Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Porckorongsérv? avagy mi az a teher, amit nem bírsz el?

Érdekességek2018. október 30.

Sok betegségnek van/lehet lelki háttere. Gondoltátok volna, hogy a porckorongsérvnek is? Bizonyítékul álljon itt két történet. Nóra és Tünde kis híján belerokkant a házassági problémákba.  

Nóra középvezetőként dolgozott egy ruha-nagykereskedelmi vállalatnál. Férje rendkívül sikeres vállalkozó volt, a számítástechnikától az ingatlankereskedelemig számos céget működtetett. Nagy, kényelmes, luxuskivitelű házban laktak két gyermekükkel. Ez volt azonban az egyetlen luxus, amit Sándor a családnak megengedett. Nórát – aki munkája és a gyerekek nevelése mellett vezette a háztartást, főzött, egyedül takarította a hatalmas házat, és besegített férjének adminisztrációs munkájába is – minden fillérjével elszámoltatta. A háztartásra egyáltalán nem adott pénzt, azt mondta, jöjjenek ki Nóra fizetéséből. S ha Nóra a gyerekeknek egy-egy jobb ruhát vagy cipőt akart venni, megalázó könyörgésre volt szükség. Hogy ezt elkerülje, inkább túlmunkát vállalt. Csoda-e, hogy 35 éves korában már porckorongsérvvel operálták?

A műtét után is szinte állandóan fájt a dereka. Gyógyszert szedett, fizikoterápiára járt, a panaszok mégsem szűntek. Újabb műtét is szóba jött, mert még két porckorongsérvet találtak, ebbe azonban Nóra már nem egyezett bele.

Évek teltek el így. A gyerekek felnőttek, kirepültek a házból. A vállalatnál egyre romlott a helyzet. Több alkalmazottat elbocsátottak, s a maradókra egyre nagyobb teher hárult. Egyre többször kellett túlórázni, így az is előfordult, hogy Nóra egyszer-egyszer nem várta férjét meleg vacsorával. Sándor, aki Nóra munkáját amúgy is lenézte, többször ajánlotta, hogy hagyja ott állását, hiszen az ülő munka árt a derekának, és a fizetése amúgy is csak „zsebpénz”, de Nóra úgy érezte, nem tudná elviselni, ha naponta kellene könyörögnie kosztpénzért.


Miután a gyerekek már felnőttek, egy butikot szeretett volna nyitni. Úgy gondolta, mindent tud a ruhakereskedelemről ahhoz, hogy önálló, sikeres legyen. De Sándor nem adott rá pénzt. Azt mondta, nem lopja ő a pénzt, hogy kidobja az ablakon. Hiszen Nóra biztosan belebukna, nem ért ő az üzlethez, egyáltalán, nem ért semmihez, legfeljebb a töltött káposztához. Maradjon csak szépen itthon háziasszonynak. Nem való neki az önállóság, eddig is mindig csak azt csinálta, amit mondtak neki. De ha annyira ragaszkodik az önállósághoz, akkor csak maradjon a munkahelyén, rabszolgának.

Nóra dereka egyre romlott. Végül mégis beleegyezett a műtétbe. Sándor a műtét után, a kórházi ágyon közölte vele: elköltözik otthonról, mert beleszeretett egyik üzlettársába. Nóra zokogott, és úgy érezte, dereka még jobban fáj, mint műtét előtt. Az ortopéd-sebész javaslatára keresett fel bennünket.

A tanácsadás során Nóra megértette, hogy válása nemcsak házassága végét, hanem egy új élet kezdetét, régi álmai megvalósítását is jelentheti. A házat eladták, és Nóra magának csak egy másfél szobás lakótelepi lakást vásárolt. A többi pénzből butikot nyitott. Hat év telt el azóta. Nóra nemcsak megállt a saját lábán, hanem sikeres üzletasszony lett. A butik mellett már ruha-nagykereskedéssel is foglalkozik, 8 alkalmazottat foglalkoztat. És egyáltalán nem fáj a dereka.

Ha segítségre, tanácsra van szükséged, keress minket telefonon: 30/944-4464 vagy e-mailben: medock.medock@gmail.com

Kristófnak nem volt diplomája, de sikeres vállalkozó volt, sok mindent megpróbált, és minden sikerült neki. Tünde – bár diplomás nő volt – otthon maradt, és a háztartásnak, a gyereknevelésnek szentelte életét, és besegített férje cégeinek adminisztrációs munkájába is.  Pest környéki, kényelmes, luxuskivitelű házban laktak két gyermekükkel.

