Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Polleninvázió - 10+1 jó tanács allergiásoknak

Érdekességek2017. július 28.

Hosszú, száraz nyarunk van, ami nem csupán a mezőgazdaság, de a pollenallergiától szenvedő milliók számára is rossz hír. Igen, jól olvasták: a levegőben szálló növényi részecskékre érzékeny honfitársaink száma egyes becslések szerint eléri a három milliót.  

 

Az allergia folyományaként gyakran kifejlődő, jóval komolyabb tünetekkel járó asztmától szenvedők száma meghaladja a 300 ezret Magyarországon. Ha így haladunk, pár éven belül minden második magyar a saját bőrén tapasztalhatja az allergiás rohamok kínjait. 

Mi az allergia?

Az allergia tulajdonképpen a szervezet védekező rendszerének kóros túlműködése. E túlműködés lényege, hogy az immunrendszer a minket körülvevő amúgy teljesen hétköznapi, betegségeket nem okozó anyagokkal szemben is támadást indít, köztük a virágpor (pollen) ellen is. 
Még ha magunk nem vagyunk is érintettek a problémában, szinte bizonyos, hogy egy vagy több ismerősünk, rokonunk a legforróbb évszak beköszöntése után nem csupán a hőséggel, de az allergia tüneteivel is kénytelen megbirkózni, együtt élni. 

A kóros immunválaszt számos formában tapasztalhatjuk meg. A leggyakoribb tünetek közé tartoznak az allergénekkel való érintkezés nyomán a bőrön kialakuló különböző csalánkiütések és sömörök. Könnyezéssel és kötőhártya-gyulladással jár, ha a szem kötőhártyája érzékeny az egyes pollenekre, míg a tüsszögés, az orrfolyás és viszketés az orr nyálkahártyájának érzékenységét mutatja. A legsúlyosabb esetekben a légutakban található hörgők duzzadnak meg az allergének nyomán, így ez a fajta túlérzékenység olykor komoly légzési nehézséggel is járó asztmát okozhat. A kezeletlen allergia rosszabbodhat is, ezért forduljon orvoshoz mielőbb.


A legkézenfekvőbb tanács: kerülni az allergénekkel való érintkezést 

Ez azonban nem mindig megoldható, tekintve, hogy a pollenek a szelek szárnyán szinte bárhová eljutnak. Az enyhe vagy közepes erősségű allergia általában jól kezelhető antihisztaminokkal vagy más gyulladáscsökkentő gyógyszerekkel.

Más esetekben a szakemberek immunterápiát írhatnak elő. A hiposzenzibilizálásnak nevezett eljárás során a túlérzékeny beteg a kérdéses allergént erős hígításban, ám fokozatosan növekvő koncentrációban, injekció formájában kapja. A kezelés célja, hogy a test védekezőképességét annyira megnöveljék, hogy csak a legenyhébb allergiás reakció jöjjön létre az allergénnel való találkozáskor. A siker függ a páciens életkorától (minél fiatalabb, annál jobb), valamint az alsó légutak érintettségétől. Már kialakult allergiás asztma esetén az eljárás kevésbé eredményes. 

Az immunrendszert erősítő injekciókúra a méh- és darázscsípések nyomán kialakuló allergiás rohamok visszaszorításánál csaknem 100%-ban bizonyult sikeresnek, míg a leggyengébb eredményt (50%) macskaszőr és penészallergia esetében érték el. Pollenallergia esetében ez az arány 60-70%. Az allergia kevésbé szélsőséges eseteiben elég lehet a tüneti kezelés is szemcsepp, orrspray, kalciumtabletta alkalmazásával, míg a komolyabb eseteknél a pollenszezon elején, allergiát okozó növény megjelenése előtt elkezdett rendszeres gyógyszerszedés segíthet.

10+1 jó tanács allergiásoknak

  1. Az allergén növény csúcsvirágzása idején az allergiás ember lehetőleg zárt helyen tartózkodjon többet, s éjszakára se nyisson ablakot. Javasolt egy pollenszőrös légkondicionáló beszerzése is.
  2. A füvekre allergiás ember kerülje a napozást, kertészkedést a frissen vágott fűben.
  3. Szeles, száraz időben inkább kerülje a virágba borult réteket, erdőket, a legjobb ilyenkor a tenger mellé utazni.
  4. Nyáron viseljen napszemüveget, így nem csupán az UV-sugarakból, de a pollenekből is kevesebb jut a szemébe.
  5. Ajánlatos a lefekvés előtti, mindennapos hajmosás.
  6. Autóban csak felhúzott ablakkal és inkább éjjel utazzon.
  7. Orrjáratait naponta mossa át a tenyeréből felszívott vízzel, és/vagy kenje be az orrlukak mögötti részt valamilyen krémmel. Ez megakadályozza a pollenek beljebb jutását az orrba.
  8. A házi kedvencek, kutyák, macskák szőrében nagyon sok pollen megtapadhat. Kevesebbet érintkezzünk velük, nyáron lehetőleg ne engedjük be őket a lakásba.
  9. Aki pollenallergiás, kerülje a dohányfüstös helyeket. A dohányfüst irritálja a légutakat és súlyosbítja az allergiás tüneteket.
  10. Pollenszezonban ne szellőztesse ágyneműjét a szabadban, a lakásban pedig porszívózzon gyakrabban.
  11. Kerülje az olyan teákat, samponokat, bőrápoló szereket, amelyek pollenallergén növény kivonatát tartalmazzák. (Ez adott esetben lehet kamilla, csalán is, amelyek bár nem kifejezett allergének, de rokonfajaik azok!) Hasonló a helyzet a vegyesméz és a propolisz fogyasztásával is!

forrás: Harmonet
hírek, aktualitások

Körömgomba kezelése

2025. június 21.

