Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Pompás cseresznyefa virágzás, ingyen matcha kóstolás és előadás a japán teakultúráról a Füvészkertben

Érdekességek2022. április 06.

Képforrás: Canva Pro adatbázis.Idén április első két hétvégéjét az ELTE Füvészkert a rózsaszínbe öltözött cseresznyefáknak és a Sakura ünnepének szenteli. Mindkét hétvégén 09:00 órától 17:00 óráig a Matcha Tsuki közreműködésével autentikus japán módra találkozik össze a Sakura ünnep és a matcházás: ingyenes teakóstoló és Mitsuki Március Vida japán kultúraszakértő előadása várja azokat, akik szívesen megismerkednének a japánok zöld aranyával.  

Tokióból, Kiotóból online közvetítéseken is figyelhetjük a sakura időszakot, de szerencsére itthon, a fővárosi ELTE Füvészkertben is lehetőségünk nyílik a japán a “virágnézésre”, azaz a hanamira. Ráadásul a kéthetes időszak hétvégéin különleges programokkal várják mindazokat, akik bolondulnak a flóráért és a japán kultúrával is szívesen ismerkednek. Ha te is “shinnichi”, vagyis szerelmese vagy a Távol-Kelet csodálatos szigetországának és mindennek, ami vele kapcsolatos, sok jót tartogat számodra a két hétvége.

A népszerű Kálvin téri matcha szentély, a Matcha Tsuki pop-up kitelepülésénél ingyenesen kortyolhatsz a legzöldebb porral készülő teából, de matchás és sakura fantázianevű lágyfagyit is kóstolhatsz a kávézó-süteményező jóvoltából.

Április 2-án és 9-én 11:00 órától és 13:30-tól a matcha íztől és a gyönyörű tavaszi látványtól ihletve egy-egy ismeretterjesztő előadáson is részt vehetsz. Mitsuki Március Vida japán-magyar származású idegenvezető, kulturális- és médiakoordinátor mesél majd a japán teakultúráról, a minden egyéb teafélénél intenzívebb ízű, mesés színű matcha természetéről, hatásairól, “varázserejéről”, popkulturális szerepéről, és arról is, hogy miként ölelkezik össze a matcha és a cseresznyefa virágzása. Szó esik majd a sakura cha-ról is, ami egy cseresznyevirágból készített tea. Egyszóval mind kívül, mind belül teljesen tavaszba borul az ELTE Füvészkert, két hétvége hanaminak köszönhetően.


Képforrás: Canva Pro adatbázis.

Időpont: 

Teakóstolás: április 02-03. 09:00-17:00 és április 09-10. 09:00-17:00  

Előadások a japán teakultúráról: április 2-án és április 9-én 11:00-kor és 13:30-kor kezdődnek

Helyszín: ELTE Füvészkert, a Kastély előtti részen

Belépő: a Füvészkert belépője: felnőtt: 1200 forint, diák: 600 forint, nyugdíjas: 900 forint


forrás: Harmonet.hu
hírek, aktualitások

Az óriássejtes vírus okozta a legtöbb súlyos légúti megbetegedést az idei szezon második felében

2026. június 23.



A kórházi ellátást igénylő súlyos akut légúti megbetegedések közel harmadát a légúti óriássejtes vírus (RSV) okozta 2026. április közepén, ami az elmúlt három év legmagasabb értéke. A súlyos betegek fele öt év alatti kisgyermek volt. Orvosszakmai szervezetek és a Melletted a Helyem Egyesület szerint az idei szezon számadatai azt jelzik, hogy a megelőzés mielőbbi erősítése már nem tűr halasztást.

A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) adatai szerint a 12. héten, vagyis március közepén a légúti fertőzés gyanújával vett minták legnagyobb része, 35 százaléka RSV-re bizonyult pozitívnak. Az influenza és a COVID ehhez képest elenyésző, 5, illetve néhány százalékos arányban volt jelen a mintákban. Egy hónappal később, vagyis április közepén a súlyos légúti fertőzéses megbetegedések (SARI) miatti kórházi kezelések közel harmadáért (32,8%) volt felelős a légúti óriássejtes vírus. Ez az elmúlt három év legmagasabb értéke volt.

Az RSV az újszülöttekre a legveszélyesebb

A SARI-val ápoltak közel fele öt év alatti kisgyermek volt, akiknek nagytöbbsége – több mint 85 százaléka – RSV miatt került kórházba. Mivel az RSV főként az alsó légutakat támadja meg, a még éretlen tüdővel, fejletlenebb immunrendszerrel rendelkező csecsemőkre, koraszülöttekre különösen veszélyes. Az ő esetükben gyakori az oxigénterápiával és gépi lélegeztetéssel együtt járó, több napos vagy hetes intenzív osztályos kezelés, és sajnos az elhalálozás kockázata is magasabb.

Hőségájulás

2026. június 23.

Hazánk nyári éghajlati viszonyai között ez a leggyakoribb hőártalom. Nem feltétlenül jár a test hőmérsékletének emelkedésével. A keringés zavaraként jöhet létre.

Az időskor, az értágító kezelés, a vízhajtó gyógyszerek szedése, az alkoholhatás hajlamosító tényezők.

Az általában jóindulatú, gyorsan rendeződő, múló rosszullét során a hűvös, sápadt bőrön testszerte nagycseppes verejtékezés jelentkezik. Émelygéssel, esetleg hányással járhat. Gyér (50–60/perc) pulzus tapintható, mely 5–15 perc alatt normalizálódik.

A beteget lehetőleg hűvös, szellős helyen kell lefektetni, ruházatát meglazítani. Az alsó végtagok megemelésével javítható az agy vérellátása, ezzel elősegíthető az állapot gyorsabb rendeződése.

Hatással van-e gondolkodásunk az egészségünkre?

2026. június 22.



A minap néztem az éppen 100 éves Sir David Attenborough fényképeit, akinek hatása filmesként-műsorvezetőként a természet megismertetésére és megóvására megkérdőjelezhetetlen. De néztem a 100 éves Kurtág Györgyöt, a világhírű zeneszerzőt, zongoraművészt is. Egyikükön sem látszik az idő. Hogyan csinálják? Mi a titkuk?

Netán igazuk lehet azoknak az ókori indiai bölcseknek, akik arra a megállapításra jutottak, hogy a gondolkodás is befolyásolja a testi működést? Az egyik következtetésük abból indul ki, hogy a szív évente 40 milliószor dobban. (A pontos számot illetően persze lehetnek eltérések.) Belátható, hogy mint bármely pumpának, a szívnek is korlátozott működési ideje van.

A bölcsek szerint a pozitív érzelmek mindig lassabbak és kevésbé megerőltetőek, mint a negatívak. Ezt ellenőrizhetjük, amikor pl. majd felrobbanunk a dühtől, akkor pulzusunk és légzésritmusunk szaporább. A mai modern gyógyászat „A típusú”, nagy rizikófaktorú embereknek nevezi azokat, akik könnyen dühbe gurulnak, felmegy a vérnyomásuk, és nő a szívbetegség kockázata.