Szépen, kiegyensúlyozottan éltek mindaddig, míg a kisebbik gyerek iskolába nem került. Ekkor ugyanis Tünde elhatározta, hogy állást vállal. Végül is nem azért szerezte a diplomát, hogy a fiókba zárja. És különben is, egyre rosszabbul érezte magát a nagy házban egyedül. Kristóf tiltakozott: nincs szükség Tünde nyomorúságos fizetésére, el tudja ő tartani egyedül is a családot. És különben sem hajlandó beállni a „mosogatódézsa” mögé. De Tünde nem engedett. Inkább vállalta, hogy munkája és a gyerekek nevelése mellett minden teher továbbra is rá hárul. Szeretett volna heti néhány órára bejárónőt felvenni – hiszen futotta a fizetéséből – de Kristóf nem engedte, hogy a távollétében idegen tegye be a lábát a házba. Tünde tehát zokszó nélkül vezette a háztartást, főzött, egyedül takarította a hatalmas házat. Nem csoda, hogy a nagy tehertől gerincpanaszok léptek fel, és porckorongsérv miatt operációra szorult.

A hosszas táppénz után Tündét nem vették vissza az állásába. Új állást sem keresett, hiszen a műtét után is szinte állandóan fájt a dereka. Gyógyszert szedett, fizikoterápiára járt, a panaszok mégsem szűntek. Vezette a háztartást, nevelte a gyerekeket, járta az orvosokat, és egyre rosszkedvűbb, házsártosabb lett. Maga is tudta, nem öröm mellette az élet. Évek teltek el így. A gyerekek felnőttek, kirepültek a házból. Egy napon aztán Kristóf közölte vele: elköltözik otthonról, mert beleszeretett a titkárnőjébe. Tünde először azt hitte, megbolondul. Hiszen mindent elvesztett, semmi sem maradt a számára. Állást nem kap 48 évesen, nyugdíjjogosultságot már aligha szerezhet, és kinek kellene egy félig rokkant, derékfájós, megkeseredett öregasszony? Derékpanaszai is egyre romlottak. Az orvosok újabb műtétet javasoltak. Tünde nem akart beleegyezni a műtétbe, mert világosan látta, hogy „a lelkét kellene megoperálni”!

A tanácsadás során – Nórához hasonlóan – Tünde is megértette, hogy válása nemcsak egy korszak vége, hanem az újrakezdést is jelentheti. Talán régi álmai megvalósulhatnak. Ha állást nem is kap, vállalkozásba kezdhet, és végre megvalósíthatja önmagát. Még tanult szakmájához sem kell ragaszkodnia. Virágkötészetet tanult tehát, és miután a házat eladták hazaköltözött édesanyjához, és virágüzletet nyitott. És a bolt nagyszerűen megy. Gyönyörű csokrainak híre ment, virágkiállításon, versenyen is indult. Az egyik állandó vevő pedig egyszer randevúra hívta. Azóta gyakran találkoznak. Nem élnek együtt, talán egyszer, majd… Ki tudja. Talán öreg napjaikra összeköltöznek. Mert Tünde most egyáltalán nem érzi öregnek magát. Dereka csak ritkán fáj: arra figyelmezteti: ne vállaljon túl sokat, ne erőltesse túl magát.

Ha többet szeretnél tudni a párkapcsolatok működéséről, vagy szeretnél másoknak – akár hivatásos tanácsadóként – segíteni, iratkozz bePárkapcsolati tanácsadó képzés” kurzusunkra.


forrás: Harmonet
hírek, aktualitások

Prosztatabántalmak

2025. december 10.

A statisztikák szerint Magyarországon a szűréseken való részvétel jóval elmarad a nyugati országok átlagától. Ez komoly népegészségügyi veszélyt mutat.

A kutatások szerint az egészségügyi ellátás csupán 15-20%-ban befolyásolja a lakosság egészségi állapotát. A többit a genetikai és környezeti tényezők, és legnagyobb mértékben, 40%-ban az életmód és a megelőző intézkedések – mint a szűrővizsgálatok – határozzák meg a hosszú távú egészségi állapotot. Az emberek sokáig és egészségesen szeretnének élni. Jelenleg egy 65 éves férfi még nagyjából 13 évnyi életre számíthat Magyarországon – ennek várhatóan azonban csak a felében lesz egészséges. Nyugat-Európában ez az arány sokkal kedvezőbb: 20 év vár rá, abból várhatóan 12 lesz betegségmentes.

„Ha egy férfi évente egyszer elmegy egy PSA-vizsgálatra, már óriásit lépett az egészsége érdekében” – fogalmazott prof. dr. Nyirády Péter, a Semmelweis Egyetem urológiai Klinika igazgatója, a Magyar Urológusok Társaságának főtitkára.

