Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Praktikus tanácsok a mindennapokra

Érdekességek2025. szeptember 23.

Fotó: wirestock | freepikA megfelelő optikai megoldások mellett környezeti tényezőkkel is sokat tehetünk a komfortérzetünk javításáért. Az optimális beltéri páratartalom 40–55% között van, amit íróasztali párásítóval vagy akár egy egyszerű vizes tállal is elérhetünk a munkaterület közelében.

Egy új-zélandi tanulmány kimutatta, hogy az USB-s asztali párásító használata jelentősen javította a szemkomfortot és a könnyfilm stabilitását. Fontos kerülni, hogy a légkondicionáló közvetlenül az arcunkra fújjon, és ha lehetséges, válasszunk enyhén zártabb kialakítású szemüveget, amely jobban védi a szemet az oldalról jövő huzattól. A megfelelő folyadékbevitel is kulcsfontosságú, mivel a kiszáradás általánosan csökkenti a könnytermelést. Az American Academy of Ophthalmology és a British Contact Lens Association egyaránt felhívja a figyelmet arra, hogy légkondicionált, száraz környezetben dolgozók számoljanak a szem komfortérzetének romlásával, és megfelelő megelőző intézkedéseket tegyenek. A tudatos pislogás gyakorlása és rendszeres szempihentetés szintén segíthet fenntartani a könnyfilm egészségét hosszú irodai munkavégzés során. „A szemünk evolúciósan nincs arra tervezve, hogy napi nyolc órán keresztül ugyanarra a közeli pontra – például a képernyőre – fókuszáljon. Ez digitális szemfáradtsághoz vezet. A megelőzés alapja a 20-20-20 szabály: 20 percenként nézzünk el 20 másodpercre az ablakon át, vagy a szoba legtávolabbi pontjára. Ezzel rá tudjuk venni a szemizmokat, hogy változtassanak fókuszt és ellazuljanak. Kiegészítésként naponta két-három alkalommal érdemes beiktatni egy rövid szemtornát is. Például felváltva fókuszáljunk egy arcunk előtt tartott ceruza hegyére, majd egy mögötte lévő távoli pontra. Ezután csukjuk be a szemünket, és takarjuk le a tenyerünkkel, hogy pihenhessenek sötétben és melegben. Nem csodaszerről van szó, ami megszünteti a dioptriákat, hanem egy hatékony módszerről, ami enyhíti a mindennapi megerőltetést” – tette hozzá Boros Mária.



forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

„E gyönge nő tisztább lelkülete”

2026. április 16.

Bencze Ilona Jászai Mari-díjas színésznő, előadóművész, rendező, érdemes és kiváló művész. A Magyar Köztársasági Érdemkereszt lovagkeresztje kitüntetés tulajdonosa, egy nemzet kedvenc „Évája”. Mint szabadfoglalkozású színésznő számtalan színházi előadásban szerepelt, sőt évekig tanította a fiatal színészeket a Madách Színház musicalstúdiójában. Nem utolsó sorban két önéletrajzú ihletésű könyvet is írt és a Patika Magazin oldalain is visszatérően szerepel örökérvényű gondolataival.

Szeretem az ünnepeket. Régebben a nőnap nagy ünnep volt, mostanra mintha megkopott volna a fénye, talán azért, mert manapság az év minden napjára jut valaminek vagy valakinek a „napja”, sőt „világnapja”. Kár. Azt remélem, hogy azért az egyéni ünneplés nem maradt el, partnerek, férjek nem feledkeznek meg arról, mit jelent számukra a hozzájuk tartozó nő.

Mindig is érdekeltek a női sorsok. Sok nő vett körül. Nagynénik, három lánytestvér, középiskolában lányosztályba jártam, leánykollégiumban 400 kamaszlánnyal összezárva, és nem mellékesen: leánygyermekes édesanya lettem. Volt alkalmam a megfigyelésre, a tapasztalásra, a sajátom is tartogatott nem kevés fejtörést.

Milyen idegrendszeri tüneteknél javasolt EMG vizsgálat?

2026. április 15.

Az EMG (elektromiográfia) vizsgálat az izmok elektromos aktivitását méri, és az ENG-vel (elektroneurográfia) együtt alkalmazzák a perifériás idegrendszer: idegek, az ideg-izom kapcsolat és az izomszövet betegségeinek diagnosztizálására. Éppen ezért sokszor ez a vizsgálat szükséges az olyan jellegű panaszok okának kiderítéséhez, mint az izomgyengeség, izomgörcsök, izomsorvadás. Dr. Szabó Boglárka, a Neurológiai Központ – Prima Medica neurológusa mutatja be az eljárást.

Mit vizsgál az EMG?

Az ENG és az EMG vizsgálatok az idegrendszer környéki vagy más néven perifériás részének vizsgálatára alkalmasak, tehát a központi idegrendszer problémái ezekkel az eljárásokkal nem felderíthetők.

– Az ENG (elektroneurográfia) vizsgálat a perifériás idegek működésének mérésére szolgál. A módszer lényege, hogy enyhe elektromos impulzusokat adnak az idegnek, és az izom felett a  bőrre helyezett elektródán keresztül rögzítik a válaszreakciót, a vizsgálatot elsősorban a végtagokon végzik.

– Az EMG (elektromiográfia) vizsgálat az izmok elektromos aktivitását méri fel, miközben egy vékony tűelektródát vezetnek az izomba a nyugalmi, valamint akaratlagos izommunka alatti elektromos tevékenység rögzítésére. Az eljárással tehát az izmok és az őket irányító idegek működése vizsgálható. Azt méri, hogy az izmok milyen elektromos aktivitást produkálnak nyugalomban és összehúzódáskor.

A gyerekek háromnegyedének van valamilyen harapási rendellenessége

2026. április 15.

Miközben a fogszuvasodás előfordulása évtizedek óta csökkenő tendenciát mutat Európában, egy kevésbé ismert, ám annál súlyosabb jelenség robbanásszerű növekedésnek indult. A harapási rendellenességek aránya ma már eléri a 65-75 százalékot a gyermekek és fiatalok körében, és bár minden második vagy harmadik gyermek érintett, a szülők és az egészségügyi rendszer jelentős része mégsem fordít elegendő figyelmet a problémára. A felismerés így gyakran éveket késik, miközben a szakértők szerint az eltérések nagy része már 6-8 éves korban észlelhető lenne, és korai kezeléssel elkerülhetők lennének a későbbi, akár élethosszig tartó egészségkárosodások.

Habár a szülők számára gyakran tűnik úgy, hogy egyre többet „szájalnak” a gyerekek, valójában érdekes tendenciát figyelhetünk meg a mai ember arcszerkezetében: a modern állkapocs átlagosan 30-40%-kal kisebb, mint őseinké volt 300 évvel ezelőtt. A modern életmód – a puha ételek térnyerése és a csökkent rágásterhelés, a szoptatás időtartamának rövidülése, vagy éppen a tartós cumihasználat – olyan fejlődési irányba tolta el a fogívek és az állkapocs fejlődését, amelynek következményei messze túlmutatnak az esztétikai kérdéseken. A probléma gyökerét jól szemlélteti, hogy még Európában a gyerekek 75%-a küzd valamilyen harapási rendellenességgel, ez a természetes táplálkozást folytató őslakos közösségekben csupán 5-15%-ra tehető.