Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Porckopás esetén is van segítség!

Érdekességek2018. szeptember 15.

Tudta, hogy a mozgási fájdalmak a felnőttek kétharmadánál jelentkeznek, ráadásul minél idősebbek leszünk, ez annál gyakoribb? A mozgásszervi megbetegedések közül a porckopás ma már népbetegségnek számít, ami ellen helyileg ható krémekkel, gyógytornával, életmód-váltással sokat tehetünk. Dr. Füri Judit reumatológus főorvos segít eloszlatni a mozgásszervi betegségeket érintő tévhiteket és tippeket ad mindazoknak, akik szeretnék elkerülni vagy kezelni ezeket a problémákat!  
A porckopás már népbetegség

Három felnőttből ketten már biztosan találkoztak valamilyen mozgásszervi megbetegedéssel: legelterjedtebb a derékfájás és a csontritkulás, ezt követi a ma már népbetegségnek számító porckopás (artrosis)*. „Míg a fiatalabb korban a gyulladásos betegségek a gyakoribbak, az idősebb korosztály a kopásos megbetegedésektől szenved. Magyarországon becslések szerint mintegy 1-1,5 millió embert érint a porckopás valamelyik formája. A probléma a 65 év felettiek nagy részénél kimutatható röntgenvizsgálattal. A túlsúlyosak különösen veszélyeztetettek, közülük minden második ember érintett.” . – mondta dr. Füri Judit.


Prevenció, mire figyeljünk?

A porckopás pontos oka még nem ismert – tette hozzá Dr. Füri Judit - kialakulásához több tényező együttese vezethet: öröklött tényezők, fokozott terhelés (mint pl. a nehéz munka, a versenyszerű sport stb.) az elhízás, az ízületek sorozatos, esetleg panaszt nem is okozó sérülései. De ma már tudjuk, hogy mindezek mellett sejtbiológiai és biokémiai folyamatok is fontos szerepet játszanak. Kockázati tényező a cukorbetegség, a köszvény és a vér kóros ösztrogén koncentrációja. Éppen ezért a megelőzést szolgálja az egészséges testsúly megőrzése, a megfelelő táplálkozás, a rendszeres testedzés, az izmok karbantartása. Egy kutatás szerint 4-5 kg-os súlycsökkenés 10 év alatt a felére csökkenti az izületi problémák kialakulásának esélyét.  Sajnos a már meglevő - pl. térd artrosis - nem fordítható vissza fogyással, de a terhelés csökkenése jótékony hatással van a teherviselő izületekre. Ha mégis valamilyen izületi mozgáskorlátozottság, fájdalom jelentkezik, azt minél korábban érdemes megfelelően kezelni!

Kezelés – fókuszban a helyi fájdalomcsillapítás

A mozgásszervi fájdalmak kezelésénél, így a porckopásnál is nagyon fontos a fájdalom csillapítása. Tegyük ezt elsősorban helyileg használandó, akár több órán át ható krémekkel, gélekkel. Ezek csillapítják a fájdalmat és gyorsíthatják a gyógyulás folyamatát, ezáltal javítanak a páciens életminőségén és lehetővé teszik a gyógytornát és a rendszeres mozgást. „A tabletták használata főként idősebb korban különösen megfontolandó. Egy 65 éves, átlagos férfi vagy nő jelenleg naponta 8-10 készítményt vesz be különböző egészségügyi problémái kezelésére. Ezt a mennyiséget csökkenteni kell, a lehetséges mellékhatások és káros kölcsönhatások kiküszöbölése végett, illetve a szervezet tehermentesítése céljából, és ne feledkezzünk meg az ízületeinket tehermentesítő, biztonságot adó eszközök használatáról sem.” – emelte ki Dr. Füri Judit.

*Kutatócentrum 2016: Kutatás a mozgásszervi fájdalomcsillapításról


forrás: Harmonet
hírek, aktualitások

Megfelelő táplálkozással lassítható az időskori szellemi hanyatlás

2025. november 03.

Az életkor előrehaladtával az éhség és szomjúságérzet szabályázásában zavar lép fel. Csökken az ízérzékelés, mérséklődik a nyáltermelés, és romlik a szaglás is. Ezért az idős emberek jelentős részét veszélyeztetheti a kiszáradás és az alultápláltság. A gyulladáscsökkentő, antioxidánsokban gazdag és a keringést támogató étrend ugyanakkor védő hatással lehet az agyműködésre, és csökkentheti az időskori demenciák kockázatát is.