Hatásos megoldások vény nélkül

Kit ne zavarna, ha a körmei megvastagodottak, mállóak, töredezettek és sárgás színűek? Mindez még kellemetlenebb lehet akkor, a a köröm kilátszik a papucsból, szandálból. Nyár elején sokan térnek be a patikába, és próbálnak hatásos megoldást találni a körömgombás panaszaikra.

Bár a kéz- vagy lábujjak körmein egyaránt kialakulhat gombásodás, az esztétikailag is zavaró panaszok jellemzően a lábujjak körmein fordulnak elő. A lábkörmök az évek múlásával hajlamosak megvastagodni, de ha a köröm színe megváltozik, és sárga, sötétzöldes vagy fekete lesz, az már figyelmeztető jel: általában gombásodás áll a háttérben. Emellett, a körömgomba esetén az érintett köröm körül lévő rész érintésre fájhat, a köröm egyes részei letörhetnek, leeshetnek, és a körömágy körüli bőr kipirosodhat és viszkethet.

Időskorban gyakoribb a körömgomba

A körömgomba körülbelül minden 20. embert érint. Időskorban az előfordulási gyakoriság ennél is nagyobb; a 60 év fölöttiek közül minden 5. személynek van egy vagy több gombás körme. A körömgomba-fertőzés könnyen elkapható. Edzőtermekben, sportlétesítményekben, uszodákban, strandokon, közös zuhanyozókban, egymás cipőjét, papucsát vagy körömápoló készletét használva bárki könnyen megfertőződhet. Időskorban, diabéteszeseknél, rosszindulatú daganatos betegeknél, keringési problémával küzdőknél, antibiotikumot vagy immunszuppresszív gyógyszert tartósan szedőknél a fertőzés rizikója fokozott.

Várni fölösleges, a körömgomba magától nem múlik el

Amint megjelennek a tipikus tünetek, minél hamarabb cselekedni kell. Csak így akadályozható meg az, hogy a gombás fertőzés a köröm mélyebb régióiba terjedjen, esetleg a többi körömre átterjedjen, és a későbbiekben még nehezebben lehessen megszabadulni tőle. A körömbomba kezelésére vény nélküli megoldások és – súlyosabb, kiterjedtebb esetekben – receptköteles készítmények állnak rendelkezésre.

Első lépés – vény nélkül elérhető, külsőleges kezelések

Ha a körmök érintettsége nem jelentős, vény nélkül kapható, külsőleges készítmények használata javasolható, vagyis gyógyszeres körömlakk vagy kenőcs kínálhat megoldást. A hazánkban kapható, klinikai vizsgálatokkal igazolt hatékonyságú gyógyszeres körömlakkok hatóanyaga az amorolfin, ciklopirox vagy terbinafin; a kenőcs pedig bifonazol-karbamid kombinációval „dolgozik” a gomba ellen. A körömgomba elleni külsőleges gyógyszeres kezelések amellett, hogy hatékonyak, szinte alig okoznak mellékhatásokat. A helyileg (pl. körömlakként vagy kenőcsként) alkalmazott gombaellenes hatóanyagok gyakorlatilag nem jutnak be a vérkeringésbe, nem jutnak el létfontosságú szervekbe, így az ott okozott mellékhatások is rendkívül ritkák.

Súlyosabb fokú, sok körömre kiterjedő érintettség esetén vényköteles, szájon át szedendő gyógyszert rendel az orvos.

Magas vérnyomás fiatalon – mi lehet az oka?

2025. június 21.

A magas vérnyomást általában az idősebbek betegségének gondoljuk, miközben a 20-40 éves korosztály nyolc tagja közül egy szintén ezzel a betegséggel él. De vajon mi lehet az oka annak, ha már ilyen fiatalon magas értékek alakulnak ki valakinél, és mindenképpen szükség van-e vérnyomáscsökkentőre akár már huszonévesen? Dr. Jenei Zsigmond Máté, a Kardioközpont – Prima Medica kardiológusa adott választ a kérdésekre.

Mi okozhatja a fiataloknál kialakuló magas vérnyomást?

