Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Pörgesd fel az agyadat - a 15 legjobb módszer

Érdekességek2022. január 29.

Felpörgetnéd az agyadat, turbóznád a memóriádat, fejlesztenéd a kreativitásodat? Energikusabb, éberebb szeretnél lenni, pengeéles gondolatokkal? 15 bevált módszer az agyműködés fokozására.  

Képforrás: Canva Pro adatbázis.1. Mozgasd meg magad!

A testünkben keringő vér és oxigén több mint 20 %-a közvetlenül az agyba jut. A mozgás, különösen a kardióedzés remekül stimulálja ezt a folyamatot. Ha nem annyira vagy híve az izzasztó sportoknak és a megerőltető mozgásnak, válaszd a jógát! Jónéhány ászana, például az egyszerű gyertyaállás révén is sokkal több vér áramlik az agyba.

2. Hidratálj!

Ha szükséged van egy kis energialöketre, ne dobj be automatikusan egy kávét – próbálkozz egyszerű vízzel! A kávéban és a kólában található koffein rövid távon éberebbé tesz,  de hosszú távon erőteljesebben érvényesül majd a fáradtságérzés, mivel a kávé dehidratálja az izmokat és összehúzza a véredényeket. Ha azonban naponta elegendő mennyiségű vizet iszunk (1,5 -2 liter), a szervezetünk minden életfolyamatot megfelelően tud kivitelezni, köztük természetesen a kifinomult agyi működéseket is.

3. Stimuláld az érzékszerveidet!

Ez ösztönző hatással van az agyműködésre is. Például ha elhelyezel az irodában egy-két figyelemfelkeltő dekorációt, vagy időnként átváltasz valamilyen különlegesebb betűszínre a szövegszerkesztődben, plusz inspirációt adhatsz az agyadnak. A citrom, a menta és a ciprus aromaolajok párologtatása is ösztönzőleg hat az agytekervényekre.

4. Összpontosíts örömteli gondolatokra!

Az agyunk, különös tekintettel a memóriánkra, nem igazán szereti a stresszt. Ha feszült, fáradt vagy boldogtalan vagy, az agyad sem működik a maximális sebességen. Találj módot a stressz megfelelő kezelésére, átalakítására, akár a munkád, akár a magánéleted terén küzdesz épp kihívásokkal.

5. Játssz!

Elbutulásban szenvedő alanyokkal végzett kísérletekkel is sikerült igazolni, hogy a szójátékok és kirakók növelik, sőt, képesek helyreállítani is a kognitív agyi funkciókat.

6. Nézz igényes műsorokat!

A témában végzett kutatások szerint passzívan bambulni a képernyőt egyáltalán nem hat ösztönzőleg a produktivitásunkra és agyi funkcióinkra. A Legyen Ön is milliomos-típusú kvízműsorok viszont nagyon is hatékonynak bizonyultak e tekintetben:  számos új információt észrevétlenül felszív az agyunk közben. Az ehhez hasonló podcastek, vagy youtube csatornák (Tanulom magam péládul ilyen) nagyon hasznosak és követésre méltók!

7. Szörfölj a neten!

A legfrissebb amerikai tanulmányok szerint a világhálón való keresgélés, böngészés az agy döntéshozásért és komplex gondolkodásért felelős részét stimulálja – így egy egyszerű guglizás is valószínűleg elősegíti az agy finom ideghálózatának gyarapodását.


8. Egyél okosító ételeket!

Az agy számára is különösen fontos a vitaminokban és ásványi anyagokban gazdag étkezés.

Képforrás: Canva Pro adatbázis.

9. Tankolj fel halolajból!

A halolajban taláható omega-3-zsírsavak fontosak  az agy magas dopaminszintjéhez, az idegsejtek növekedéséhez és az agyvíz megfelelő áramlásához. A krillolaj is hasonlóan jó választás!

10. Fogyassz gyógynövényeket!

Számos agypörgető gyógynövényről tudunk, de messze a két leghatékonyabb ezek közül a Ginkgo Biloba és a ginzeng – kapszula vagy kivonat formájában fogyaszd. A Ginkgo javítja a memóriát, a ginzeng pedig immunerősítő tulajdonsága révén segítséget nyújt az agyunknak a stressz leküzdésében.

Képforrás: Canva Pro adatbázis.

11. Tanulj valami újat!

Fejlessz ki új képességeket, sajátíts el egy új idegen nyelvet, olvass el egy könyvet valami olyasmiről, amihez lövésed sincs – pusztán kedvtelésből! Már egy új hobbi vagy akár egy új recept kipróbálása is növeli az agyat behálózó kapcsolódások számát.

12. Ne vesztegesd el az idődet!

Az elme rendszerezésének legjobb módja, ha az egész életedet sallangmentesíted! Rangsorold a számodra legfontosabb tevékenységeket, és csak ezekre szánj időt, de annyit, amennyi szükséges. Készíthetsz napi és hosszú távú prioritási listát is – ez segít a tartós összpontosításban.

13. Aktívan is fejleszd a memóriádat!

Hogyan jegyezhetünk meg legbiztosabban tényeket? Ha többszörös összefüggésekbe helyezzük őket. Például könnyebben emlékszel a fogorvossal egyeztetett időpontra, ha hozzákötöd valamihez: mondjuk, ennyi idős volt a kedvenc énekesed, amikor meghalt. És persze: az ismétlés a bevésés biztos módja.

Tipp: Sajátítsd el az agykontrollban használt memóriafogas módszerét a hatékonyabban működő memóriához! 

