetesek a röntgenen leírt gázszegény belek, illetve a normális rekeszállás ellenére fennálló hasi elõreesés.
A hasi puffadás okának kivizsgálása és kezelése
A hasi puffadás okának kivizsgálása függ a kísérõ tünetektõl és a beteg életkorától, a panaszok fennállásának idejétõl. Szervi okokra utalnak a hirtelen fellépõ panaszok idõsebbeknél, fogyással, étvágytalansággal - és véres széklettel (akkor is, ha csak a laboratóriumi vizsgálat észleli a minimális vérzést). Az utóbbi évek megfigyelése, hogy vastagbélrák esetén fokozott metángáztermelés állapítható meg, amely nagyfokú gázképzõdéshez, puffadáshoz önmagában is vezethet.
A puffadás, hasi feszülés tüneti kezelése nem könnyû feladat. Ha kimutatható alapprobléma van (pl. laktázhiány), annak megoldása viszont igazi "sikerélmény". Így laktázhiányban például a tejcukormentes diéta látványosan megszünteti a panaszokat. Amennyiben a panaszokat bélmozgási zavar okozza, ún. prokinetikumok (gyomor-, bélürülést elõsegítõ gyógyszerek) adása javallt. Székletrendezés, diéta (gázképzõ hüvelyesek kerülése, zsírszegény étrend, durva rostok, korpa kerülése, epekímélõ étrend), gáztalanító gyógyszerek adása is hatásos lehet. Epe- és hasnyálmirigy-betegség esetén jön szóba az epehajtók és az enzimtartalmú gyógyszerek adása - a puffadó betegek egy része ezeket spontán is szedi anélkül, hogy komolyabb emésztési zavara lenne. Ilyen esetben gyógyszer csak tb-támogatás nélkül adható.
Irritábilis vastagbél szindrómában (amely a vastagbelek mozgási zavarát jelenti) javasolják az ún. kalcium-antagonistákat. A pszichés problémák (pánik szindróma, szorongás stb.) szakellátása is eredményre vezethet. A puffadás és a vele járó egyéb funkcionális tünetek kezelése alapos körültekintést igényel. A szervi okok kizárása csak a kísérõ tünetek figyelembevételével (fogyás, étvágytalanság, a tünetek hirtelen fellépése, okkult vérzés, idõskor) történhet meg. Ha tüneti kezelésre van szükség, diéta, gyógyszerek, pszichoterápia jön szóba. Szinte valamennyi hozhat átmeneti javulást, de tudatában kell lennünk annak is, hogy e betegek legnagyobb részénél ismételten jelentkeznek e tünetek, amelyek próbára teszik a kezelõorvos szakmai tudását és emberi toleranciáját is.
dr. Székely György
belgyógyász-gasztroenterológus
forrás: Patika Magazin