Az időskori étvágycsökkenés nem válogatósság, hanem az öregedés természetes velejárója. Az évek múlásával az agy éhség- és szomjúságérzetet szabályozó központjai kevésbé működnek hatékonyan. Romlik a szaglás, csökken a nyáltermelés, az édes és sós ízek kevésbé érzékelhetők, és sok gyógyszer mellékhatása is étvágycsökkentő. 

Miért hullik erősebben a hajam ősszel?

2025. november 03.

Meglehetősen gyakori, hogy az őszi hónapokban sokan arra ébrednek, hogy a szokásosnál több hajszál van reggelente a párnájukon. Ettől nem kell pánikba esni, a szezonális hajhullás legtöbbször normális jelenség, de fontos ismerni a határt, amelyet átlépve ajánlatos felkeresni az orvost. Dr. Brezán Edina, a Dermatica – Prima Medica bőrgyógyásza, kozmetológus szakorvos beszélt az őszi hajhullás jellemző okairól.

Ősszel sok nő és férfi tapasztalja a hajhullás jellegzetes tüneteit: egyre több hajszál a párnán, a zuhanyzó alján, a fésűn, a kefén. Az is megfigyelhető, hogy a haj vékonyabbá, gyengébbé válik, kevésbé tűnik egészségesnek. A nyilvánvaló tünetek ellenére az okok nem teljesen egyértelműek. Az tény, hogy a hajszálak a természetes háromlépcsős életciklust követve hol elhalnak, hol megújulnak. Az anagén fázisban növekednek, a katagén stádiumban nyugalomban vannak és a telogén fázis során hullanak ki. De vajon miért hullik a haj ősszel erősebben?

Néhány szakértő úgy véli, hogy az őszi hajhullás a vedléssel van összefüggésben, ami sok emlősnél megfigyelhető. Mások úgy vélik, hogy az ősz több szempontból is nagy változásokat hozhat. Egyrészt túl vagyunk a nyári szezonon, ami sokkal inkább megviselheti a hajat, mint más évszakok, elsősorban a napsugárzás és a használt kozmetikumok, vegyszerek miatt. Másrészt pedig ilyenkor térünk vissza a mindennapokba, munkába, iskolába, ami kisebb-nagyobb stresszel jár – ez pedig a hajunkra is hat.

Egy évtized hazai adataival a mellrák ellen

2025. november 02.


Nem csak az idősebbek betegsége: 50 év felett csökken, alatta nő a mellrák előfordulása.[1]
Az emlőrák túlélési esélyei alapján Magyarországon a régió egyik legkedvezőbb eredménye mutatkozik, az elmúlt 10 évben kimutathatóan nőtt az ötéves túlélés aránya.[2]
40 év alatt minden negyedik érintett nőt a betegség agresszív, tripla negatív változatával (TNBC) diagnosztizálnak.[3]
Fokozottan indokolt a kockázati tényezők tudatosítása, a szűrési hatékonyság erősítése és a korai diagnózis elérése a fiatalabb korosztályokban.


Az emlőrák továbbra is a leggyakoribb daganattípus a magyar nők körében, de az elmúlt évtizedben a betegség előfordulása jelentősen megnőtt a fiataloknál, különösen a 30–39 éves korosztályban[1,4] – derül ki az MSD Magyarország[1] legfrissebb, valós hazai adatokon alapuló kutatásából. A 40 év alatti korcsoportban a betegség agresszív altípusa, a tripla negatív emlőrák (TNBC) aránya is magas: minden negyedik beteget ezzel diagnosztizálnak.3 Az onkológus szakemberek, az MSD adatkutatási divíziójának szakértői, valamint az Egészség Hídja Összefogás a Mellrák Ellen Egyesület képviselőinek részvételével ma megtartott sajtótájékoztatón elhangzott: az eddigieknél is nagyobb hatékonysággal szükséges fellépni a fiatalkori emlőrák korai felismerése és a személyre szabott, korszerű kezelése érdekében. A rendezvényen az MSD által elindított új, a korai felismerést támogató TNBC edukációs portált is bemutatták.

A mellrák világszerte és Magyarországon is a nőknél a leggyakrabban diagnosztizált ráktípus, amely 2019-ben az összes új, hazai daganatos megbetegedés 13%-át tette ki.[4] 2011 és 2019 között összesen több mint 70 ezer emlőrákos esetet regisztráltak Magyarországon, ami évente átlagosan 7000-8000 új diagnózist jelent.4 Ez hozzájárult ahhoz, hogy az elmúlt évtized végére az emlőrákkal diagnosztizált nők száma meghaladta a 100 ezer főt a magyar társadalomban.1