14. Pihenj eleget!

Semmi sem olyan életbevágóan fontos a hatékony agyműködéshez,  mint a rendszeres, jó alvás. Fordíts rá lehetőleg minden nap elegendő időt: vagyis 7-8 órát!

15. Szexelj!

A szex az a tevékenység, ami még a sportnál is több vért képes áramoltatni az agyba, stimulálva ezáltal a kognitív képességeinket. A szeretkezés során felszabaduló hormonok is drámaian megnövelik az agy kapacitását. Az oxitocin nevű hormon például segít eredeti megoldásokat kitalálnunk egy-egy problémára. A szex után termelődő szerotonin és a dopamin a kreatív gondolkodást stimulálják és egyúttal segítenek a nyugodt, logikus döntéshozásban is.

Dr. Mercola
 
Képforrás: Canva Pro adatbázis.

forrás: Harmonet.hu
hírek, aktualitások

Veszélyes vakáció

2026. június 24.

A fiúk kicsi korban kétszer, serdülõkorban háromszor gyakrabban szenvednek balesetet, mint a lányok.

A gyerekeket sajnos éppúgy érheti végzetes baleset, mint a felnõtteket, a sérültek 1,5-2 százaléka nem éli túl a traumát. A baleseti halálozás az 1-4 éves korosztályban a legnagyobb, a tragédiák majdnem 60 százaléka pedig fej- és nyaksérülések következménye.

A legtöbb sérülés tavasszal, az iskolaév végén, illetve nyáron és kora õsszel következik be. Ez a jó idõvel éppúgy összefügg, mint a szünidõ- adta szabadsággal. A gyerekek, különösen a 3 éven aluliak, legtöbbször otthon szenvednek balesetet. A második legveszélyesebb hely a gyerekek számára az utca, beleértve a játszótereket, a sportpályákat és az ilyen helyeken ûzött sportokat, mint a kerékpározás, a görkorcsolyázás. A közlekedési balesetek száma relatíve kevés, de általában súlyos sérülésekkel jár.

Nyári diétázás: kudarcra van ítélve?

2026. június 24.



Fagyi, chips, gyorsételek: a nyaralásból hazaérkezve sokan megfogadják, hogy most már tényleg jobban odafigyelnek az étkezésre. Ilyenkor könnyen előfordulhat, hogy az interneten talált, gyors sikert ígérő diéták lesznek a csábítóak. Mi a probléma ezekkel az étrendekkel és hogyan lehet hosszú távú hatást elérni? Most Bakk Brigittával, a Flora dietetikusával feltérképezzük, hogyan érdemes belevágni az életmódváltásba.

Sprint helyett hosszú táv

Monoton diéták helyett érdemes olyat választanunk, amit hosszú távon is fenn tudunk tartani, ugyanis ezzel lehet tartós változást elérni. Általában hónapok, évek alatt szedjük fel a túlsúlyt, de gyakorlatilag azonnal, pár hét alatt szeretnénk megszabadulni tőle. Utazás előtt például sokan kezdenek el koplalni, hogy utána a vakáción duplán bepótoljanak mindent, azonban ez hirtelen súlygyarapodással is járhat – ezt hívjuk jojóeffektusnak. Annak érdekében tehát, hogy hatékony legyen az életmódváltás, kampányszerű diétázás helyett válasszunk olyan étrendet, ami ténylegesen beilleszthető a mindennapi életvitelünkbe. A mediterrán diéta is annak köszönheti a népszerűségét, hogy a legtöbb ember számára javasolható és változatos elemeket tartalmaz. Ez az étrend gazdag gyümölcsökben, zöldségekben, teljes kiőrlésű gabonákban, hüvelyesekben, magvakban és olívaolajban.

Az óriássejtes vírus okozta a legtöbb súlyos légúti megbetegedést az idei szezon második felében

2026. június 23.



A kórházi ellátást igénylő súlyos akut légúti megbetegedések közel harmadát a légúti óriássejtes vírus (RSV) okozta 2026. április közepén, ami az elmúlt három év legmagasabb értéke. A súlyos betegek fele öt év alatti kisgyermek volt. Orvosszakmai szervezetek és a Melletted a Helyem Egyesület szerint az idei szezon számadatai azt jelzik, hogy a megelőzés mielőbbi erősítése már nem tűr halasztást.

A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) adatai szerint a 12. héten, vagyis március közepén a légúti fertőzés gyanújával vett minták legnagyobb része, 35 százaléka RSV-re bizonyult pozitívnak. Az influenza és a COVID ehhez képest elenyésző, 5, illetve néhány százalékos arányban volt jelen a mintákban. Egy hónappal később, vagyis április közepén a súlyos légúti fertőzéses megbetegedések (SARI) miatti kórházi kezelések közel harmadáért (32,8%) volt felelős a légúti óriássejtes vírus. Ez az elmúlt három év legmagasabb értéke volt.

Az RSV az újszülöttekre a legveszélyesebb

A SARI-val ápoltak közel fele öt év alatti kisgyermek volt, akiknek nagytöbbsége – több mint 85 százaléka – RSV miatt került kórházba. Mivel az RSV főként az alsó légutakat támadja meg, a még éretlen tüdővel, fejletlenebb immunrendszerrel rendelkező csecsemőkre, koraszülöttekre különösen veszélyes. Az ő esetükben gyakori az oxigénterápiával és gépi lélegeztetéssel együtt járó, több napos vagy hetes intenzív osztályos kezelés, és sajnos az elhalálozás kockázata is magasabb.