Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Pollenszezon

Érdekességek2026. április 19.

Fotó: freepikA pollenek egyrészt szénanáthás, másrészt asztmás tüneteket okozhatnak, ezért nagyon fontos, hogy mind a szénanátha, mind az asztma kezelésére gondoljunk ebben az időszakban. Nem árt észben tartani azt sem, hogy a "csak" szénanáthával kezelt betegek jelentős részének a pollenszezonban vannak - elsősorban éjszakánként és fizikai terhelésre (futás, lépcsőn járás) asztmás tünetei is. 

A hosszú és csapadékos tél után, mely kedvezett a háziporatkák elszaporodásának, itt van a tavasz, és jönnek a sokak által rettegett virágporok: nyakunkon tehát a pollenszezon. Magyarországon februártól a barkás növények - mint a mogyoró és a nyír - bocsátanak polleneket a levegőbe, ezek jelentősége azonban csekély, allergiát okozó hatásuk hazánkban nem számottevő. Az "igazi" pollenszezon kezdete április, ekkor kezdenek virágozni a pázsitfűfélék és a velük közeli rokonságban álló gabonafélék. A fűfélék a legtöbb pollent májusban juttatják a levegőbe egy időben a kanadai nyár vattaszerű termésének hópehelyszerű szállingózásával, így alakult ki az a tévhit, hogy ez utóbbi okozza az allergiás tüneteket.


A pollenek egyrészt szénanáthás, másrészt asztmás tüneteket okozhatnak, ezért nagyon fontos, hogy mind a szénanátha, mind az asztma kezelésére gondoljunk ebben az időszakban. Nem árt észben tartani azt sem, hogy a "csak" szénanáthával kezelt betegek jelentős részének a pollenszezonban vannak - elsősorban éjszakánként és fizikai terhelésre (futás, lépcsőn járás) asztmás tünetei is.

Tünetek

Ha szénanáthás tüneteink - tüsszögés, vizes orrfolyás, orrviszketés, orrdugulás, szemviszketés, könnyezés - mellett éjszakai köhögés, mellkasi szorítás jelentkezik, vagy azt vesszük észre, hogy nem bírjuk úgy a fizikai terhelést, mint télen, hideg időben, akkor minél hamarabb jelentkezzünk orvosunknál, aki a területileg illetékes tüdőgyógyászatra fog minket irányítani. Ha allergiás asztmánk van, tüneteink a pollenszezonban erősödhetnek.

Az asztma okai

Ahhoz, hogy ennek okát megértsük, meg kell ismerkednünk az asztma lényegével. Az asztma alapja a tüdő kis hörgőinek krónikus gyulladása, melynek hátterében örökletes, genetikai okok állnak. A gyulladt hörgők túlságosan érzékennyé válnak és egyes környezeti hatásokra - vírusfertőzések, hideg, száraz levegő, fizikai terhelés, dohányfüst, allergiát okozó anyagok stb. - beszűkülnek, ez okozza az asztma tüneteit. Az allergiát okozó pollenek a hörgők gyulladását fokozzák, így azok egyre jobban beszűkülnek, ettől köhögünk, nehezen kapunk levegőt, mellkasunk szorít, nem bírjuk a fizikai terhelést.

Kezelése

Az asztma kezelése kettős. Az első és legfontosabb, hogy minden betegnél legyen - a beszűkült hörgőket tágító, gyorsan ható - rohamoldó szer. A betegek jelentős része a hörgők krónikus gyulladását csökkentő tartós, megelőző kezelésre is szorul. Az asztmás gyulladást leghatékonyabban inhalációs - belélegezhető - szteroidokkal lehet csökkenteni. Ezeknek a gyógyszereknek kis és közepes adagban nincs mellékhatásuk. Azok a betegek, akiknek közepes adag inhalációs szteroidkezelés mellett is vannak tünetei, kaphatnak magas dózisú inhalációs szteroidot, vagy a közepes adagú szteroidot és hosszú hatású hörgőtágítót tartalmazó, ún. kombinációs kezelést. A betegek megfigyelésén alapuló klinikai vizsgálatok azt mutatták, hogy azok a betegek, akik kombinációs kezelést kapnak, kisebb szteroidadag mellett is kevesebbszer kapnak asztmás rohamot, és tüdejük is jobb állapotba kerül. Az asztmás rohamot megelőző, fenntartó kezelést a betegek egy része állandó adagban kapja. Ez általában reggel és este 1-1 szippantás gyógyszer formájában történik. Lehetőség van arra is, hogy a kezelést az asztmás betegek állapotához igazítsák, és így gyógyszerterhelésüket csökkentsék. Ehhez szükség van egy orvos által előírt kezelési tervre, melynek alapján a beteg megállapíthatja, hogy mikor szükséges kezelését megemelni, majd csökkenteni.