„A korai stádiumban – még a tünetek megjelenése előtt – felismert prosztatarák jól kezelhető vagy akár teljesen meggyógyítható. Tragikus, hogy ennek ellenére évente mégis több mint 1300 magyar férfi hal meg prosztatarákban.”

Mivel a prosztatarák jellemzően idősebb korban alakul ki, 50 éves kor felett minden férfinak ajánlott a rendszeres PSA-szűrés, hiszen a legnagyobb kockázatot az jelenti, ha nem fedezik fel időben a betegséget.

A szakemberek hangsúlyozzák, hogy akinek a családjában előfordult férfiágon prosztatadaganat, illetve anyai ágon emlő-, méh- vagy petefészek-daganat, annak már 45 éves kor felett ajánlott a prosztatarákszűrés.

A szívinfarktus gyakori tünetei

2025. december 10.

A szívroham nem egyik percről a másikra jelentkezik. A szívinfarktust elszenvedő ember általában már órákkal, napokkal vagy hetekkel korábban tapasztalhat figyelmeztető jeleket.

A legjellemzőbb tünetek általában mindig és mindenkinél előfordulhatnak:

Mellkasi fájdalom

A fájdalom a mellcsont alatt, a középvonaltól kissé balra jelentkezik. Nyomásérzés, valamint perzselő fájdalom kíséri, ami átterjed a hát, nyak, karok, állkapocs, váll területére is.

Főként a bal karon lehet jellemző.

Előbbi nitroglicerin hatására enyhül. Az infarktus során fellépő szorító mellkasi fájdalom nem szűnik pihenésre, megállásra, sőt erősödik. Ilyenkor a szívizom egy része a vérellátás akadályozottsága miatt elpusztul.

Hideg veríték

Az izzadás, a verejtékes hűvös bőr a szívroham általános jele. Lehetnek még különböző kísérő tünetek eltérő gyakorisággal és erősséggel.

Fáradtság

Gyakori tünet, hogy valaki krónikus fáradtságot, nagyfokú levertséget tapasztal a szívrohamot megelőző időszakban. Ez olyan mértékű lehet, hogy még a napi tevékenység elvégzésében is akadályt jelent. Természetesen e panasz mögött más ok is állhat, de ha valaki szokatlan és tartós fáradtságot érez, amelyhez rossz közérzet is társul, érdemes mihamarabb orvoshoz fordulnia.

Szorongás és stressz

Percekkel a szívroham előtt hirtelen jött erős szorongást, halálfélelmet érezhet a beteg.

Emésztési zavarok és émelygés

Nem ritkák az olyan gyomorpanaszok, amelyek valójában szívproblémára, közelgő szívrohamra utalhatnak: hasi fájdalom, puffadás, bélgörcsök, émelygés és más emésztési zavarok. A szívrohamot hányinger, hányás is kísérheti.

Döntések és választások: A kognitív disszonancia

2025. december 09.

Az embernek alapvető igénye, hogy magát egységes egésznek lássa és láttassa, hogy döntéseit, választásait eme egység logikus kimeneteleiként mutassa be önmagnak és a környezetének egyaránt. Azaz akkor érezzük magunkat jól, ha nézeteink és cselekedeteink összhangban vannak. Ezt azonban sokszor nehéz elérni, mindennapjaink gyakori élménye a disszonancia, annak a bizonyos kívánt összhangnak a hiánya.

A kognitív disszonancia elméletét Leon Festinger amerikai pszichológus alkotta meg még 1957-ben, alapja pedig az a gondolat, hogy ha valamilyen új tapasztalat vagy közvetett információ ellentmond addigi elképzeléseinknek vagy ismereteinknek, akkor egy belső feszültséget, disszonanciát élünk át. Mivel ez egy stresszes, szorongáskeltő állapot, természetes módon igyekszünk ezt a disszonanciát csökkenteni, redukálni.

A nézetek és tettek összhangjának hiánya származhat egzisztenciális érdekből, konfliktuskerülésből vagy utólagos önigazolásból, és ezek persze kombinálódhatnak is, például mikor nem mondunk ellent a főnökünknek, akkor sem ha nagyon nem értünk vele egyet. Itt jelen van az anyagi érdek, hisz szeretnénk prémiumot, a szimpla konfliktuskerülés és ezekkel persze már igazoltuk is a magunk számára, miért helyeseltünk egy nyilvánvaló ostobaságot.

A kognitív disszonancia jelentkezhet úgy, hogy eleve feszültséget érzünk érzelmeink, értékeink, elveink valamint aktuális tetteink között, de lehetséges az is, hogy a cselekvés pillanatában fennáll az összhang és döntéseinket utólagosan, tapasztalataink, újabb ismereteink nyomán kérdőjelezzük meg.