A magas vérnyomás egyik leggyakoribb közvetlen kiváltó oka az artériák szűkülete, ami miatt a vérnek nagyobb nyomással kell áramolni, hogy eljusson mindenhová. Mivel pedig az érszűkület előfordulása az életkor előrehaladtával egyre jellemzőbb, így a magas vérnyomás kockázata is nő az idősödéssel. Ez azonban nem jelenti azt, hogy fiatalabbak nem szembesülhetnek a hipertónia diagnózisával, amelynek a genetikán kívül életmódbeli okai is lehetnek. Ezek döntően az alábbiak:
– Túlsúly, elhízás: a 25-nél magasabb BMI és a magas derék-csípő arány alapján kiszámított súlyfelesleg szinte minden betegségnél rizikófaktornak számít.
– Dohányzás: az egyik legjelentősebb, megváltoztatható kockázati tényező.
– Alkoholfogyasztás: kutatások alapján a rendszeres alkoholfogyasztás hozzájárul a magas vérnyomás kialakulásához. (Ugyancsak igaz ez az illegális drogokra.)
– Mozgásszegény életmód: heti legalább 150 perc közepes intenzitású kardio mozgás és 2 alkalom erősítő edzés lenne az a mozgásmennyiség, ami már csökkentené a magas vérnyomás kockázatát, de ez csak keveseknél teljesül.
– Só- és vörös hús fogyasztás: napi 10 grammnál több só bevitele erősen emeli a vérnyomást, korábbi tanulmányok pedig ezt igazolták a heti kettőnél több alkalom vörös hús fogyasztásnál is.
– Egyes gyógyszerek: többféle gyógyszernek is lehet vérnyomásemelő mellékhatása, így például az ösztrogén tartalmú fogamzásgátlóknak, egyes gyulladáscsökkentőknek és antidepresszánsoknak.
– Bizonyos betegségek: a vesebetegségek, a pajzsmirigy alulműködés és az alvási apnoé is hozzájárulhat a hipertónia kialakulásához.

Labor- és szűrővizsgálattal már korai fázisban kideríthetők a betegségek, szövődmények

2025. június 20.

Tartós fáradékonyság, sápadtság, szem alatti sötét karikák, ingerlékenység, hajhullás, gyors hízás vagy fogyás, haspuffadás, bőrproblémák, véres vizelet vagy széklet hátterében húzódó problémákra fényt deríthet a laborvizsgálat.

Az orvostudománynak mindig is a jó egészségben eltöltött hosszú élet volt a célja, ami magában foglalja a fizikai, szellemi, érzelmi és szociális jóllétet. Úgy gondolom, hogy a longevity azért is vált felkapott trenddé, mert az elmúlt évtizedekben ugrásszerűen megnőtt a krónikus betegek száma, a szakemberek pedig igyekeznek felhívni a figyelmet a betegségek megelőzésére, korai felismerésére és a megfelelő kezelés fontosságára. régebben tünet vagy panasz esetén fordultunk csak orvoshoz, ma viszont már az a cél, hogy a legújabb diagnosztikai módszerek segítségével tünetmentes állapotban ismerjük fel a betegségeket. Az ún. nagyrutin laborvizsgálat két részből, vérvételből és vizeletvizsgálatból áll, melyhez háziorvosi beutaló szükséges. Ez megmutatja a vérsüllyedést, a máj- és vesefunkciót, a koleszterin-, a vas- és vércukorszintet, a véralvadási paramétereket és a pajzsmirigy működését. Vannak azonban olyan speciális – tumormarker, pajzsmirigy, PSA (prosztataspecifikus antigénszint) – vizsgálatok, melyekhez külön szakorvosi (pl. endokrinológus, urológus) beutalóra van szükség.

Hogyan készüljünk a laborvizsgálatra?

A laborvizsgálat előtt legalább egy órával kerülni kell a dohányzást, az alkoholfogyasztást és a fizikai aktivitást. Minden esetben éhgyomorra kell érkezni a helyszínre. A vérvétel előtt már 8–12 órával a vízen kívül semmit nem lehet fogyasztani, a kellő mennyiségű csapvíz vagy ízesítés nélküli ásványvíz azonban segíti a szervezetet a vér termelésében, ezért gyorsabban és könnyebben történik a mintavétel. A vizelet leadása steril, akár gyógyszertárban elérhető tartályban történik, de az adott helyszínen is kérhető ilyen gyűjtőtégely. Fontos, hogy a reggeli első középsugaras vizelet legyen összegyűjtve, előtte megmosakodva, hogy kórokozók ne kerülhessenek a mintába. Kellő elővigyázatossággal ez otthon is elvégezhető.

Vizsgálat, de mikor?

Fiatal nőknél és kamaszoknál a szervezet vasháztartásának ellenőrzése kiemelten fontos fáradékonyság vagy gyors testmagasság-növekedés esetén.


Huszonegy éves kor fölött rizikófaktorok, tünetek hiányában legalább ötévente.
Harmincéves kor alatt panaszok esetén vagy életmódváltásnál, ill. fogyókúra előtt.
Ötven év fölött emésztőrendszeri, hormonháztartást érintő panaszoknál, vastagbélrákszűrésnél székletvizsgálatra is szükség lehet.
Krónikus betegség, idős életkor esetén évente javasolt a laborvizsgálat.


A laboratóriumi vizsgálatok hozzájárulnak a betegségek korai felismeréséhez, felmérik az ember általános egészségi állapotát, segítségével a különböző kezelések nyomon követését is elősegítik.