A pollenszezon közeledtével tehát vegyük elő leleteinket, győződjünk meg arról, hogy szénanáthás tüneteink csökkentésére szolgáló gyógyszereink rendelkezésre állnak-e. Ha kifogytak, még időben keressük fel orvosunkat és írassuk fel azokat. Ha pollenallergiás asztmánk van, akkor készüljünk a tünetek súlyosbodására, keressük fel tüdőgyógyászunkat és ellenőriztessük légzésfunkciónkat. Szükség lehet arra is, hogy kezelésünket állapotunkhoz igazítsuk. Várom Önöket a www.asthma.hu oldalon, ahol további információhoz juthatnak.

dr. Kádár László, főorvos

   10+1 jó tanács a pollenallergiában szenvedőknek

  1. Ne menjen virágzó rétre kirándulni!
  2. Nyaralásnál, ha megteheti, inkább a tengert részesítse előnyben!
  3. Váltson gyakrabban ágyneműt, különösen párnahuzatot!
  4. Inkább este, lehetőleg sötétedés után szellőztessen - ekkor kisebb a pollenkoncentráció a szabadban!
  5. Mosson gyakrabban hajat!
  6. Naponta tiszta vízzel tisztítsa orrnyílásait!
  7. Kerülje a virágport tartalmazó ételeket (pl. mézet)!
  8. Gépkocsiban felhúzott ablakkal utazzon!
  9. Ne vágjon füvet!
  10. A kritikus időben lehetőleg minél kevesebbet tartózkodjon a szabad levegőn!
  11. Amennyiben gyógyszerre szorul allergiás tünetei csökkentésére, még a tünetek kifejlődése előtt kezdje el azokat szedni!

forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Mit tehetünk, ha a stressz felborítja a hormonális egyensúlyt?

2026. augusztus 15.

Mi az összefüggés a hormonális egyensúly és a stressz között? Hogyan hat ránk az „üss vagy fuss” mechanizmus? Milyen hosszú távú hatásai lehetnek a kezeletlen stressznek a hormonrendszerünkre és van-e mód ezek korrekciójára? Dr. Bérczy Judit, az Endokrinközpont endokrinológusa, belgyógyász válaszolt a kérdésekre.



Üss vagy fuss: mivel jár a stresszválasz?

Sokan hallhattak már az úgynevezett stresszválaszról, vagyis arról a működési módról, ahogyan a testünk a stresszhelyzetre reagál. Az „üss vagy fuss” reakció során felgyorsul a szívverésünk, kitágulnak a pupillák, elkezdünk izzadni. Ha a helyzet elhúzódik vagy a stresszreakció nem vezetődik le például aktív mozgásban, a túlélő üzemmód miatt az emésztő- és a reproduktív rendszer is lelassul, szinte kikapcsol, hiszen a meneküléshez vagy a támadáshoz nincs szükség ezek aktív működésére. Éppen ezért logikus, hogy ha valaki huzamosabb ideig stresszes helyzetben van, amelyet nem sikerül kezelni, éppúgy lehetnek például emésztési problémái, mint termékenységi gondjai. 
– Minden hormonnak van egy optimális szintje a szervezetben, amellyel fenntartható a hormonális egyensúly.

Amikor pedig a stressz hatására olyan hormonok szabadulnak fel nagyobb mennyiségben, mint például a kortizol, más hormonok, így a TSH (pajzsmirigy stimuláló hormon), az inzulin és a nemi hormonok visszaszorulhatnak. Ennek az egyensúlyzavarnak pedig számos fizikai, lelki, szellemi hatása lehet. A túl sok kortizol például arra készteti a szervezetet, hogy kevesebb progeszteront termeljen a menstruációs ciklus második felében, ami miatt kialakulhat egy ösztrogén dominancia.

A játékosságtól a tudatosságig

2026. augusztus 15.

Táplálkozás gyermekkorban 3-12 év között.

Sok szülõ problémája, hogy amikor gyermeke közösségbe - óvodába, iskolába - kerül, tanácstalannak érzi magát csemetéje táplálkozását illetõen. Ennek oka egyfelõl, hogy míg otthon a gyermek ízlését szem elõtt tartva a szülõtõl függ, hogy mi kerül a tányérba, addig az intézményi keretek között már a közétkeztetésé a döntõ szerep. Másfelõl a saját korosztály és egyéb külsõ tényezõk (divat, reklámok) befolyása erõs, és a társak példájával szemben sokszor úgy tûnhet, hogy a serülõkor felé haladva már egyre kevésbé van eredménye a szülõi ráhatásnak. Vegyük sorra, hogy a gyermekek fejlõdésével párhuzamosan mit lehet tenni azért, hogy mindezek mellett megfelelõ irányba terelgessük a táplálkozást.

Hurutos vagyok, cigizek - COPD-s vagyok?

2026. augusztus 14.

Tanácsok a COPD-s betegeknek.

Hol fázhattam meg ennyire? - tûnõdött János, amikor már legalább három hete kínlódott különbözõ felsõ légúti panaszokkal. - Ez a hurutos köhécselés úgy látszik már soha nem akar elmúlni, de hát csak nem fogok egy kis megfázással orvoshoz rohanni.

Pedig szükség lenne rá. A dohányos gyakran elbagatellizálja felsõ légúti panaszait. Egy egyszerûnek tûnõ megfázásból csak lassan, elhúzódóan tud kilábalni. A makacs köhécselések nem akarnak elmúlni. Általában nem tulajdonít ezeknek különös fontosságot, betudja egy makacs megfázásnak, és így nem megy orvoshoz. Pedig az elhúzódó felsõ légúti megbetegedés - dohányosok körében - felkeltheti a COPD gyanúját, amely egyfajta nehézlégzés, ami krónikussá válik. Kezdetben csak fizikai terhelésre, késõbb már nyugalomban is felléphet.